Ingatlan számviteli, adójogi értelmezése

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...megszabadulni az ingatlan szó használatától.Az Szt. 26. §-ának (2) bekezdése szerint az ingatlanok közé sorolandó: "a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.

Kisadózó vállalkozások tételes adója, megszűnés

Kérdés: A 6055. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem, konkrét példa alapján. Ha a bt. ingatlanának könyv szerinti értéke 500 E Ft, piaci értéke 17 500 E Ft, a Tao-tv. szerint a korábbi bruttó érték után számolok értékcsökkenési leírást, a számvitelben pedig a piaci érték után? A saját tőke különbözeti alapon meghatározott értéke 17 000 E Ft, amit a kata időszakra tekintettel adózott eredménytartaléknak minősíthetünk, holott az a piaci értékelésből származott. Ezt az adózott eredménytartalékot később – ha pénzügyi fedezete lesz – bármikor kifizethetjük osztalékként, adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...összeggel meg kell növelni, és így a társaságiadó-többlet 10 százalékos adókulcs mellett 1700 E Ft lesz. Ezzel az összeggel – más tételektől eltekintve – csökken az osztalékként kifizethető összeg.A kérdésben leírtak bizonyára a jogalkotónak is problémát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Beruházás tervezési költségeinek kivezetése

Kérdés: A társaság 2008-2009-ben egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amelyet adóköteles bérbeadással akart hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint, mint tervezési és engedélyezési díj, elszámolásra került (az áfát levontuk, visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe). A válság miatt az építkezés a korábbi terveknek megfelelően nem valósult meg. Ismételten előtérbe került a fogászati centrum megvalósítása (ugyanazon a területen, de más tervekkel és egy másik céggel közös beruházásként). Kérdés, hogy a korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat – a fentiekre tekintettel – elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?
Részlet a válaszából: […] ...valódiság számviteli alapelv szerint a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívül­állók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az Szt.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Iroda céljára használt lakás eladása, új lakás vétele

Kérdés: A cégnek telephelyként iroda céljára van egy lakás, és azt eladja, vesz helyette a székhely közelében egy másik lakást, szintén telephelyként. Az értékesített lakás eladásából adódó eredmény a társasági adó alapját képezi? Az eladott lakás helyett vásárolt új lakást felfoghatjuk-e úgy, hogy csak csere történt, és a kft. vagyona a két lakás értékkülönbözetével változik?
Részlet a válaszából: […] ...és tervenfelüli értékcsökkenést. Ha az iroda céljára használt lakást értékesítik, akkora számlázott eladási árat az egyéb bevételek között kell elszámolni (halakóingatlannak minősül, akkor tárgyi adómentes): T311 – K 961, a nyilvántartásszerinti értéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Családi gazdaság adózása

Kérdés: A kérdező részletesen felvázolta a családi gazdasága működését érintő problémát. Ennek alapján fejtjük ki a családi gazdaságok adózásának egyes kérdéseivel foglalkozó válaszunkat.
Részlet a válaszából: […] ...(ideértve a kiskorú családtagot is) az adóév utolsó napján meglévő együttes létszámával. Független ez attól, hogy a bevételek és költségek igazolására kiállított bizonylat mely családtag nevére szól.Fontos szabály, hogy a közös őstermelői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Telek és a rajta lévő épület együttes értékesítése

Kérdés: Az egyik ügyfelünk 1985-ben vásárolt egy telket, melyre az eltelt időszakban épített egy lakóházat. A telket a házzal együtt most eladta, és a szerződésből nem állapítható meg, hogy az eladási árból mennyi a telek és mennyi a ház értéke. Az Szja-tv. 62. § (4) bekezdés j) pontjában foglaltak alapján a teljes eladási ár adómentes, mivel az ingatlan szerzése 15 évvel korábban történt, vagy az eladási árból meg kell állapítani a telek értékét, és csak az adómentes, a ház vételárát pedig az idevonatkozó szja-előírások szerint kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint ingatlannak minősül a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. Tehát ingatlan jellemzően a termőföld, a telek, az építmény, az épület.Sok esetben okoz értelmezési gondot, hogy ha egy lakótelket megvásároltak, majd évek múlva erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Bemutatósarok költségei

Kérdés: A Számviteli Levelek 31. szám 610. kérdéshez kapcsolódik kérdésünk. Társaságunk termékeit nagykereskedőkön keresztül értékesíti, bemutatótermeikben fürdőszobasarkokat rendezünk be. Modellváltáskor a bemutatósarkot át kell építeni, a korábban felrakott csempét, padlóburkolatot le kell verni, a beépített szaniter termékek csak csökkentett áron értékesíthetők. Társaságunk a bemutatósarkok tervezésének, kivitelezésének költségeit, az építésnél felhasznált burkolótermékeket marketingköltségként számolja el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú melléklete 8.14. pontja alapján adómentes természetbeni juttatás az üzletpolitikai célból bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, engedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás, ha az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.