Egyéni vállalkozó ingatlanvásárlásának illetéke

Kérdés: Egyéni vállalkozó ingatlant vásárolt 2021. október hónapban, melyet 2021. decemberben értékesített. A kiszabott illetékre 6 havi részletfizetési kedvezményt kapott. Az értékesítésig (2021. december) 2 havi illetékrészletet kifizetett, 4 havi kötelezettséget az eladást követően a következő, 2022. évben kellene megfizetnie. Naplófőkönyv vezetése mellett hogyan kell a bevételt, költséget, ráfordítást, értékcsökkenést figyelembe venni az éves bevallás során, továbbá milyen értékkel aktiválandó az ingatlan?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti célból használt ingatlan vásárlásához, az ingatlan elidegenítéséhez kapcsolódó pénzmozgással járó könyvelési tételeket és a beszámoló elkészítéséhez szükséges, az elszámolt értékcsökkenési leírás és a tárgyi eszköz elidegenítése miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...az áfát nem kell megfizetni, ha az adóalany (a kft.) jogutódlással (átalakulással) szűnik meg, és ha a törvényben meghatározott feltételek teljesülnek.Az Art. vonatkozó rendelkezése szerint soron kívüli bevallást kell benyújtania az adózónak (jelen esetben a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Ingatlanértékesítés, elállási jog érvényesítésével

Kérdés: A társaság 2009. évben értékesített egy felépítménnyel rendelkező ingatlant. Az értékesítés – az Áfa-tv. előírásai alapján – fordított áfával adózott. A vevő foglalót fizetett, a fennmaradó vételárhátralékra 8 évig tartó, havonta esedékes részletfizetésben állapodtak meg. A foglaló megfizetését követően az eladó hozzájárult, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a vevő tulajdonjoga adásvétel jogcímén bejegyzésre kerüljön (még 2009-ben). Az adásvételi szerződésben kikötötték, hogy az eladónak elállási joga van, ha a vevő a havi részletek fizetése során 30 napon túli késedelembe esik. Sajnos, a vevő késedelembe esett, az eladó élt az elállás lehetőségével. A földhivatal törölte a vevő tulajdonjogát, és az eredeti állapot helyreállítása jogcímen bejegyezte az eladó tulajdonjogát. A felek az elállás esetére kikötötték, hogy a vevő által megfizetett részletek egy része meghiúsulási kötbér, a további részleteket használati díjként számolják el az eladó által kiállított számla alapján, mely számlában a törlesztések összege nettó használati díjnak felel meg, amelyet a mindenkori törvényes mértékű áfa terhel (ezt a vevő köteles a számlán feltüntetett esedékesség szerint megfizetni). Az eladó társaságnál hogyan kell helyesen eljárni a számlák kiállítása és a számviteli elszámolás tekintetében? Milyen tartalmú, milyen teljesítési dátumú számlákat kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...– 2009. évi önellenőrzésként az értékesített ingatlan visszavételét jelenti, egyrészt az eladási árral csökkentve az egyéb bevételeket a vevővel szemben (T 961 – K 311), másrészt csökkentve az egyéb ráfordításokat a kivitelezéskori bruttó értékre és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.