Vagyonkezelésbe adásnál az anyavállalat értelmezése

Kérdés: Szakmai értelmezést kérnék arra vonatkozóan, hogy ha egy magánszemély vagyonrendelőként 100%-os kft.-üzletrészét bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján egy vagyonkezelő társaság kezelésébe adja, értelmezhető-e a számviteli törvény alapján az anyavállalat és a leányvállalat kapcsolata a vagyonkezelő társaság vagy a kezelt vagyon (mint vállalkozás) és vagyonkezelésbe adott 100%-os üzletrészű kft. között?
Részlet a válaszából: […] ...leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Bizalmi vagyonkezelő beszámolója

Kérdés:

Készíthet-e a bizalmi vagyonkezelési konstrukcióban (nem üzletszerű vagyonkezelés) a vagyonkezelő a kezelt vagyon vonatkozásában mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, amennyiben a mutatóértékeknek egyébként megfelel? A kezelt vagyon könyveiben szerepelnek üzletrészek is (ezek tulajdoni hányadai és szavazati jogai 100%-ban a vagyonkezelőnél vannak). A kezelt vagyon a számviteli törvény értelmében vállalkozónak minősül, ugyanakkor jogi személyiséggel nem rendelkező vagyontömeg. Álláspontunk szerint a kezelt vagyon nem rendelkezik a kezelt vagyonba tartozó társaságok feletti szavazati jogokkal, azt a vagyonkezelő gyakorolja, így számviteli értelemben a kezelt vagyon nem tekinthető anyavállalatnak, ezért az anyavállalatokra vonatkozó kizáró feltételt véleményünk szerint nem kell alkalmazni. A kezelt vagyontömeget egy kft. kezeli (nem üzletszerű vagyonkezelés), amelynek nincs más egyéb tevékenysége. Ő készíthet-e mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, ha a mutatóértékeknek egyébként megfelel? A bizalmi vagyonkezelő a saját személyes vagyonáról vezeti a könyveit, annak nem részei a kezelt vagyon részeként elkülönített részesedések, így véleményünk szerint ő sem tekinthető számviteli értelemben anyavállalatnak, ami kizárná az egyszerűsített éves és a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését.

Részlet a válaszából: […] ...leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Mikrogazdálkodói beszámoló részvénytársaságnál

Kérdés: Részvénytársaság, amelynél a 2011. évi mérlegfőösszeg 142 M Ft, a nettó árbevétel 85 M Ft, a létszám 3 fő, a 2012. évi mérlegfőösszeg 212 M Ft, nettó árbevétele 6,3 M Ft, a létszám 3 fő, és 100 százalékban tulajdonos egy kft.-ben, 2013-tól választhatta-e a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését? A közgyűlés minden évben elfogadta a mikrogazdálkodói éves beszámolót, és azt közzé is tették. Ha nem választhatta volna, akkor mi a teendő? Milyen jogi következményei lehetnek?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerűsített éves beszámolót elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha a bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek.A probléma az, hogy a kérdés szerinti részvénytársaság (még ha zártkörűen működik is) a 9. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Szellemi termék bekerülési értéke

Kérdés: Kínai tulajdonú anyavállalatunknak Európában, Ázsiában, Amerikában vannak leányvállalatai, amelyek közül az ázsiai, amerikai térség felé közvetlenül a kínai anyacég számláz, az európai leányvállalatok és európai egyéb partnerek felé a magyarországi leányvállalaton keresztül bonyolítjuk le a forgalmat. Az áruvédjegyek bejelentését a különböző kontinensek országaiban, a szabadalmi hivatali eljárási költségét eddig Magyarországon számoltuk el, mivel Magyarországról indítottuk az eljárásokat. Eddig a védjegyekkel kapcsolatos valamennyi költséget azonnal, a felmerülés évében költségként számoltunk el tévesen. Önellenőrzéssel kívánjuk helyesbíteni az előző évek eredményét azzal, hogy ezeket az immateriális javak közé vesszük nyilvántartásba. Mivel visszamenőlegesen, utólag ismerjük a ténylegesen felmerült kiadásokat (külföldi költségek, illetékek, szolgáltatási díj stb.), ennek megfelelően 2011-ben valamennyi költség a bekerülési érték részét képezi? A cégvezető döntése alapján ezen védjegyek nem veszítenek az értékükből, nem kíván értékcsökkenést elszámolni, majd csak akkor, amikor adott országban már nem kíván kereskedni az adott áruval, akkor egy összegben kerül kivezetésre az immateriális javak közül. A lajstromszámonkénti védjegyoltalom általában 10 évre szól, amelyek közül többet meghosszabbítunk. Kimutathatjuk-e az immateriális javak között, elszámolhatjuk-e költségként azokat a kiadásokat, költségeket a védjegyekkel kapcsolatban, amelyek olyan országokat érintenek, melyekkel nem állunk gazdasági kapcsolatban? Megjegyzés: valamennyi európai leányvállalattal és a kínai 100%-os tulajdonosunkkal társasági adó szempontjából kapcsolt vállalkozásnak számítunk. Az ázsiai, amerikai, afrikai országokkal nem folytatunk gazdasági tevékenységet, ott az anyavállalatunknak vannak további leányvállalatai. Azzal, hogy kínai anyavállalatunk venezuelai leányvállalata védjegybejelentését Magyarországon számoljuk el, transzferárszempontból kapcsolt jogviszonyt eredményez-e? Be kell-e jelenteni a NAV felé? Kell-e társaságiadóalap-korrekciót végrehajtanunk?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzése, létesítése használatbavétele érdekében a használatbavételigfelmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. Abekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növeltvételárat, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Kapcsolt vállalkozás és nyilvántartás

Kérdés: Kapcsolt vállalkozás-e a következő három gazdasági társaság számviteli szempontból és társasági adó szempontjából, és kinek van transzferár-nyilvántartási kötelezettsége? Kiinduló adatok: "A" férj, "B" feleség, "C" közös gyermek, "D" közös gyermek. 1. Részvénytársasági szavazatok megoszlása "A" vezérigazgató 50%, "B" vezérigazgató-helyettes 50%. Semmi egyéb nem szerepel a társasági szerződésben (például az sem, hogy szavazategyenlőség esetén kinek a szavazata dönt, ki gyakorolja a munkáltatói jogokat stb.) 2. Kft.-szavazatok megoszlása "A" ügyvezető 66,66% "B" pénzügyi befektető 33,33% 3. Kft.-szavazatok megoszlása Idegen magánszemély (ügyvezető) 25,0%, "A" 18,4%, "B" 11,4%, "C" 22,6%, "D" 22,6%. A két kft. tevékenysége kizárólag a részvénytársasághoz kapcsolódik, megrendelést kizárólag a részvénytársaságtól kap, más tevékenységet nem végez. Ha a három gazdasági társaság összevont mérlegadatait vesszük figyelembe, a Sztv. 117. § szerint konszolidált éves beszámolót kellene készítenie.
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetettenmeghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalábbeggyel rendelkezik:a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével(50%-ot meghaladóval) tulajdoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Mérleg-fordulónapi értékelés év közben

Kérdés: Társaságunk németországi illetőségű anyavállalata negyedévente kéri az év végi zárásnak megfelelő adatokkal történő időszaki főkönyvi kivonat, beszámoló elkészítését. A fentieknek megfelelően társaságunk negyedévente számol el értékvesztést a késztermékekre a piaci ár figyelembevételével. A megképzett értékvesztést csak technikai tételként rögzítjük könyveinkben, mivel a következő negyedév elején sztornírozzuk azt. Így év végén csak az év végi értékeléskor számított értékvesztés kerül a könyvekben kimutatásra. Az adóhatóság megkifogásolta ezen technikai könyvelésünket, hivatkozva arra, hogy a számviteli törvény évente egy alkalommal engedélyezi az értékvesztés elszámolását, és emiatt számviteli megállapítást tett az ellenőrzési jegyzőkönyvben, amelyre mulasztási bírságot szabott ki. Helyesen járunk el a fenti esetben?
Részlet a válaszából: […] ...mérlegfordulóját követően közzétételre kerülőbeszámolóban valótlan, félrevezető, a számviteli törvényben előírt módon ésfeltételekkel értékelt adatoktól eltérő információkat.A kérdésben leírt könyvelési és beszámolókészítési technika– úgy tűnik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Kapcsolt vállalkozás

Kérdés: Van három kft. "A", "B" és "C", amelyekben a részesedés a következőképpen alakul: Tag "A" Kft. "B" Kft. "C" Kft. apa 90% (ügyvezető) anya 50% (ügyvezető) fiúgyermek 50% (ügyvezető) lánygyermek 60% fiúgyermek felesége 40% ismerős 10% Szeretném megtudni, hogy a számviteli törvény, illetve a társaságiadó-törvény szerint kik között áll fenn kapcsolt vállalkozás, és melyik kapcsolt vállalkozást kell az APEH-nak bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] ...(leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztülközvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételekközül legalább eggyel rendelkezik:a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével(50 százalékot meghaladóval)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Kapcsolt vállalkozás magánszemélyeknél

Kérdés: Van két magánszemély, akik több társaságot alapítottak az alábbiak szerint: 1. "A" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 2. "B" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 3. "C" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 4. "D" társaság – Kiss József 100% 5. "E" társaság – Kiss József 33%; Nagy János 33%; Horváth Béla 34%. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e a társaságok a számviteli törvény és az adótörvény alapján? Kell-e nekik a szokásos piaciár-nyilvántartást vezetniük? Felmerülhet-e a társaságoknál a konszolidációs kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatánkeresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbifeltételek közül legalább eggyel rendelkezik:a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével(50 százalékot meghaladóval)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.

Adó-visszatérítés egyezmény esetén

Kérdés: Ügyfelem egy amerikai vállalat magyar leányvállalata. A leányvállalat 2000 óta minden évben fizet az anyavállalat részére osztalékot, de mivel nem adott illetőségigazolást, a teljes adó levonására került sor. Most elhozta visszamenőleg 2000-ig az illetőségigazolást. Milyen feltételekkel lehet – önellenőrzésen kívül – az adót visszaigényelni?
Részlet a válaszából: […] A külföldi személytől levont és befizetett adót a külföldiigényelheti vissza – az elévülési határidőn belül – az Art. 4. számúmellékletének 5. pontja szerint. E rendelkezés ugyanis előírja, hogy ha akülföldi személytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...nem számlázott – utólag kapott/adott engedmények szerződés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között elszámolni. Ebből az előírásból az következett, hogy ha az adott üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.