6 talált cikk a beszerzési ár , adó alapja , társasági adó , teljesítés , telek kifejezésre

Kérdés: Szeretném a véleményüket kérni a szén-dioxid-kereskedelem, az ingyenesen kapott és a vásárolt szén-dioxid-kvóták számvitelével kapcsolatban. Korábban valamilyen támpontot nyújtott az egyik cikk, azóta viszont nagyot változott ez a terület. Egyre csökkenő arányú az ingyenesen kiosztott mennyiség, folyamatosan növekszik a vásárolt kvóta mennyisége és ára. Milyen esetben készlet és milyen esetben eszköz a nyilvántartott kvóta? Hogyan könyveljen az, aki csak a kötelezettség teljesítésére vásárol kvótát, és hogyan az, aki befektetési célból is? Immateriális jószág vagy készlet a kvóta? Milyen nyilvántartási értéket célszerű meghatározni? Időbeli elhatárolás vagy céltartalék a következő év áprilisában visszaadandó mennyiség? És hogyan kell könyvelni a visszaadást?

Kérdés: Társaságunk sertéstenyésztéssel, illetve adásvétellel foglalkozik. Az általunk eladott sertések nagy részét sertéstenyésztőktől vásároljuk meg. Egyes termelők felvásárlási jeggyel (amit mi állítunk ki részükre) adják el állataikat, másik részük áfás átutalásos fizetési módú számlát állít ki részünkre. Ők jellemzően nem társaságok, hanem magánszemélyek (őstermelők) vagy egyéni vállalkozók. A kibocsátott számlákon az értékesítő adószáma, ha van, egyéni vállalkozói száma (nyilvántartási száma), címe, illetve az értékesítés darabszáma, egységára, értéke, adómértéke (25%) van feltüntetve. Ezek alapján az áfát levonásba helyezzük, szja-előleget nem vonunk, a beszerzési árat költségként elszámoljuk. Az a kérdésünk, hogy más, az értékesítőre (milyen adóalany, milyen adózási módot választott, saját áruját adja-e el), illetve az értékesítés körülményeire vonatkozó adatot kell-e szerepeltetni a számlákon ahhoz, hogy az áfa levonható legyen, költségként el lehessen számolni a társasági adó terhére, illetve ne kelljen szja-előleget vonni az adott értékesítés összegéből, továbbá kell-e ezen értékesítések összegét az 1008-as bevallásban feltüntetni?

Kérdés: Cégünk fűtéstechnikai termékeket (kazán, tároló, radiátor) forgalmazó nagykereskedelmi cég. Különböző akciókat hirdetünk, amelyek egy részénél ajándékot (promóciós terméket) adunk. Kiemelt partnereink feltételhez kötött vásárlások esetén hasznos és értékes eszközöket kapnak, mert vállalják, hogy az éves vásárlásaik során meghatározott arányban vásárolnak környezetbarát termékeket. A másik eset az, amikor minden partnerünk számára elérhető a kedvezmény, aki vállalja az akció feltételeit, az a megvett környezetbarát kazánok után promóciós termékre jogosult. A promóciós termék juttatása úgy történik, hogy azt 1 Ft értékkel kiszámlázzuk a vevőnek a megvásárolt termékkel együtt, vagy utólag az összes kazán alapján. Kérdéseink: a kialakult gyakorlat adójogilag megfelelő-e? Amennyiben nem, milyen következményei lehetnek? Milyen más adókímélő megoldást javasolnak? Helyes lehetne az, ha a számlán a termékkel együtt számlázzuk ki a promóciós ajándékot beszerzési áron, és ugyanekkora értékű engedményt adunk?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?

Kérdés: A termelőtevékenységet folytató nagyvállalkozás termékeinek döntő részét az áruházláncok felé értékesíti. Az értékesítési szerződésekben számos, a forgalomhoz kapcsolódóan fizetendő bónusz és egyéb jogcímen nevesített tétel szerepel. Például áruháznyitási, belistázási, marketingköltség, visszáruátalány, időpontra szállítási stb. költség, amelyeket az áruházláncok áfásan számláznak. Társaságunk – mivel ezekhez nem kapcsolódik konkrét teljesítés – ezeket végleges pénzeszközátadásnak minősíti, az áfával növelt értékben rendkívüli ráfordításként könyveli, a társasági adó alapjának számításánál adóalapot növelő tételként veszi figyelembe. A felsorolt – áfásan számlázott – tételeknek milyen kritériumoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy ezeket költségként lehessen elszámolni, és az áfa visszaigényelhető legyen, a társasági adó alapját pedig ne kelljen növelni?

Kérdés: Térítés nélkül átadunk egy silót partnerünknek. A megállapodásban kikötöttük, hogy ezért egy évig havi x tonnát tőlünk kell vásárolnia. Mi a helyes elszámolás a számvitelben, az áfában?