Szolgáltatási jutalék fizetése és elszámolása

Kérdés: Az "Eladó" és a "Vevő" szerződést kötött piaci pozíciójuk megtartása és erősítése érdekében. A szerződésben a felek rögzítették, hogy az áruforgalmi kapcsolatot kétféle szerkezetben működtetik, egyrészt a Vevő az Eladó raktárában vásárol, másrészt a Vevő az Eladó által a szállítókkal kötött szerződéses rendszer alapján közvetlenül a szállítótól vásárol, közvetlenül rendeli meg az árut, amelyet saját telephelyén vesz át, a szállító a Vevő felé számláz. Az Eladó a megrendelésekhez szükséges teljes körű adatállományt és kondíciós elemeket átadja. A Vevő köteles az Eladó gazdasági csoportja által kötött szerződés alapján történő havi beszerzésekről szállítónként kimutatást készíteni és azt az Eladónak átadni. A szerződésben leírt szolgáltatás fejében a Vevő az Eladónak szolgáltatási jutalékot köteles fizetni. A díjfizetés alapja a tárgyévben a szállítókkal közvetlenül lebonyolított teljes beszerzések nettó értékének 1 százaléka. A szerződésből következik, hogy az Eladó által nyújtott szolgáltatás az áru beszerzéséhez és az áru továbbértékesítéséhez kapcsolódó előnyök biztosítását tartalmazó komplex szolgáltatás. Az Eladó által számlázott szolgáltatási díj összegét helyesen számolta el a Vevő termelési költségként, mint igénybe vett szolgáltatást, vagy annak teljes összegével növelni kellett volna a szállítóktól beszerzett áruk bekerülési értékét, az egységárra ráosztással?
Részlet a válaszából: […] ...helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A kérdés alapján a Vevő árut vásárol. Áru esetén a költségnek a raktárba (telephelyre)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Megfizetett regisztrációs adó könyvelése

Kérdés: Cégünk személygépkocsi-kereskedelemmel foglalkozik. Az EU-ból vásárol, megfizeti a regisztrációs adót, majd belföldön eladja, és továbbszámlázza a regisztrációs adót. Hogyan könyveljem a határozatot és a regisztrációs adó továbbszámlázását?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése alapján a bekerülési (beszerzési) érték magában foglalja a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adó jellegű tételeket, így a regisztrációs adót is.Mivel a kérdező cég személygépkocsi-kereskedelemmel foglalkozik, nála a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Használtautó-kereskedő alkatrészbeszerzése

Kérdés: Használtautó-kereskedelemmel foglalkozó cégünk különbözeti adózóként tesz eleget az adófizetési kötelezettségének. Jelenleg vásárolt autóinak beszerzési értéke alacsony, viszont nagy mennyiségű alkatrész kerül beépítésre a gépjárműbe. Van-e arra lehetőség, hogy az alkatrészszámlák értékét, illetve a munkadíjat levonjuk, vagy a nyereséget csökkentő tényezőként szerepeljen a könyvelésünkben? Ha erre nincs mód, óriási nyereségünk lesz, magas áfafizetési kötelezettséggel, ami ellehetetleníti a működésünket.
Részlet a válaszából: […] ...az Áfa-tv.-ben szabályozott adót is, de kivéve a 71. § (1) bekezdésében meghatározott összegeket (az adó alapjába nem tartozó tételeket);– a beszerzési ár az előző francia bekezdés szerint meghatározott ellenérték, amelyet a viszonteladó az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Árubeszerzés szállítási költségei

Kérdés:

Az 5431. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem, van-e jelentősége annak, hogy a konszignációs raktárba szállítanak? Ha a terméket továbbértékesítésre szerezzük be, és azt az eladótól egyenesen a vevő telephelyére szállítják, elszámolható-e a bekerülési érték részeként a fuvarköltség? Milyen raktárig történő beszállításig tekinthető a szállítási költség a bekerülési érték részének?

Részlet a válaszából: […] ...beszállításig felmerült szállítási és rakodási költségnek a beszerzési értékben történő számításba vétele – a feltételek teljesülése mellett – egyértelmű.Raktárnak tekintendő azonban a vevő telephelyén, székhelyén lévő konszignációs raktár is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Árubeszerzés szállítási költségei

Kérdés:

Ügyfelem továbbértékesítési célból árut szerez be EU-s tagállamból, illetve importból. A beszerzések helye ex works. A fuvart külső szállító végzi, jellemzően ügyfelem vevője telephelyén lévő konszignációs raktárba. Helyesen értelmezzük-e az Szt. 47. §-át, mely szerint az áru értékébe beszámítanak az első rendeltetési helyre, a konszignációs raktárba történő szállításig felmerült költségek, így a fuvarköltség is?

Részlet a válaszából: […] ...érdekében – készlet esetében a raktárba történő beszállításig – felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.Raktárnak tekintendő a vevő telephelyén lévő konszignációs raktár is. A külföldi eladótól, gyártótól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Közös üzemeltetés a kereskedelemben

Kérdés: Két kereskedelmi vállalkozás megállapodást köt ABC-üzlet közös üzemeltetésére. Az egyik vállalkozás magára vállalja az üzemeltetést, a másik biztosítja az árut. Az árrést 30-70 százalékban osztják meg egymás között. Hogyan kell ezt bizonylatolni?Költségátterhelésről van szó vagy szolgáltatásról? Ha szolgáltatás, milyen szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolását megalapozó, a közös tevékenységben részt vevők egymás közötti kapcsolatát egyértelműen szabályozó jogi feltételek hiányoznak. Ennek hiányában a következőkre van lehetőség:A kereskedelemben általában az áruk bolti értékesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.