Áram-felülvizsgálati szolgáltatás

Kérdés: A kft. igénybe vett egy áram-felülvizsgálati szolgáltatást, amelynek keretében megállapították, hogy az áramszolgáltató magasabb díjakat számított fel az indokoltnál. Ezért a szolgáltató 2012. januártól kezdődően 2014. április hóig minden egyes hónapra kiállított egy-egy helyesbítő számlát. A számla kelte: 2014. 05. 12. A helyesbítések okozta áramköltség-csökkenést számvitelileg melyik üzleti év(ek)hez kell hozzárendelni? Ha az összemérés elvből indulok ki, akkor az elszámolási időszakokhoz. Ez viszont azt jelenti, hogy 2014-ben kell könyvelni a 2012., a 2013. éveket érintő számlákat is? Emiatt önrevíziózni kell ezen évek társasági adóját, helyi iparűzési adóját is? Nincs valamilyen lehetőség – a speciális helyzetre tekintettel –, hogy minden számlát 2014. évre könyveljünk? Mint az áfánál, az adóalap csökkenése miatt nem kell az áfabevallást önrevíziózni.
Részlet a válaszából: […] ...kell csökkenteni. Jól érzékeli a kérdező, hogy ez az összemérés számviteli alapelv követelményéből is következik. (A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.)Helyesen járt el – utólag –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Készpénzes számlák későbbi elszámolása

Kérdés: A NAV mulasztási bírságot szabott ki, mivel az adózó 2 darab pénztárbizonylatot nem a pénzmozgással egy időben állított ki, azokon nem a gazdasági események valós dátumát tüntette fel. A társaság negyedéves bevallásra kötelezett. A 2 darab számla októberben készpénzes számla volt, amit a könyvelés később kapott kézhez, ezért azt novemberi kiadási pénztárbizonylattal könyvelte. A számlák üzemanyag-vásárlást tartalmaznak. Erre az időszakra áfa-visszaigénylésünk volt (a mulasztási bírság miatt később fogunk hozzájutni). A számviteli politikában szerepel, hogy a pénztárból elszámolásra is felvehető összeg, amelyből az következik, hogy a számlák későbbi elszámolása indokolt. Alakíthatja-e a társaság úgy a számviteli politikáját, hogy a bejövő készpénzes számlák későbbi elszámolása szabályos legyen?
Részlet a válaszából: […] ...hanem ezek helyett közvetlenül az eredeti bizonylatokat használják. Ehhez az szükséges, hogy mind a bevételt, mind a kiadást jelentő tételek bizonylatait szigorú számadási kötelezettség alá vonják (megszakítás nélküli sorszámmal lássák el, és ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Adminisztrációs hibából eredő leltáreltérések

Kérdés: Könyvelésünk felülvizsgálata során megállapítottuk, hogy 2010-2011. években az adminisztrációs hibából eredő leltárhiányokat egyéb ráfordításként, az adminisztrációs hibából eredő leltártöbbleteket pedig rendkívüli bevételként számoltuk el. Milyen módon lehet az elmúlt időszakokat a könyvelésben helyesbíteni? Szükséges-e az ismételt közzététel? Be kell állítani a beszámoló középső oszlopába? Egyáltalán kell-e könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...járt el, hibát követett el, amelyet önellenőrzés keretében kell korrigálni a feltárás évében (például 2012-ben). A könyvelt tételeket sztornírozni kell: T 21-22 – K 8693, illetve T 9892 – K 21-22, majd könyvelni kell, évenként külön-külön az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Külföldi kiküldetés napidíjának elszámolása

Kérdés: A dolgozók részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előleg devizában, a valuta, deviza növekedése MNB-árfolyamon, csökkenése átlagárfolyamon kerül meghatározásra. A kérdés ezzel kapcsolatosan tartalmazza az elszámolás módját, valutapénztárból történő kifizetés esetén, illetve a valutapénztár megszüntetése mellett, kétfajta megoldási lehetőséggel. Mivel a kérdésben leírt elszámolási mód nem minden esetben helyes, így azt itt nem mutatjuk be, a válaszban térünk vissza arra.
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység érdekében felmerült tételként – kiegyenlíteni. A kiegyenlítést követően a számla leadásával, a számlán lévő tételek könyvelésével kell a kiegyenlített összeget a kiküldöttel szembeni kötelezettségként előírni, a forintban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Személygépkocsi-használat kiküldetésnél

Kérdés: Szaklapban olvastam, hogy a kiküldetési rendelvény alkalmazásának egyik feltétele a saját tulajdonú személygépkocsi. Ha viszont útnyilvántartás alapján számolják el a személygépkocsi-költségtérítést, elfogadható a szívességi használatba kapott vagy bérelt személygépkocsi is, azonban ilyenkor nem lehet elszámolni a 9 Ft/km összegű normaköltséget, és meg kell fizetni a cégautóadót is. Helyes-e ez az állítás?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. a kiküldetési rendelvény alkalmazásánakfeltételeként tételesen nem írja elő, hogy a személygépkocsi saját tulajdonbanlegyen. Az Szja-tv. 3. számú mellékletének II. 6. pontjában van utalás arra,hogy a kifizető által a magánszemélynek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Magánszemély által bérelt tehergépkocsi üzleti használata

Kérdés: Társaságunk alkalmazottja a bérelt tehergépkocsiját hivatali, üzleti célra is használja. Ezért a társaság havi 200 ezer Ft átalányt fizetne a dolgozónak. Adható-e ilyen formában költségtérítés? Milyen terhei lehetnek a társaságnál és a magánszemély dolgozónknál? Az átalány formájában adott költségtérítés elszámolható-e, milyen bizonylat alapján? A társasági adó szempontjából ez lehet-e a vállalkozás érdekében felmerült költség?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt esetben átalánydíjat fizetni csak akkorlehetne, ha azt jogszabály tételesen, a feltételek meghatározásával előírná.Mivel ilyen jogszabályi elő­írás nincs, így egyértelmű, hogy a kérdésben leírtesetben átalánydíjat fizetni nem lehet. (Különösen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Anyagigényes szolgáltatások számlázása

Kérdés: Mezőgazdasági szolgáltató zrt. a megbízók részére teljes körű szolgáltatást végez. Főbb szolgáltatásaink: talajművelés, műtrágyázás, vegyszerezés, betakarítás. A műtrágyázás és a vegyszerezés során felhasznált, kijuttatott anyagot (műtrágyát, vegyszert) a szolgáltatásról kiállított számlában külön, elkülönítetten feltüntethetjük-e, fel kell-e tüntetnünk? Az anyagként felmerülő tételeket (műtrágya, vegyszer) a szolgáltatónál anyagköltségként vagy elábéként kell kimutatni, az igénybevevőnél anyagköltségként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 72. §-ának (2) bekezdése alapján az értékesítésnettó árbevételeként kell kimutatni a teljesített szolgáltatások ellenértékét avevő (a megrendelő) által elismert, elfogadott számlában rögzített – áfát nemtartalmazó – összegben. Az Szt. 167....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Leltárkülönbözetek elszámolása

Kérdés: Társaságunknál a leltározás alkalmával az adminisztrációs hibák miatt keletkezett leltárkülönbözetek közül a számítógépes rendszer a többleteket a 98., a hiányokat a 86. számlaosztályba könyveli. Adminisztrációs hiba esetén össze lehet-e vezetni a hiányt és a többletet, mert ez fontos lehet a jövedelemminimum számításánál?
Részlet a válaszából: […] ...kell kezdeni, hogy az adminisztrációs hibákmiatt keletkezett leltárkülönbözeteket nem az egyéb ráfordítások, illetve arendkívüli bevételek között kell elszámolni, azok összegével az elszámoltköltséget (vásárolt anyagnál az anyagköltséget), az eladott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Áramszámla könyvelése, ha az egyenlege nulla

Kérdés: Az áramszámlán szerepel a Számla összesen sorban a kiszámlázott áramdíj áfaalap és áfa megbontásban. A következő sorban a felhasznált támogatás, akció, túlfizetés, garantált szolgáltatás megjelöléssel a teljes számla összege mínuszként levonva. Így a fizetendő összeg nulla. A számlát ilyen esetben hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a szerződésnek, vagy különmegállapodásnak kell tartalmaznia, ésennek megfelelően azt – a számla alapján – az egyéb bevételek között kellelszámolni (T 454 – K 967).Az akció miatti díjcsökkentés valójában engedménykéntkezelendő, és mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Közösségen belüli beszerzés áfája

Kérdés: Cégünk tintapatronok és tonerek újratöltésével foglalkozik. Az alapanyagot uniós partnerünktől vásároljuk. Szállításkor a csomagszállító cégtől nem kapunk sem CMR-t, sem egyebet, de a csomagra rá van ragasztva az "azonosító cédula", amelyen rajta van a feladó címmel és az érkezési név és cím. Ezt tudjuk a számla mellé csatolni annak igazolására, hogy az alapanyag az EU más tagországából érkezett. Az áfabevallásban az EU-ból történő beszerzés fizetendő és levonható áfáját szerepeltetjük. Elegendő az "azonosító cédula" az EU-ból való érkezés dokumentálására? Ugyanezen szállítónk mintacsomagot küldött érték nélkül, amelyet a gyártásban felhasználtak. Hogyan kezelendő ez a számvitelben és az áfabevallásban?
Részlet a válaszából: […] ...van.]A térítésmentesen kapott mintacsomagot a térítés nélkülieszközátvétel szabályai szerint (piaci értéken), a rendkívüli bevételekkelszemben kell nyilvántartásba venni a számviteli elszámolás során. A halasztottbevételként elhatárolt összeget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.