Eladási ár euróban és forintban

Kérdés: Cipőboltunk árukészletén euróban és forintban is feltüntetett eladási áron értékesít. Online pénztárgépünk euróban és forintban is képes rögzíteni a bevételeket. Ennek megfelelően euróval történő fizetés esetén eurót tartalmazó nyugtát állít ki a vevő részére. Helyes-e a nagyobb címletű euróval történő vásárlás esetén az euróban, eurócentben történő visszaadás? Elkülönítetten kezeljük a kasszában a forintot és az eurót. A pénztárgép-értékesítő felhívta a figyelmünket, hogy euróban történő vásárlás esetén is csak forintban adhatjuk a visszajárót. Valóban így van? Mi a helyes pénzkezelés és az ennek megfelelő bizonylatolás? Üzletünk nem rendelkezik pénzváltási engedéllyel. A valutapénztárba bevételezett eurót a bevételezés napján meglévő, választott hitelintézeti (MNB) euróárfolyamon átszámított forintban tartjuk nyilván.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakkal – a pénztárgép-értékesítő felhívása kivételével – a választ adó alapvetően egyetért. A kétféle pénznemben történő értékesítés számviteli követelményei valójában teljesülnek. Ha a pénztárgép-értékesítő figyelemfelhívása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Eladási ár forintban, fizetés euróban

Kérdés: Ajándékboltot üzemeltetünk. Az árakat forintban határozzuk meg, azonban az ellenértéket euróban is ki lehet fizetni, a visszajáró összeget forintban adjuk. Az érvényes átváltási árfolyamot naponta határozzuk meg. Helyesen járunk-e el, ha a pénztárba bevételezett eurót az aznapi árfolyamon könyveljük, és csak a bankszámlára történő befizetéskor számolunk el árfolyam-különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...rendezni. Ha egy pénztárgéppel ez akövetelmény nem teljesíthető, akkor két pénztárgépet kell beállítani, különgépet a forintos tételek rögzítésére, külön gépet az eurós tételek rögzítésére,és külön-külön pénztárkönyvet kell vezetni a forintpénztárhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Bizonylatokkal kapcsolatos előírások változása

Kérdés: Úgy hallottuk, az Európai Unióban nem kötelező a számlák aláírása. Magyarországon is változik az előírás? Változnak-e a követelmények az elektronikus aláírással, a bizonylatok megőrzésével kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...eleget kell tenni a következők szerint: az elektronikus formában kiállított bizonylatot – az Szt. 167. §-a (5) bekezdése szerinti feltételek figyelembevételével – elektronikus formában kell megőrizni; az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.