Szerződés írásban vagy szóban

Kérdés: Sok problémát jelent a partnereinkkel kapcsolatos különféle ügyletek kapcsán, ha kollégáimtól írásbeli szerződést követelek. Azt a választ kapom, hogy szóbeli megállapodás történt. A számlák alapján viszont sok esetben nem állapítható meg, hogy az mit tartalmaz. Milyen esetekben fogadható el a szóbeli megállapodás, és mikor kötelező írásbeli szerződést kötni?
Részlet a válaszából: […] ...Az Szt.-ben, jellemzően követelményként jelenik meg az árbevétel elszámolásánál, a beszerzéseknél stb. a szerződés szerinti feltételeknek megfelelő teljesítéskövetelmény, bár nincs utalás arra, hogy mögötte írásban vagy szóban megkötött szerződésnek kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Hulladék anyag felvásárlása

Kérdés: Társaságunk műanyaghulladék feldolgozásával foglalkozik. A feldolgozandó hulladék egy részét magánszemélyektől, ún. "kupakgyűjtő verseny" keretében iskoláktól, óvodáktól, közintézményektől vásárolja meg. A hulladék vételárát vételi jegy alapján fizetjük ki. A vételi jegy mellékleteként tájékoztatjuk a magánszemélyt az Szja-tv. idevonatkozó szabályairól, aki nyilatkozik arról, hogy azt tudomásul vette. A vételi jegy értékét fizethetjük átutalással? Ha nem, milyen módon oldható ez meg? Szükséges-e a magánszemély nyilatkozatát felülvizsgálni? Az adóév végén kell-e adatot szolgáltatni a beszállító magánszemélyekről? Mivel a hulladékfelvásárlás a fordítottan adózó körbe tartozik, a vételi jegy, illetve az adásvételi szerződés alapján levonásba helyezhető a fordított áfa? Ha az iskolák, óvodák, közintézmények nem számlaképesek, milyen bizonylattal tudjuk szabályszerűen kezelni a tőlük történő felvásárlást?
Részlet a válaszából: […] ...se legyen olyan, az Áfa-tv.-ben szabályozott jogállása, amelynekalapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető. Ezen feltételek amagánszemélytől történő felvásárlás esetén biztos, hogy nem teljesülnek,iskolák, óvodák, közintézmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján a cég megtéríti a munkavállaló helyközi bérletének 86%-át oly módon, hogy a munkavállaló vásárolja meg a bérletet a cég nevére szóló számlával. A kifizetés a tárgyhónapot követően történik: a dolgozó átadja a számlát, a bérletet és a 7. §-ban foglalt nyilatkozatot. A kiadási pénztárbizonylaton a bérlet 100%-a szerepel, a 14%-os értékről bevételi pénztárbizonylat készül, és készpénzes számla a dolgozó nevére vonatkozóan. A cég a bérlet után felszámított áfát visszaigényli, illetve a dolgozó felé számlázott összeg áfáját megfizeti. Helyesen jár el a cég? Ha a dolgozó chipkártyás bérlettel rendelkezik, nem tudja leadni a bérletet, ebben az esetben nem fizethető részére a munkába járással kapcsolatban költségtérítés?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet eltekinteni (ténylegesen azt a cég munkavállalójahasználta).Véleményünk szerint a chipkártyás bérlet használatánakelőfeltételeként a munkáltatónak a közlekedési társasággal – ilyen címen -szerződést, megállapodást kell kötnie. A szerződésben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.