Devizás tételek elhatárolása

Kérdés: Egy 2020-ban teljesült ügylet után a külföldi ügynök csak 2023-ban állítja ki a számláját. Hogyan kell helyesen eljárni az egyes években? Ha tudjuk pl., hogy a szerződés szerint maga az ügylet 2020. 07. 15-én teljesült. Akkor mi lett volna a helyes eljárás 2020-ban? Milyen árfolyamon kellett volna elszámolni az elhatárolást? Elméletileg a teljesítéskori választott árfolyam az irányadó. Ha így van, akkor 2020. 12. 31-én át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Vagyis a 2020-as passzív időbeli elhatárolásnak van igénybe vett szolgáltatás része és árfolyam-differencia része? Mi történik 2021-ben és 2022-ben? Mindig át kell értékelni év végén, vagy meg kell szüntetni és újra képezni? Ha igen, akkor a megszüntetést mivel szemben kell könyvelni? Ha az előző évben volt jutalék-költség és átértékeléstartalma is? Hogyan kell 2023-ban eljárni? Ezekre a kérdésekre nem ad egyértelmű választ a magyar számviteli szabályozás. Ha jelentős devizatételről van szó, akkor hatalmas árfolyam-differencia jelentkezhet az évek során. Nagyon nem mindegy, hogyan kezeljük. A sok kapcsolódó könyvelésben árfolyamnyereséget is ki fogunk mutatni vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...szemben (tehát kötelezettségként).Az Szt. 44-45. §-ai hosszan részletezik a passzív időbeli elhatárolások közé tartozó tételeket. Ezek között nincsen olyan tétel, hogy a nem számlázott szolgáltatásokat a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Határidős ügylet leszállítással

Kérdés: Vállalkozásunk jelentős exportárbevétellel rendelkezett. Az euró tavaly nyári árfolyamzuhanásából adódó bevételkiesés csökkentésére 2008 júniusában tőzsdén kívüli határidős ügyletet kötöttünk a számlavezető bankkal. Az ügylet elszámolása a megállapodás szerint: a végső lejárat 2009. 06. 10.; a fixing napok minden hónap 5-e, amelyhez havi 2 Ft-tal csökkenő árfolyam tartozik. Havi elszámolás: minden hónapban eladunk 100 ezer eurót forintért, amennyiben a lejárat napján a fixing a határidős árfolyamnál alacsonyabb, illetve eladunk 200 ezer eurót, ha a fixing a határidős árfolyamnál magasabb. Megszűnik az ügylet, ha a szerződésben maximált 2 millió forint nyereségmaximumot elértük. A kötéskor nyilvántartásba kell-e venni az ügyletet? Ha igen, milyen árfolyamon és milyen összegben? Hogyan kell könyvelni az ügylet elszámolásait? Hogyan változik a számviteli elszámolás, ha vállalkozásunk a soron következő fixálási nap előtt zárja ügyletét, vagyis tőzsdén kívül a bankközi piacon 120 ezer euró eladására köt spotügyletet napi árfolyamon?
Részlet a válaszából: […] ...átadott eurót pedig adevizaszámláról az euró tényleges (könyv szerinti) árfolyamán kivezeti: T 389 -K 386 könyvelési tétellel. Ezen tételek könyvelése után a 389. számlánmutatkozó egyenleget mint árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteségetszámolja el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Vevőktől kapott előlegek elszámolása

Kérdés: Szíveskedjenek ismertetni a vevőktől kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, a termék értékesítéséről a számla kiállítása, az előleg beszámítása)! Kérem, hogy a fentieket forintban is és devizában is ismertessék, különösen az egyes eseményeknél használt árfolyamokra, árfolyam-különbözetekre, az esetleges év végi értékelésekre!
Részlet a válaszából: […] ...könyvelésének bizonylata az a bankbizonylat, ami az átutaltpénz csökkenését, illetve növekedését dokumentálja. A könyvelési tételeket először a forintban adott-kapottelőlegekre vonatkozóan ismertetjük:Az előleg könyvelése a bankbizonylat alapján,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...esetben két gazdasági eseményről van szó (a külföldi devizában fizetett, a bank pedig a devizát átváltotta forintra), a könyvelési tételek ennek megfelelően alakulnak: a deviza átutalásának könyvelése: T 386 – K 317, majd az átutalt deviza jóváírása az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Devizaelszámolások

Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
Részlet a válaszából: […] ...a külföldi pénzértékre szóló követelések, illetve kötelezettségek növekedésével.A leírtakból következik, hogy a valuta felvételekor – növekvő árfolyam mellett – a vállalkozás nyereséget realizál. (Azt nem lehet mondani, hogy nem realizált, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.