Társasházak számviteli feladatai, követelményei

Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerint évenként költségvetési javaslatot készít, amely tartalmazza:– a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket és kiadásokat költségnemenként,– a tervezett üzemeltetési, karbantartási és felújítási munkákat, valamint– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Alapítvány cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenységének elkülönítése

Kérdés: Az alapítványok cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenysége elkülönítéséhez kapcsolódóan néhány kérdés. A rendszeresen végzett, továbbszámlázott szolgáltatás árbevételként könyvelt, de nem jövedelemszerzésre irányuló összege megvalósítja-e a vállalkozási tevékenységet, mivel haszon nélkül továbbszámlázott? (Parkolási költségek, telefon magáncélú használatának továbbszámlázása.) Esetleg költségmegtérüléskénti elszámolása? Változna-e a szabály, ha bérbeadásnál nem jövedelemszerzési céllal közüzemi díjakat terhelne tovább? A kamat és hozam arányosításánál a "kapcsolódó (bank) költségek" a kamat- és hozambevételekhez kapcsolódó bank és egyéb költségeket jelentik? Vagy minden más költséget is, mint a letétkezelés, opció, ügynöki jutalék stb.? A kormányrendelet többször értelmetlenül használja az "(ár) bevétele" fogalmat. Mit ért ez alatt?
Részlet a válaszából: […] ...A költségek továbbszámlázása nem tekinthető az alapítvány tartós céljának.A bruttó elszámolás számviteli alapelve alapján a bevételek és a költségek (ráfordítások) egymással szemben nem számolhatók el. Így a parkolási költségek, a telefon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Árverési vétellel történő értékesítés

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető betéti társaság az évek során jelentős adótartozást halmozott fel. Az adóhatóság végrehajtási eljárás keretében, árverési vétel hatályával értékesítette a társaság pénztárgépét és árukészletét, a befolyó teljes összeget a tartozás kiegyenlítése céljából elvonta. Hogyan kell a fenti eseményt az egyszeres könyvvitellel könyvelni? Szükséges-e az értékesítésről áfás számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...könyvvitel szabályaira alkalmazva.Az Szt. 109. §-ának (2) bekezdése alapján a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni az értékesítés 72-75. § szerinti – áfa nélküli – ellenértékét, ha azt a vállalkozó részben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.