Bankszámlanyitásra nem kötelezett egyéni vállalkozó

Kérdés: Egyéni vállalkozó bankszámlanyitásra nem lenne kötelezett, de vállalkozói bankszámlát nyit, van főállása, vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmaz. A vállalkozói számlájáról teljesíthet-e olyan utalásokat, melyek nem az egyéni vállalkozásával kapcsolatban merülnek fel? Vállalkozói kivétje nincs. A negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettséget befolyásolja-e, ha a vállalkozói bankszámlájának az egyenlege a negyedév végén kevesebb lenne, mint a vállalkozásból származó jövedelme?
Részlet a válaszából: […] ...egy ilyen számlát. A vállalkozói nyilvántartások pontos vezetése miatt nem célszerű a magánszemélyhez köthető kiadásokat és bevételeket is ezen a bankszámlán keresztül lebonyolítani. Egy olyan vállalkozói bankszámla esetében, ahova nemcsak vállalkozói bevétel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.

Próbaüzemeltetés során előállított termékek elszámolása

Kérdés: Szíveskedjenek egy példán keresztül könyvelési tételekkel szemléltetni egy gyártósor üzembe helyezéséhez kapcsolódó könyvelési feladatokat abban az esetben, ha a berendezéssel próbagyártás történt, és a próbaüzemben legyártott termékeket később értékesíteni fogják.
Részlet a válaszából: […] ...készletként állományba venni: T 582 – K 1612 és T 23-25 – K 581;d) ha a próbaüzemeltetés tényleges költségeit csökkentő tételek (előbbi két tétel) összege több lenne, mint a tényleges költség összesen, akkor a különbözettel az előbbi tételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Saját konyhánál az étkezési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha a cégnél üzemi konyha van?
Részlet a válaszából: […] ...saját konyhán történő étkeztetés közvetlen önköltsége a saját konyha működtetésének, fenntartásának, a konyhán előállított ételek-italoknak a költségeit foglalja magában, amely költségeket elsődlegesen az 5. Költségnemek számlaosztályban kell elszámolni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Negyedévet követő számlázás könyvelése

Kérdés: Társaságunk közvetett és közvetlen vámügyintézéssel, jövedéki, termékdíj- és intrastadt-bevallással foglalkozik. A termékdíjbevallás munkadíjának számlázása: szerződéseink szerint a "számlázás negyedévente, tényleges teljesítés alapján történik". A termékdíjbevallásokat a tárgynegyedévet követő hó 15-ig készítjük el, mivel a 2016. IV. negyedéves anyagot 2017. január első hetében kapjuk meg. Hogyan kell helyesen számlázni a fentieket?
Részlet a válaszából: […] ...nettó árbevételét a szerződés szerinti teljesítés időszakában kell elszámolni. Bizonylata a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő, a megrendelő, a megbízó által elismert, elfogadott számla.Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...lízingdíjtól elkülönítetten indokolt pénzügyileg rendezni!)A lízingbe vevő a lízingelt tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor, az eszköz üzembe helyezésekor meghatározza a hasznos élettartamot (jellemzően a futamidővel azonosan), az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Könyvelési szolgáltatás könyvelése

Kérdés: Vállalkozásunk könyvelési szolgáltatást végez. Vannak olyan ügyfeleink, akik havonta, vannak, akik negyedévenként fizetnek. Helyes-e a gyakorlatunk, hogy a számlákat a tárgyhót követő hó 10-ig kiállítjuk, és a teljesítés dátuma megegyezik a fizetési határidővel? Azok, akik negyedévente fizetnek, jellemzően őstermelők, és a járulékbevallásukat negyedévenként, a negyedévet követően készítjük el. A szolgáltatás fizikai értelemben (a tényleges könyvelés) könyvelési szolgáltatásnál is a tárgyhónapot követően, a bevallások benyújtását követően teljesül, valósul meg. A könyvelésben a könyvelési szolgáltatást mindig az adott tárgyhónapra kell könyvelni, és az áfát pedig a számlán feltüntetett teljesítési időpontra? A negyedéves bevallásokat pedig arra a hónapra, amikor ténylegesen megtörtént a bevallás?
Részlet a válaszából: […] ...meg (minden hónapban, negyedévben azonos összegben), vagy annak összege az egyes hónapokban ténylegesen felmerülő könyvelési tételek számától függ.Ha a könyvelési (könyvviteli) szolgáltatás díját havonta (negyedévenként) azonos összegben határozták meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...a még várhatóan felmerülő költségek ateljesítési fok alapján arányosítással is meghatározhatók.11. Árbevételt csökkentő tételek módosítása [73. § (2) bekezdésének d) és e) pontja]Az értékesítés nettó árbevételét csökkentik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Időbeli elhatárolás igénybe vett szolgáltatásnál

Kérdés: A mérlegfordulónap után beérkezett, szolgáltatásnyújtásról szóló számlákat, amelyek a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményhez kapcsolódnak, lehet-e a költségek között az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámolni? Különösen indokolt ez a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számláinál, ahol az Áfa-tv. szerinti teljesítés a számlán feltüntetett fizetési időponthoz kapcsolódik.
Részlet a válaszából: […] ...után kiállított számlát mind a számla kiállítójának, mind a számla címzettjének a mérlegfordulónappal lezárandó üzleti év árbevételeként (T 31-33 – K 91-92), illetve anyagköltségként, igénybe vett szolgáltatásként (T 51-53 – K 454-K456) könyvelnie kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Szolgáltatáshoz felhasznált anyagok számlázása

Kérdés: Egy fénymásolók forgalmazásával, karbantartásával foglalkozó cég könyvelését végezzük. A cég munkalapjain az szerepel, hogy elvégezték az ügyfél gépeinek karbantartását, és az, hogy a javításhoz milyen alkatrészeket használtak fel. A számlán viszont értékesítésként tüntetik fel a javításhoz felhasznált anyagokat, a karbantartást pedig átalánydíjjal számlázzák. Az egy munkalapon szereplő termékértékesítés és a folyamatos szolgáltatásként értelmezhető átalánydíj számlázása az eltérő teljesítés ellenére történhet egy számlán? Esetleg külön-külön kell számlázni a termékértékesítést és az átalánydíjat?
Részlet a válaszából: […] ...– megsértik a számviteli, az adózási előírásokat.Az Szt. 72. §-ának (2) bekezdése alapján az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni ..... a teljesített szolgáltatások.... ellenértékét, a vevő (a megrendelő) által elismert, elfogadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.