Örökölt üzletrész megvásárlása

Kérdés: Magánszemély 2017. évben üzletrészt örökölt, 16,67%-os tulajdoni részben, 500 E Ft névértéken. A hagyatéki végzésben az üzletrész névértéken került megállapításra, a piaci értéket nem határozták meg. Az öröklés előtti utolsó közzétett és elfogadott beszámoló a 2016. évi beszámoló, amelyben a saját tőke összege: 30.082 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft. Ezt az üzletrészt az új tulajdonostól (az örököstől) a kft. – mint saját üzletrészt – megvásárolta 11.500 E Ft értékben. Mi lesz a szerzési érték, a piaci érték, az adóköteles jövedelem összege, kinek, hogyan kell adóznia? A kft. 2018. évi beszámolója mérlegében a saját tőke összege: 43.975 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft, a magánszemély üzletrészének a névértéke 500 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...az, ha a kft. értékesíti azt, és az eladási ár és a könyv szerinti érték különbözetét a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve egyéb ráfordításaként számolja el (adóalap-korrekció nincs). Jó megoldás lehet az is, ha a saját üzletrészt bevonja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...biztosítva lesz a kifizetéshez szükséges pénzeszköz, akkor döntsön osztalékelőleg-fizetésről a Gt.-ben és az Szt.-ben előírt feltételek függvényében.A válaszadó véleménye szerint nem a számviteli elő­írásokat kell hibáztatni azért, mert egy rossz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Elszámolás az osztalékelőleggel

Kérdés: Közbenső mérleg alapján 2005. évre osztalékelőleget fizettünk a magánszemély tulajdonosok részére 73, 25, 2 tulajdoni hányad arányában, a 25%-os forrásadó levonása után. Év közben a 25% tulajdoni hányadú tulajdonostól a 73%-os megvette az üzletrészét. Hogyan kell elszámolni az osztalékelőleget és az osztalékot? Ha nem fedezi az adózott eredmény az osztalékelőleget, de van elegendő eredménytartalék? Mivel jár az év közbeni üzletrészeladás miatti tulajdonos-arányváltozás?
Részlet a válaszából: […] ...a vételárbatörténő beszámítással!Az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése szabályozza azt, hogy mikorfizethető osztalék, milyen feltételek mellett. Ezen előírásból egyértelműenkövetkezik [az Szt. 37. §-ának (6) bekezdése tételesen is előírja], hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: Egy kft. megvásárolta az egyik tulajdonos üzletrészét. A Gt. szerint a megvásárolt üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül el kell idegeníteni, vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül át kell adni, illetve a határidő eltelte után a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. A társaság döntése alapján a társaság tulajdonában lévő üzletrészt térítés nélkül a tulajdonosok között felosztják. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...K 381, 384) az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni (T 413 – K 414).Feltételezve, hogy az előbbi feltételek teljesülése mellett történt az üzletrész visszavásárlása, a kérdésre a válasz a következő:Amennyiben a törzsbetétek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.