14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Átlagbéralapú támogatás továbbadása
Kérdés: Az alapítvány fenntartója az Alapfokú Művészeti Iskolának. Az átlagbéralapú támogatást a fenntartó igényli meg, amit tovább utalási céllal kap meg, és utal tovább az iskola számára. Ezenfelül az alapítvány maga is támogatja az iskolát, hol pénzeszközzel, hol könyvtári könyvekkel vagy jelmezekkel, amelyeket magánszemélytől vásárol meg, hogy továbbadhassa támogatásként az iskolának. Szeretnék egy levezetést kérni, könyvelési tételekkel az átlagbéralapú támogatás igénylésének és továbbutalásának, valamint az év végi kimutatásának, valamint az egyéb támogatások helyes könyveléséről az alapítvány beszerzéseire és az iskolának történő átadására. Kérem a fenti átlagbéralapú és egyéb támogatás könyvelési tételeit és az év végi zárásban történő kimutatását az iskola oldaláról is!
2. cikk / 14 Beruházáshoz kapott támogatási előleg elszámolása
Kérdés: A társaság beruházáshoz kapott előleget. A több évig folyt beruházás befejezésekor (aktiválásakor) a támogató véglegesíti a támogatást (az előleg pénzügyileg kiegészül a támogatás végleges összegére, előfordulhat az is, hogy az előlegből vissza kell fizetni). A projekt fenntartási időszaka alatt felmerülhet olyan esemény, amelynek hatására a támogatás összegéből vissza kell fizetni. Az előleget kötelezettségként kell nyilvántartani. Mi az a bizonylat, amelynek hatására az előleg megszűnik, és támogatásként kell elszámolni? Hogyan kell elszámolni az ezt követően utalt összeget? Az egyéb bevételt el kell határolni, majd az eszköz élettartama alatt évente fel kell oldani. A bevétel elhatárolása mikor, milyen bizonylat alapján történik? Ha a bevétel elhatárolása különböző időpontokban valósul meg, hogyan kell a feloldást szabályozni? Mi a helyzet akkor, ha az értékcsökkenési leírás elszámolása már megkezdődött, a bevétel elhatárolása viszont még nem történt meg? Az esetleges támogatás-visszafizetést hogyan kell kezelni a feloldás során?
3. cikk / 14 Környezetvédelmi szolgáltatások fejlesztése
Kérdés: A 1056/2016. (II. 16.) Korm. határozat alapján az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból MAHOP-2.5 kódszámú, "A környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra fejlesztésének előmozdítása" megnevezésű pályázattal elnyert támogatás az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a tőketartalék javára elszámolt támogatásnak minősül?
4. cikk / 14 Hozzájárulás magasabb felszereltségű autó beszerzéséhez
Kérdés: Társaságunk 2013. évben gépkocsit (cégautót) szeretne vásárolni ügyvezetői használatra. A külföldi anyavállalat úgy járul hozzá a kiválasztott felszereltségű autó megvásárlásához, ha az ügyvezető befizet a társaság javára 500 ezer Ft-ot. Milyen jogcímen kérhető az összeg az ügyvezetőtől? Milyen bizonylatokat kell kiállítani? Milyen számviteli, adózási előírásokat kell alkalmazni? Szükséges-e áfás számlát kiállítani? Végleges pénzeszközátvételnek minősül? Rendkívüli bevétel?
5. cikk / 14 Véglegesen átadott pénzeszközök
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni, hogy 2012. évben a véglegesen átadott pénzeszközök számviteli elszámolásánál és társasági adózásánál mi a helyes eljárás! Ha lehet, példán keresztül bemutatva.
6. cikk / 14 Támogatással kiegyenlített szállító
Kérdés: Alapítványunk 24 millió forintot nyert európai uniós pályázaton. A támogatás mértéke 100%. Ebből 22 162 500 Ft értékben informatikai eszközöket szereztünk be, a beszerzést a szállító finanszírozta. A számlát az alapítvány kapta, de a kiegyenlítés közvetlenül a szállítónak átutalással történt. 1 837 500 Ft a projektlebonyolítás költsége, amelyet az alapítvány közvetlenül kap meg. 620 E Ft előleget folyósítottak. Hogyan történik az előleg és a szállítói számla, a számlakiegyenlítés könyvelése pénzmozgás nélkül?
7. cikk / 14 Konzorcium keretében megvalósuló beruházáshoz önerő biztosítása
Kérdés: Az egészségügyi szolgáltató nonprofit gazdasági "Társaság" tulajdonosa belföldi gazdasági társaság, "Anyavállalat". Az "Anyavállalat" 20 évre vagyonkezelésbe kapta az önkormányzattól az egészségügyi intézmény teljes ingatlan és ingó vagyonát azzal, hogy rendszeres – az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő – visszapótlási kötelezettsége van. Az "Anyavállalat" az átvett vagyont, mint vagyonkezelő tárgyieszköz-növekedésként és hosszú lejáratú kötelezettség növekedéseként mutatta ki a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően. Az üzemeltető vagy szolgáltató a "Társaság". A "Társaság" TIOP pályázaton indult, amelynek az volt a feltétele, hogy a "Társaság", az "Anyavállalat" és az önkormányzat között konzorciumi szerződés jöjjön létre azzal, hogy a megvalósuló beruházás többségében az önkormányzat tulajdonába kerül. A pályázathoz az önerőt az "Anyavállalat"-nak kell biztosítania, részben a "Társaság", részben az önkormányzat helyett is. Az önerő biztosítása ebben az esetben minek minősülhet? Véglegesen átadott pénzeszköznek? De akkor az "Anyavállalat" veszteséges lesz. Felfogható-e az önkormányzatnak biztosított önerő a hosszú lejáratú kötelezettség csökkenéseként? Ez esetben a vagyonkezelésbe vett eszközérték nem egyezik meg a hosszú lejáratú kötelezettség összegével. Létezik-e más megoldás?
8. cikk / 14 Támogatások elszámolása
Kérdés: Az M. Zrt.-vel két aláírt támogatási szerződésünk van. A támogatási szerződés 2. sz. melléklete az elszámolható költségeket részletezi, számviteli kategóriákba sorolással. Az 1. támogatási szerződés (e-kereskedelmi rendszer) a 114. Szellemi termékek közé sorolja be a különböző modulok előállítási költségeit, de az adatfeltöltés, tesztelés, oktatás, üzemgazdasági előkészítés (üzembe helyezésig felmerült költségeket) az 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségeihez sorolja. (Korábbi kérdésemre adott válaszuk szerint ezeket is a szellemi termék bekerülési értékében vettem számításba!) Kérdésem az, hogy az M. Zrt. ellenőrzése során az ő "besorolása" szerinti könyvelést elvárhatja, vagy én az ő "besorolásuktól" eltérhetek? A megkapott támogatás rendkívüli bevétel lesz, vagy az ő "besorolásukhoz" kapcsolódóan a költségeket ellentételező egyéb bevétel? A támogatási szerződés vissza nem térítendő támogatásról szól, de az tartalmazza a különböző vállalásainkat is. Ezen vállalások miatt a támogatást a tőketartalékba, majd a lekötött tartalékba kell helyezni? A 2. támogatási szerződés (minőségbiztosítási és gyártásszervező rendszer) is előírja a költségek számviteli besorolását. Egyik ilyen költség az ISO 14001:2004 környezetközponti irányítási rendszer kialakítása és tanúsítása. Az előírás szerint ez is igénybe vett szolgáltatás. Többen úgy gondolják, aktiválni kell alapítás-átszervezésként. Mi a helyes megoldás? Hol számolandó el a támogatás?
9. cikk / 14 K+F és a támogatások elszámolása
Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
10. cikk / 14 Erdősítéshez nyújtott támogatás
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető kft. – mint kijelölt erdőgazdálkodó – által igénybe vett, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás 2006. évben elszámolható-e a tőketartalék javára, vagy rendkívüli bevételként kell elszámolni, majd elhatárolni?
