Lízing miatti tartozás kiváltása

Kérdés:

Társaságunk EUR-alapú lízingügylet keretében ingatlanberuházást valósított meg 2011. évben. A nem realizált árfolyamveszteséget halasztott ráfordításként tartotta nyilván a futamidő alatt, melyre céltartalékot és lekötött tartalékot képezett a számviteli törvénynek megfelelően. 2022. 12. 31. dátummal az alábbi egyenlegekkel rendelkezik a társaság:
Halasztott ráfordítás: 2 026 019 143 Ft (393 számla).
Lekötött tartalék: 1 056 188 066 Ft (414200 számla).
Céltartalék: 969 831 077 Ft (423100 számla).
A lízingügylet 2023. 01. 09. napon egy másik pénzintézet által, szintén EUR-alapú beruházási hitellel kiváltásra került, a lízingügylet megszűnt, az ingatlan és a kapcsolódó eszközök a társaság tulajdonába kerültek. A halasztott ráfordításként elhatárolt nem realizált árfolyamveszteséget el kell számolni ez esetben pénzügyi műveletek ráfordításaként? Megfelelőek-e az ezzel kapcsolatos, illetve a céltartalék, lekötött tartalék alábbi könyvelési tételei?
Elhatárolt nem realizált árfolyamveszteség pénzügyi ráfordításként elszámolása: T 878 – K 393: 2 026 019 143 Ft. Lekötött tartalék visszavezetése eredménytartalékba: T 414200 – K 413: 1 056 188 066 Ft. Céltartalék visszavezetése eredménytartalékba: T 423100 – K 413: 969 831 077 Ft.
A másik kérdésem: A lízingügyletben a kiváltás előtt a lízingcég volt az ingatlan és a kapcsolódó eszközök tulajdonosa, míg a beruházási hitellel történő kiváltás után a társaság lett a tulajdonos. Jól gondoljuk-e, hogy ez a kiváltás nem érinti az 1-es számlaosztályt (bruttó érték, elszámolt értékcsökkenés, nettó érték), hiszen a lízingelt eszközök birtokbaadása a lízingügylet kezdetekor társaságunk felé megtörtént, azóta az eszközök könyveinkben szerepelnek, értékcsökkenést eddig is a társaság számolt el rájuk?

Részlet a válaszából: […] ...a képzett céltartalékot is, de a céltartalék megszüntetését nem az eredménytartalék javára kell elszámolni, hanem az egyéb bevételek között, tehát az eredmény javára (T 424 – K 9653).A lízingügylet miatti tartozás kiváltásakor (T 448 – K 444)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Épületen belül iroda és lakás

Kérdés: A vállalkozó székhelyet épít a tulajdonában lévő építési telken. A kétszintes épületben irodák és kiszolgálóhelyiségek, továbbá egy lakás lesz. A hasznos alapterület összesen: 336,12 m2 (ebből a lakás: 48,42 m2). A lakás a vidéki lakhelyű munkavállalók elszállásolására szolgál. Az ingatlan-nyilvántartásba "Iroda és lakóépület" kerül bejegyzésre. A telekingatlanon végzett bozótirtás, tereprendezés, törmelék, sitt elszállítása a telek értékét növeli? A beruházás számláinak áfatartalma teljes egészében levonható? Vagy a lakás miatt arányosítani kell? A beruházással kapcsolatosan a vállalkozás milyen adóalap-csökkentésre, illetve adókedvezmény igénybevételére jogosult? A cégnek két belföldi magánszemély és egy külföldi cég a tulajdonosa, a foglalkoztatottak száma 10 fő alatt van. A 2015. évi nettó árbevétele, mérlegfőösszege kétmillió euró alatt volt 2015-ben, és így lesz 2016-ban is.
Részlet a válaszából: […] ...az iroda-épületrészt, illetve a lakásépületrészt.A bevezetőben leírtak figyelembevételével a kérdésekre a válasz a következő:A telekingatlanon végzett olyan munkák költségei növelik a telekingatlan bekerülési értékét, amelyek annak érdekében szükségesek, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Külföldön megnyitott bankszámla

Kérdés: A kft. Ausztriában vett fel beruházási hitelt, ezért ott is kellett nyitnia bankszámlát. A korábbi könyvelő, könyvvizsgáló szerint ezt nem lehet másként könyvelni, csak a gazdasági események aznapi árfolyamának alkalmazásával, amikor a pénz befolyt, amikor a számláról kifizetés történt. Ez a külföldi bankszámla euróban egyezik a könyveléssel, de itt is – véleményem szerint – alkalmazni kellene a FIFO vagy az átlagár módszerét, különben nagyon torz lehet az árfolyam-különbözet.
Részlet a válaszából: […] ...választott devizaárfolyamon számítják át forintra.Az árfolyam-különbözet nagysága azonban elsősorban attól függ, hogy a devizatételek bekerülésekor érvényes, választott devizaárfolyamok miként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Számlázás euróban, fordított adózással, engedményezéssel

Kérdés:

Számlázni szeretnénk euróban, fordított adózású terméket. Tudom, hogy az áfát forintban is fel kell tüntetni az általam használt árfolyammal. Az áfaalapot is fel kell tüntetni? Milyen árfolyammal? A számlázott eurót engedményeznénk egy harmadik félnek, a beruházási szállítónak, akivel a vállalkozási szerződést forintban kötöttük meg. A vevő által a szállítónak átutalt eurót milyen árfolyamon lehet a vállalkozási szerződés forintösszegébe beszámítani?

Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben a követelés forintban kimutatott eladási ára eltér a könyv szerinti forintértékétől, a különbözet az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások többletében jelenik meg a követelésértékesítés könyvelésekor.Válasz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Devizás beruházási hitel más devizára váltása

Kérdés: Ügyfelünk CHF beruházási bankhitelt vett fel. A devizás tételek év végi átértékelése során keletkező árfolyam-különbözet jelentősnek minősült. A CHF-hitelnél keletkező nem realizált árfolyamveszteséget a társaság halasztott ráfordításként elhatárolta, céltartalékot képezett, lekötött tartalékba helyezett. A következő üzleti évben a bank a hitel pénznemét CHF-ről euróra módosította, a szerződés egyéb feltételei változatlanok maradtak. Pénzmozgás nem történt. Hogyan számoljuk el a fenti gazdasági eseményt? A CHF-hitelre elszámolt halasztott ráfordítást meg kell szüntetni?
Részlet a válaszából: […] Az egyértelmű válaszhoz a kérdésben leírtakat pontosítanikell. A CHF beruházási hitellel finanszírozott beruházást a mérlegfordulónapotmegelőzően rendeltetésszerűen használatba vették! Így a beruházási hitel amérlegfordulónapon aktivált tárgyi eszközhöz kapcsolódott. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Aktivált beruházásnál árfolyam-különbözet

Kérdés: A kft. 2006-ban hitelintézettől nagy összegű CHF-alapú beruházási hitelt vett fel. A beruházást 2007. évben aktiválta. A számviteli politikában meghatározott jelentős mértéket meghaladta a 2008. évi árfolyam-különbözetből adódó veszteség. Megtehette-e a kft., hogy ezt a veszteséget elhatárolja? Ha igen, meddig? Megteheti-e kft., hogy a nagy árfolyamnyereségből adódó nyereséget elhatárolja? Ha igen, meddig?
Részlet a válaszából: […] ...a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni.Az aktivált beruházásokhoz kapcsolódó deviza-, devizaalapúhitelek árfolyamnyereségét időbelileg nem lehet elhatárolni, sem év közben, semaz év végi értékelés során. Mint már utaltunk rá, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Beruházás árfolyam-különbözetének elhatárolása

Kérdés: Helyesen gondolom, hogy az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerinti árfolyam-különbözet csak realizált árfolyam-különbözetet jelenthet a tárgyi eszköz kivitelezéséhez kapcsolódó devizahitel esetén? Például ha a folyamatban lévő beruházás ideje alatt hiteltörlesztés történik, akkor az azon keletkező árfolyam-különbözet realizált árfolyam-különbözet, és az eszköz értékét befolyásolja. Ugyanez a helyzet akkor is, ha év közben a CHF-hitelt átváltom euróra? Nem befolyásolja a még nem aktivált tárgyi eszköz bekerülési értékét az év végi értékelésből adódó, az építéshez kapcsolódó hitelen keletkező jelentős árfolyamveszteség, hiszen az nem realizált árfolyam-különbözet? Véleményem szerint ez következik az Szt. 33. §-ának (2) bekezdéséből. Helyes a következtetésem?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdésecsak a már aktivált beruházáshoz kapcsolódó árfolyamveszteség elhatárolására adlehetőséget, az ott felsorolt feltételek teljesülése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Euróhitel forintszámlák kiegyenlítésére

Kérdés: A kft. bevásárlóközpontot építtetett. A kivitelező a megvalósítás során részszámlákat bocsátott ki forintösszegben. Az építtető kft. a banktól beruházási hitelt kapott, amely euróban kerül folyósításra, a beruházás forintértékének megfelelő összegben. A bank a kivitelező – általunk igazolt és megküldött – számláját forintban egyenlítette ki. Erről értesítést küldött, amelyben közölte a forintban kiegyenlített összeget, az átváltási árfolyamot, és az így számított eurót azzal, hogy így mennyi hitelünk van euróban. A szállítói kötelezettséget milyen összegben csökkentsük, a folyósított hitelt milyen árfolyamon vegyük figyelembe? A kft. az MNB-árfolyam alkalmazását rögzítette a számviteli politikájában. Kell árfolyam-különbözetet elszámolni? A hitel visszafizetése 2009 végével kezdődik. Az év végi értékeléskor keletkező, még nem realizált árfolyam-különbözetet hogyan számoljuk el? A társasági adó alapjánál hogyan kell azt figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...tételként kell elszámolni, amíg a beruházássallétrehozott eszközöket üzembe nem helyezik, amíg azokat nem aktiválják.A devizás tételek (ideértve az euróban fennálló beruházásihitelt is) mérleg-fordulónapi értékelését abban az esetben kell az Szt. 60.§-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Devizakölcsön értékelése

Kérdés: Kapcsolódóan a 2469. kérdéshez: cégünk 2005. 12. 01-jén 120 ezer euró hitelt vett fel, amelyet a bank az eurós devizaszámlára utalt át. A banki árfolyam 250 forint. A cég által választott MNB-árfolyam 253,63 Ft. Válaszuk alapján elvégzett kontírozás alapján: T 3862 – K 4525, 120 ezer euró 250 Ft-tal 30 millió Ft; T 8764 – K 4525, 120 ezer euró 253,63-250 = 3,63 Ft-tal 435 600 Ft. Ez azt jelenti, hogy a 2005. évi üzleti eredményt ezzel a veszteséggel csökkenteni kell? A devizaszámlán 250 Ft-tal, a deviza-hitelszámlán 253,63 Ft-tal lesz az euró? Amennyiben a devizahitel beruházási hitel (a hitelt a beruházás üzembe helyezése előtt folyósították), akkor ezen árfolyam-különbözet a beruházás bekerülési értékét is növeli?
Részlet a válaszából: […] ...tétel teháthelyesen: T 3862 – K 4525, 30 435 600 Ft-tal, és nincs árfolyam-különbözet. Ígya kérdésben leírt könyvelési tételek nem felelnek meg az Szt. előírásainak. Árfolyam-különbözet az ügyletből adódóan csak akkor lesz, haaz Szt. 60. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...a még várhatóan felmerülő költségek ateljesítési fok alapján arányosítással is meghatározhatók.11. Árbevételt csökkentő tételek módosítása [73. § (2) bekezdésének d) és e) pontja]Az értékesítés nettó árbevételét csökkentik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.
1
2