Értékhelyesbítés megrongálódás esetén

Kérdés: Társaságunk ingatlanok esetében él az értékhelyesbítés lehetőségével. Ha megrongálódik az ingatlan, és selejteznünk kell, és az ingatlan nettó értéke alacsonyabb, mint a piaci érték, elvégezhető-e a selejtezés? Ebben az esetben hova kell könyvelni az ingatlan értékét?
Részlet a válaszából: […] ...is meg kell szüntetni az értékelési tartalékkal való összevezetéssel. Az egyértelműség érdekében a könyvelési tételek – a hivatkozott jegyzőkönyv alapján –, ha a megrongálódás miatt az ingatlant a könyvekből ki kell vezetni:T 129 – K 123 – ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Selejtezéskor visszanyert anyagok

Kérdés: Tárgyi eszköz selejtezése során visszanyert, csökkentett értékű anyagok készletre vételét hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...szabály: a selejtezéskor visszanyert anyagok készletre vétele nem eredményezheti az eszközök felértékelését, illetve az egyéb bevételekkel szembeni állományba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Maradék anyagokból párnák készítése

Kérdés: Egy méteráru-értékesítéssel és párnák, terítők, hímzések értékesítésével foglalkozó cég a maradék (korábban készleten lévő) anyagokból párnákat varr, és azokat értékesíti. Ezek az anyagok: korábban többméteres tekercsben készletre rendelt, de abból megmaradt anyagdarabok, anyagminták, amelyeket a forgalmazók küldtek, hogy az ügyfél ezekből választhasson, már selejtezett anyagdarabok. Ezeket az anyagokat, illetve az abból készült termékeket (főleg díszpárna) hogyan kezeljük adó- és számviteli szempontból? Hogyan vegyük készletre? Hogyan számoljuk el ezek elábéját? Hogyan igazoljuk, hogy anyagdarabokból készült? Mint készterméket áfásan értékesítsük?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni.A forgalmazók által megküldött anyagmintákat is – mint térítés nélkül kapott anyagot, árut – az egyéb bevételekkel szemben készletre kell venni, vagy az áruk (ha esetleg az eladható), vagy a vásárolt anyagok között (ha azt várhatóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Külföldre történő értékesítés helyesbítésekor az árfolyam

Kérdés: Cégünk üres patronokat, tonereket értékesít az EU-ba. Ezeket megtöltve lehet majd értékesíteni. A számla az értékesítéskor elkészül, az áruval együtt szállítják. Megérkezés után kiderül, hogy sok termék összetört, nem használható, de voltak olyanok is, amelyeket nem számláztak. Számlával egy tekintet alá eső okiratot készítettünk, amelyen "+" tételként szerepelnek a lemaradt áruk, "-" tételként az összetört, nem használható áruk. Helyesen jártunk el? Az eredeti számlázáskori árfolyamon könyvelünk, azzal a dátummal, amikor a vevő kézhez veszi a helyesbítő számlát. Ha csak az összetört, nem használható áru negatív értékét kell rendezni, rendezhető-e utólag adott árengedményként? Ha lehet, akkor a számlázott árengedményt a számla kiállításának napi árfolyamán szerepeltetem a könyvelésben? A számlázott árengedményt az áfabevallásban, az összesítő bevallásban jelenteni kell? A használhatatlan árukat nem szállítják vissza. Ezekről az árukról cégünk elkészítheti a selejtezési jegyzőkönyvet az EU-s vevő jelentése alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a forintra történt átszámításnál, függetlenül attól, hogy a számla mikor került kiállításra.A "+" és "-" tételekről – helyesen – számlával egy tekintet alá eső okiratot készítenek, amelyben mind a "+", mind a "-"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Selejtezés, káresemények elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a selejtezés, a káresemények elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...illetve hulladékértéken) a készletek között állományban marad.A leírtak alapján tehát a selejtezés, meghatározott feltételek mellett: az immateriális javak, a tárgyi eszközök átvezetése a készletek közé, a terven felüli értékcsökkenés meghatározása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.