Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...az áfát nem kell megfizetni, ha az adóalany (a kft.) jogutódlással (átalakulással) szűnik meg, és ha a törvényben meghatározott feltételek teljesülnek.Az Art. vonatkozó rendelkezése szerint soron kívüli bevallást kell benyújtania az adózónak (jelen esetben a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...éves beszámolót készítő vállalkozóknak is be kell mutatniuk a kiegészítő mellékletben.Értelmező rendelkezés hiányában azon tételek tartozhatnak ide, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Elhatárolt árfolyamveszteség rendezése

Kérdés: Társaságunk rendelkezik külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz kapcsolódó kötelezettséggel. A mérleg-fordulónapi értékelések során a nem realizálódott árfolyamveszteség időbelileg elhatárolásra került. A 2003., illetve a 2004. évi mérleg-fordulónapi értékelés során keletkező összevont – jelentős összegű – árfolyamveszteséget öszsze kell-e, illetve össze lehet-e vezetni az előző években az aktív időbeli elhatárolások között kimutatott – beruházáshoz kapcsolódó – nem realizált árfolyamveszteséggel?
Részlet a válaszából: […] ...eredménye árfolyamveszteség (a külföldipénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek egyes tételeinekárfolyamnyereségét más tételek árfolyamvesztesége összevontan meghaladja), ésolyan összegben, hogy az adott beruházáshoz kapcsolódó, külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...az e törvényben meghatározott esetekben és – az alaptőke leszállításának esetét kivéve – csak az Szt.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adózott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...esetben két gazdasági eseményről van szó (a külföldi devizában fizetett, a bank pedig a devizát átváltotta forintra), a könyvelési tételek ennek megfelelően alakulnak: a deviza átutalásának könyvelése: T 386 – K 317, majd az átutalt deviza jóváírása az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Belföldi devizaszámlákban lévő áfa elszámolása

Kérdés: Társaságunk export-import nagykereskedelemmel foglalkozik. Devizás tételeit a választott hitelintézet átlagárfolyamán könyveli. Belföldi vevőivel devizában is köt szerződést, amikor az áfa alapja a deviza szorozva az MNB-árfolyammal. Számítógépes könyvelői program a devizaalapú belföldi árbevételt (T 317 – K 917 könyvelési tétellel) könyveli, majd az árbevételt csökkenti az MNB-árfolyammal számított áfaösszegével (T 917 – K 467). Ezt az áfaösszeget a kimenő számlában is szerepeltetjük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...a devizás tételeit a választott hitelintézet átlagárfolyamán könyveli. Ez a döntés azt kell hogy jelentse, nemcsak az export-import tételeknél kell a deviza választott árfolyamán számolni, de a belföldi devizában számlázott, sőt a devizalapú tételeknél is.Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...nem számlázott – utólag kapott/adott engedmények szerződés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között elszámolni. Ebből az előírásból az következett, hogy ha az adott üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Devizaelszámolások

Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
Részlet a válaszából: […] ...a külföldi pénzértékre szóló követelések, illetve kötelezettségek növekedésével.A leírtakból következik, hogy a valuta felvételekor – növekvő árfolyam mellett – a vállalkozás nyereséget realizál. (Azt nem lehet mondani, hogy nem realizált, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.