Követelések, kötelezettségek értékelésének árfolyama

Kérdés:

Társaságunk a számviteli törvény 60. § (5a) bekezdése szerint az áfatörvény szerint kívánja értékelni követeléseit, kötelezettségeit. A társaság az MNB középárfolyamán fogja értékelni a számláit, amihez a bejelentést meg is tette. A számlákban lévő tételek (adóalapok) árfolyamának megállapításával kapcsolatban lenne néhány kérdésünk:
1. Számlakibocsátói oldalról milyen árfolyamdátumot használjunk:
– fordított adózású tételeknél?
– Közösségen belüli termék értékesítésekor?
2. Számlabefogadói oldalról milyen dátumot használjunk:
– előlegszámla könyvelése esetén?
– Közösségen belüli beszerzéskor?
3. Időszakos ügylet esetén – értelmezésünk szerint – a számla keltét kell az árfolyam meghatározásakor alkalmazni. Ha a számlakibocsátó nem MNB-középárfolyamot használ, akkor cégünknek melyik banki árfolyamon kell értékelni az adóalapot (tételt)?

Részlet a válaszából: […] ...időpontja az Áfa-tv. 58. §-a, 59. §-a, 60. §-a, illetve 63. §-a alapján állapítandó meg.1. Fordított adózású tételek esetén, az Áfa-tv. 60. § (1)–(2) bekezdése alapján az adófizetési kötelezettség több esemény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Kölcsön fejében üzletrész átadása

Kérdés: Belföldi társaság egyik tulajdonosa, aki orosz állampolgár, de állandó tartózkodási helye Ausztria, kölcsönt kapott a társaságtól úgy, hogy fedezete az üzletrésze volt. Mivel nem fizette vissza a kölcsönt, így az adásvétellé vált, a cég visszavásárolta tőle az üzletrészét a kölcsön fejében (később ez továbbértékesítésre is került). Az üzletrész megvételekor kell-e a külföldi tulajdonostól 25 százalék szja-t vonni (alapja: az üzletrész eladási ára mínusz a tulajdonos által nyilatkozott beszerzési ára)? Ha igen, akkor (mivel ebben az esetben az üzletrész megvételekor már nem volt kifizetés a tulajdonosnak) a következő kifizetéskor (pl. osztalék) kell levonni? Mi a helyzet akkor, ha a tulajdonosnak van egyéb kötelezettsége is a társaság felé, azaz a fizetendő nettó osztalékból kellene még egy régebbi kölcsönt és kamatait visszafizetnie az üzletrész fenti vétele miatt levonandó szja-n kívül, de erre nem nyújt fedezetet az osztalék? Mi a sorrend? Ha nem marad fedezet a teljes szja levonására, akkor ezt a társaságnak közölnie kell-e az adóhivatallal?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak szerint üzletrész átruházásánakadókötelezettségét kell megítélni. Az ügylet "külföldi elemet" is tartalmaz,mivel a társaság üzletrészt értékesítő egyik tulajdonosa orosz állampolgár,akinek Ausztriában van állandó lakóhelye, így alkalmazni kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Rendezvényen felszolgált étel-ital elszámolása

Kérdés: Egy szakmai szervezet nemzetközi konferenciát rendez a brüsszeli szakmai szövetséggel közösen Budapesten. A belföldi és külföldi résztvevők részvételi díjat fizetnek. A szervezet által kiállított számlán a részvételi díjtól elkülönítetten szerepel a konferencia ideje alatti vendéglátás – étel-ital – értéke. Mivel a teljesítés helye belföld, az Áfa-tv. 15. §-ának (4) bekezdése alapján a társaság 2005-ben 25 százalékos mértékű áfával számolt. Levonásba helyezheti-e a szervezet a konferencián történő vendéglátás érdekében beszerzett étkezési számlákon felszámított áfát, mivel az étkezési költségeket továbbszámlázza? A szervezet a felmerült reprezentáció teljes értékét egységesen számlázza tovább, mivel nem állapítható meg a személyes fogyasztás mennyisége és értéke. Ez esetben lesz-e az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás a társaságnál, terheli-e adó- és járulékfizetési kötelezettség a rendezvényt szervező céget? A brüsszeli szövetség a felmerült költségekre utólagos elszámolási kötelezettséggel meghatározott összeget átutal. Kell-e erről a pénzmozgást megelőzően számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...küldő szervezetek felé továbbszámlázza, akkor arendezvényt szervező társaságot nem terheli – a természetbeni juttatásnakminősülő tételek miatt – adó- és járulékfizetési kötelezettség. Ehhez az isszükséges, hogy a továbbszámlázáskor a számlán egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozások, a biztosítóintézetek (ideértve az ilyennek minősülő európai részvénytársaságot is) a b) és c) pontokban foglalt feltételek teljesülése esetén sem választhatnak naptári évtől eltérő üzleti évet.Fontos tudni azt is, hogy az üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Devizás számlák áfája

Kérdés: Belföldi árubeszerzést is, az értékesítést is euróban számlázzuk, természetesen áfásan. A számviteli politika szerinti árfolyam a teljesítésnapi MNB-árfolyam. Az áfaalap és az áfa "forintosításához" is használható-e a teljesítésnapi MNB-árfolyam?
Részlet a válaszából: […] ...(7) bekezdése]. Hasonlóan fogalmaz az Szt. 48. §-a (7) bekezdésének b) pontja is az importbeszerzéskor, az importszolgáltatás igénybevételekor. (Számviteli szempontból ez az előírás a belföldi, devizában számlázott beszerzésekre is érvényes!)Az Áfa-tv. 26....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...esetben két gazdasági eseményről van szó (a külföldi devizában fizetett, a bank pedig a devizát átváltotta forintra), a könyvelési tételek ennek megfelelően alakulnak: a deviza átutalásának könyvelése: T 386 – K 317, majd az átutalt deviza jóváírása az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Külföldi tanulmányút elszámolása

Kérdés: Milyen feltételei vannak a külföldi tanulmányút elszámolhatóságának, hogyan kell azt bizonylatolni?
Részlet a válaszából: […] ...(például üzleti partnert, szakértőt) – e feladatának ellátásához szükséges felkészítéséhez – részesíti meghatározott feltételek szerint képzésben, akkor a juttatás bevételnek nem számító tétel a magánszemélynél. Az oktatás keretében nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...– K 311, T 311 – K 9762 vagy T 8762 – K 311.)Bár az előlegként kapott összeg csökkenti a fizetendő (járó) összeget, a csökkentő tételeket nem célszerű a számlában feltüntetni, devizaalapú elszámolásoknál egyértelműen zavarja a tisztánlátást. Ezért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.