Teraszon fogyasztott étel áfakulcsa

Kérdés: A kft. fő tevékenységi köre 5610.08 éttermi vendéglátás. Cégünk több belvárosi gyorséttermet üzemeltet, melyek mindegyike melegkonyhás engedéllyel rendelkezik; az értékesített ételek helyben készülnek, az üdítők azonban nem. Ülőhelyek tekintetében telephelyeink a következő kategóriákba esnek:
–az egyik telephelyünk kiadóablakkal működik, se beltéri leülési lehetőség nincs, se üzlethez tartozó terasz;
–a másik telephelyünknek van egy külső, kb. 20 férőhelyes terasza, de beltéri leülési lehetőség nincs;
–a harmadik telephelyünknek van egy külső terasza és bent is le lehet ülni.
Pénztárgépeinkben elvitel esetén 27%-os áfakulcsot használunk, helyben fogyasztás esetén 5%-os áfakulcsot; a nem helyben készült üdítőkre minden esetben 27%-os áfakulcsot. Ha a vendég egy olyan telephelyünkön fogyaszt helyben készült ételt, ahol megrendelés után "helyben", az étteremhez tartozó teraszon fogyasztja el az ételt, akkor használhatjuk-e a kedvezményes 5%-os áfakulcsot? Bármilyen esetben alkalmazható-e az 5%-os áfakulcs nem helyben készült üdítő értékesítése esetén? Egyértelmű elvitel esetén (amikor a vendég nem a teraszon fogyaszt, hanem elviszi a vásárolt ételt/italt) alkalmazható-e az 5%-os áfakulcs bizonyos feltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] ...is. Ennek 6. cikke alapján az éttermi és vendéglátóipari szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek kész- vagy félkész ételek és/vagy italok emberi fogyasztásra szánt értékesítéséből állnak, és amelyeket az azonnali fogyasztást lehetővé tevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Elvitelre értékesített étel áfamértéke

Kérdés: A 498/2020. (XI. 13.) számú Korm. rendelet 5%-os áfát határoz meg az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 3. sora szerinti étkezőhelyi vendéglátásban az étel és a helyben készített nem alkoholtartalmú ital forgalma esetében. A cukrászdai termelőben készített, saját üzleteiben forgalmazott valamennyi termékre (pl.: egész torta, csomagolt habcsók, különféle bejglik, kézi gyártású bonbon, péksütemények) vonatkozik a Korm. rendelet 1. §-a szerinti, 5%-os áfakulcs?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet 8. § (1)–(2) bekezdései alapján a vendéglátóüzletben az ott foglalkoztatottakon kívüli személy csak az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében tartózkodhat. Erre való tekintettel született az egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Nonprofit gazdasági társaság adókötelezettsége

Kérdés: A kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tevékenységei között a város parkolásának az üzemeltetését végzi a polgármesteri hivatal által kötött szerződés alapján. A parkolóórák ürítéséből származó bevételt postára adással telepítik a cég bankszámlájára. A kivetett pótdíjakat a bankszámlára érkezés időpontjával könyvelik. Az előbbit árbevételként, az utóbbit egyéb bevételként, áfa nélkül. A pótdíjat az áfaarányosításnál sem veszik figyelembe. A pótdíjak befizetésére szóló fizetési felszólítást nem könyvelik, csak a befizetéskor. A be nem fizetett pótdíjakat pedig csak akkor, ha jogerős bírósági végzés születik. Helyes ez az eljárás?A tevékenység a tulajdonos önkormányzattal kötött szerződés keretében valósul meg. A társasági adó kiszámításánál alkalmazható-e erre a tevékenységre az adómentesség? A kiemelkedően közhasznú besorolású kft. alanya-e a szakképzési, illetve a rehabilitációs hozzájárulásnak? A rehabilitációs hozzájárulásnál a létszámot egész számra kell kerekíteni, vagy két tizedessel számolható?
Részlet a válaszából: […] ...így ha a tevékenységet azönkormányzattal kötött szerződés alapján végzik, és a szerződés tartalmazza aTao-tv.-ben előírt feltételeket, akkor az adómentesség érvényesíthető. A nonprofit korlátolt felelősségű társaság – akkor is, harendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Elszámolási kötelezettség az elszámolásra kiadott pénzeszközökkel

Kérdés: A kft. alkalmazottai (akik a kft. tulajdonosai is) rendszeresen vesznek fel a cég pénztárából 1-5 millió Ft-os összegeket elszámolásra. Bizonyos idő múlva ezt ugyan visszavételezik, de az alkalmazottak a felvett öszszegnél kisebb összegű vásárlásokat produkálnak. Így az elszámolásra kiadott összeg folyamatosan nő. Az elszámolásra kiadott összegek nagyságát a cég nem szabályozta. Jó ez így? Vagy a leírt gyakorlat a tulajdonosoknak adott kölcsönt leplez? Vagy netán a házipénztár hiányát akarják ezzel eltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges előleg, amelyekből egyértelműen következikazok összegszerűsége is és az elszámolás időpontja is. Hogy milyen tételektartozhatnak az adott társaságnál ide, azt a kft. belső szabályzatában kellmeghatározni, elő kell írni a maximálisan adható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Felnőttképzés kedvezménye

Kérdés: Az Oktatási Minisztérium által kiadott felnőttképzési akkreditáció kapcsán nagy a tanácstalanság az szja-kedvezmény igénybevételét illetően. Egy felnőttképzést végző vállalkozás vagy intézmény rendelkezhet vagy csak intézményi akkreditációval, vagy csak programakkreditációval, de mindkettővel is. Felnőttképzést nagyon sokan végezhetnek és végeznek is (iskola, társas vállalkozás, de egyéni vállalkozó is alvállalkozók bevonásával). Én, mint magánszemély, nyelvtanfolyamra járok. Az Szja-tv. 36/A. §-a értelmében a részemre kiállított nyelvtanfolyami díjból adókedvezményt vehetek igénybe. Mikor lesz helyesen kiállított a számla az szja-visszaigénylés szempontjából? Van-e valamilyen speciális formai követelmény, szöveg, aminek a számlán szerepelnie kell? Milyen felnőttképzési akkreditációval kell (programakkreditáció, vagy intézményi akkreditáció, vagy mindkettő) rendelkeznie a számlát kibocsátó vállalkozásnak ahhoz, hogy az szja-visszaigénylésre jogosítson?
Részlet a válaszából: […] ...munkaügyi központ nyilvántartásba veszi a felnőttképzést folytató intézményt, ha a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. A munkaügyi központ a nyilvántartásba vételről tanúsítványt ad ki. A nyilvántartással kapcsolatos eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...esetén két évig a német biztosítási kötelezettségre vonatkozó szabályok érvényesülnek.Az Egyezmény 11. cikkelye fogalmazza meg a kivételeket a biztosítási kötelezettségről szóló rendelkezések alól. Ez azt jelenti, hogy a szerződő államok illetékes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.