33 cikk rendezése:
21. cikk / 33 Adómentes termékértékesítés eladási árának módosítása
Kérdés: 2004. május hónapban német ügyfél részére a kft. számlát állított ki, amely adómentes termékértékesítés volt. A német partner az áru egy részét megreklamálta, a reklamált tételről jóváíró számlát állítottunk ki augusztus hónapban. Melyik havi bevallást kell módosítani? Havi adóbevallók vagyunk, három hónap adómentes termékértékesítésnek meg kell egyeznie az összesítő nyilatkozatban lévővel. Ha a június havi bevallásban kell szerepelnie, akkor ez az egyezőség már nem áll fenn.
22. cikk / 33 El nem ismert számla áfája
Kérdés: Mi a teendő az áfával akkor, ha a vevő a teljesített és átvett áruról kiállított számlát az árra, a fizetési határidőre hivatkozással nem fogadja el, visszaküldi? Az áfát befizettük, bevallottuk. Az ügy bíróságra került. Mi a teendő a befizetett és bevallott áfával akkor, ha a mérlegkészítés időpontjáig nem születik döntés?
23. cikk / 33 Visszaküldött exporttermék elszámolása
Kérdés: A kft. saját előállítású termékét exportálta júliusban Szlovákiába. A vevő a terméket garanciális javításra augusztusban visszaküldte pro forma számlával. Határozat alapján az áfát meg kellett fizetni. A vevő a teljes vételárat szeptemberben megfizette, a kijavított termék visszaszállítására októberben került sor pro forma számlával. Helyes volt-e a leírt esetekben a pro forma számlák használata? Hogyan kell kontírozni a gazdasági eseményeket, ha a kft. készleteiről nem vezet folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást? Negyedéves áfabevalló a kft.
24. cikk / 33 Előleg visszautalásának bizonylatolása
Kérdés: Társaságunk vállalkozási szerződést kötött karbantartási munka végzésére. A munka első részletének előlegéről számlát helyettesítő okmányt állítottunk ki, január 30-ával. Az átutalás megtörtént. Júliusban a szerződés teljesítése meghiúsult. Az előleget visszautaltuk. A gazdasági eseményről milyen bizonylatot kell kiállítani, és milyen időponttal? Hogyan könyveljük a helyesbítő bizonylatot, ha az előleget a szolgáltatás árbevételeként már elszámoltuk?
25. cikk / 33 Számlahelyesbítés könyvelése
Kérdés: Mérleggel lezárt év után kerül sor egy számla helyesbítésére. Hogyan kell helyesen könyvelni?
26. cikk / 33 Peresített követelés
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társaságnak a peressé vált vevőállomány könyvekben történő kimutatását illetően? Szerepelhet-e a mérlegben a peresített állomány? Ha nem, akkor mi a teendő a már kiszámlázott tételeknél? Van-e áfavonzata a peresítésnek?
27. cikk / 33 Értékesítés szóbeli megállapodás alapján
Kérdés: A kft. – szóbeli megállapodás alapján – külföldről megrendelt "Y" kft.-nek egy nagy értékű árut. A megrendelt áru ellenértékét az "Y" kft. nem akarja kifizetni. Mit tehet ilyenkor a pórul járt kft.? Mi legyen a megfizetett adókkal?
28. cikk / 33 Exportértékesítés, késleltetett kiszállítás
Kérdés: Külföldi megrendelő részére élelmiszert állítottunk elő. A vevő a terméket átvette, az ellenértéket számla alapján kifizette, a terméket azonban nem vitte el. Tárolási nyilatkozatot állítottunk ki részére azzal, hogy a terméket csak később fogja kiszállítani. Elszámolhatjuk-e a számlázott összeget árbevételként, vagy az átutalt devizát előlegként kezeljük-e? Van-e, illetve mikor van áfafizetési kötelezettség?
29. cikk / 33 Téves túlszámlázás rendezése
Kérdés: Társaságunk téves túlszámlázás miatt 2002. május havi teljesítéssel nagy összegű mínusz számlát kapott az ELMŰ-től, amely 1998-2000. év elektromosáram-költséget érintette, 1998-ban nem jelentős, 1999-2000-ben jelentős összegben. Kell-e önellenőrzést végrehajtani a számvitelben, illetve a társasági adóban?
30. cikk / 33 Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing
Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
