159 talált cikk a számla , könyv , költség , üzleti év , telek kifejezésre

Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése meghatározza, hogy mikor, milyen esetben kötelező a saját előállítású termékek, végzett szolgáltatások közvetlen önköltségét az utókalkuláció módszerével megállapítani. Hogyan kell ezt értelmezni és megvalósítani a szolgáltatások esetében, különös tekintettel arra, hogy a szolgáltatások többsége az üzleti éven belül kezdődik és fejeződik be?

Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése szerint: Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során – a feltételek ismételt teljesülése esetén – sem mentesül. A fentiek alapján (és úgy általában) mi minősül költségnemnek? Az 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57. számlacsoportban elszámolt költségek biztosan annak minősülnek, de az eredménykimutatásban az anyagjellegű ráfordítások között szereplő elábé (814-gyel kezdődő főkönyvi számlák) és közvetített szolgáltatások (815-tel kezdődő főkönyvi számlák) is költségnemnek minősülnek? És az 58. és 59. számlacsoportok?

Társaságunk használtan vásárolt ingatlant azzal a céllal, hogy azt különböző javítási munkák elvégzése után áfamentesen értékesítse. A szükséges munkákat külső vállalkozóval (alvállalkozóval) kívánja a társaság elvégeztetni. A javítási munkákhoz szükséges anyagokat társaságunk már beszerezte, biztosítani fogja az alvállalkozó részére. A felújításhoz szükséges tárgyi eszközöket is a társaságunk szerzi be, és biztosítja az alvállalkozó részére azok használatát. Hogyan kell mindezeket könyvelni, elszámolni? Az áfa levonható vagy sem?

Egy sportegyesület társaságiadó-támogatásának könyvelésével és elszámolásával kapcsolatban a következő kérdések merültek fel. A Számviteli Levelek 334. számában a 6808-as sorszámú kérdésre adott válaszban az szerepel, hogy az egyesület könyvelésében a pénzügyileg rendezett (megkapott) társaságiadó-támogatás költséggel nem ellentételezett részét időbelileg el kell határolni. Az egyesület 2022. évi költségszámláinak egy részét a 2019–2020. évi támogatás terhére számolta el. Az egyesület könyvelését a 2022. évben vettük át, a 2021. évi zárómérlegben a különböző támogatások költséggel nem ellentételezett részei időbelileg nem kerültek elhatárolásra. Jól értelmezzük a 6808-as kérdésre adott választ, miszerint ezeket a költségeket el kellett volna az egyesület könyvelésében időbelileg határolni? Mit tehetünk, ha az elhatárolást az előző könyvelési szolgáltató elmulasztotta? Jól értelmezzük-e, hogy a számviteli törvénynek való megfelelés érdekében a könyvekben támogatásonként kell bemutatni, hogy a bevételeket milyen kiadásokra fordították, és ami nem kerül felhasználásra, azt időbelileg el kell határolni? Így a NAV által kiutalt céges társaságiadó-támogatások esetében is elkülönítetten, a felajánlást tevő cégenként külön kell nyilvántartani az adott cégtől kapott támogatást és a támogatásra elszámolt költségeket?

Mikrogazdálkodói beszámolót készítő cég a 2023 januárjában felé kiszámlázott szolgáltatást, amely teljes egészében a 2022. évre vonatkozik (számviteli teljesítés pl. 2022. december 1. – 2022. december 31.), melyik évben köteles elszámolni a számviteli nyilvántartásában?