Tervezett és végleges vagyonmérleg eltérése

Kérdés: Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. §-ának (4a) bekezdése szerint a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával nyitómérleget kell készítenie. A nyitómérleg-tervezet és a végleges vagyonmérleg közötti eltérést hol kell szerepeltetni, tekintettel arra, hogy a Cégbíróság a jegyzett tőke összegét a tervezett nyitómérleg alapján már előre megállapítja? (A két leltárérték nagymértékben eltérhet, a jelentős raktárkészlet és legalább 30 nap miatt.) Mi lesz a saját tőke?
Részlet a válaszából: […] ...folytatására az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) szerinti feltételekkel egyéni céget vagy egyszemélyes kft.-t alapíthat azzal, hogy az alapításában az egyéni vállalkozón kívül más személy nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Dolgozói részvény elszámolása, adózása

Kérdés: Belföldi tulajdonú zrt. dolgozói részvényeket bocsátana ki. Ennek milyen feltételei vannak, és hogyan történik a számviteli elszámolása, adózása?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint: A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történik a jegyzett tőke emelése – az (1) bekezdésben rögzített feltételek mellett akkor is, ha ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényt, illetve dolgozói üzletrészt bocsátanak ki....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...szerinti éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat, ha egyébként az Szt. 39. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek.A törzstőke-leszállítás jogi szabályait a Ptk. 3:202-3:206. §-ai tartalmazzák. A társaság tőkekivonás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...elengedését jelenti. Az elengedést írásban kell dokumentálni, és az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének l) pontja alapján az egyéb bevételek között kell elszámolni. Így része lesz az adózás előtti eredménynek, és ha a bevételhatást veszteségtétel nem rontja le, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Tőkecsökkentés tőketartalék-kivonással

Kérdés: A kft. 100%-os tulajdonosa tőkecsökkentésről kíván határozni. A kft. tulajdonosa a tőketartalék, az eredménytartalék terhére kíván tőkét csökkenteni, mert a tőketartalékban található megfelelő fedezet. Ugyanakkor a tőketartalék terhére megvalósuló tőkekivonás esetén a jegyzett tőke arányos leszállításakor a kft. jegyzett tőkéje a minimális tőkekövetelmény alá esne. A jelenleg megismerhető jogszabály-értelmezés szerint a tőkekivonás egyedül a jegyzett tőkével arányosan történhet, és a jegyzett tőke összege nem csökkenhet a minimális érték alá. A Ptk. 3:202. §-ának (4) bekezdése már lehetővé teszi, hogy a minimális törzstőke alá csökkenjen egy társaság jegyzett tőkéje, még ha időlegesen is, az egyéb feltételek betartásával. Figyelemmel a Ptk. előírásaira, megvalósítható-e a tőkekivonással történő tőkecsökkentés az alábbiak szerint: a társaság tulajdonosa egy lépésben, egy taggyűlési határozatban dönt a tőkekivonással történő tőkecsökkentésről és a tőketartalék terhére történő törzstőkeemelésről a törvényben meghatározott minimális szint elérése érdekében? A kérdező javaslatát számpéldával illusztrálja, és kérdezi, helyes-e ez a tőkekivonási, tőkerendezési eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...mindkettőről ugyanazon a napon történik.A Ptk. hivatkozott előírásában ugyan előbb van szó a tőke leszállításáról, és ennek feltételeként követeli meg a tőkeemelést, véleményünk szerint logikailag is, a cégbejegyzés szempontjából is az a célszerű, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Átalakuláskor pótbefizetés

Kérdés: A beolvadással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezetében az eredménytartalék a felhalmozott és a bejegyzésig kalkulált veszteség, illetve a különbözetek rendezése miatt negatív előjelű. A társaság vezetése pótbefizetéssel szeretné a tőkehiányt pótolni azzal, hogy a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba vezetné át a rendező tételek között. Megfelel ez a számviteli törvény előírásainak?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a számviteli törvény tételeselőírásainak nem felel meg. Lehet-evalamilyen más megoldás?A Gt. 120. §-a rendelkezik a pótbefizetés intézményéről.Eszerint a kft. társasági szerződése feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy aveszteségek fedezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Tőkeemeléssel egyidejűleg végleges pénzeszközátadás

Kérdés: Társaságunk (A) egy működő társaságban (B) tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a megemelt jegyzett tőke átutalásával egyidejűleg a jegyzett tőkén felüli tőke arányában további végleges pénzeszköz átadására is sor került, "B" társaságnál tőketartalék képzése céljából. A könyvelési tételek mellett arra is választ várunk, hogy a végleges pénzeszköz átadásának – társaságunk szempontjából – van-e az adózás előtti eredmény növelésén túlmenően egyéb adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...az adózás előtti eredményt meg kell növelni. Ez esetben azonban az átvevő (B) társaság az átvettpénzösszeget a rendkívüli bevételek között köteles elszámolni (T 384 – K 9895),a véglegesen átvett pénzeszközt nem helyezheti a tőketartalékba. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...az e törvényben meghatározott esetekben és – az alaptőke leszállításának esetét kivéve – csak az Szt.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adózott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Tőkeemelés a tőketartalékból

Kérdés: Tőketartalékból lehet-e jegyzett tőkét emelni? Milyen feltételei vannak? Hogyan kell azt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...szándékolt összegével több legyen, mint a jegyzett tőke, és ez a többlet a tőketartalékban legyen.Amennyiben az előbbiek alapján a feltételek teljesülnek, akkor dönthetnek a tulajdonosok a tőkeemelésről a létesítő okirat (az alapító okirat, az alapszabály, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.

Tagi kölcsön megszüntetése

Kérdés: Kisvállalkozásoknál szinte mindenütt előfordul tagi kölcsön. Van-e előírás arra, hogyan kell ezt számvitelileg rendezni? Be lehet-e vonni a saját tőkébe? És ha igen, hogyan? Kell-e adózni utána?
Részlet a válaszából: […] ...eredménye is, és így az elengedett tagi kölcsön a mérleg szerinti eredményen keresztül növeli a saját tőkét (azon belül a nyitótételek könyvelése után az eredménytartalékot). Amennyiben az adózás előtti eredmény az elengedett kötelezettség ellenére is veszteség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.