Gazdasági események elszámolása mikrogazdálkodónál

Kérdés:

Hogyan számoljuk el az alábbi gazdasági eseményeket egy mikrogazdálkodói beszámolót készítőnél?
1. A számla összes dátuma (telj.+kelte+fiz. hat.) 2024. évi, de a belső adattartalma 2023. 12. havi szolgáltatás. Én eddig 2023. évre rögzítettem a számlát, akár bevétel, akár költség oldalról könyveltem (T 31 – K 91 vagy T 52 – K 454 + áfa, amit elhatárolok). Hiszen nem elhatárolás, nem 2024-re kellene rögzíteni, mert teljes egészében a 2023. évet érinti.
2. A számla összes dátuma 2023. évi, de a belső adattartalma csak 2024. évre szól. Én itt is 2023. évre rögzítettem a számlát, és mivel telibe 2024. évre szól, 39-re vagy 48-ra könyveltem.
3. Számla kelte 2023. évi, a teljesítése, a fiz. hat. 2024. évi, de telibe 2024. évre szól. Akkor is a 2-es pont szerint jártam el.
4. Számla kelte 2023. évi, az már mindegy, hogy mi a teljesítés ideje (lehet 2023 vagy 2024), de pl. 2023. 12. 06. – 2024. 01. 05-ig szóló telefon. Én 2023-ra könyveltem, s csak költségre, hiszen itt sem jön elő az elhatárolás.
5. Számla kelte 2024. évi, az már mindegy, hogy mi a teljesítés ideje (lehet 2023 vagy 2024), de pl. 2023. 12. 06. – 2024. 01. 05-ig szóló telefon. Én 2024. évre könyveltem, s csak költségre, hiszen itt sem jön elő az elhatárolás.
A fentiek jók, ha átutalásosak a számlák? Mi van készpénzes számlák esetében? Pl. kelte 2024. évi, de a 2023. évre szól, vagy 2023 a kelte, de a 2024. évre szól? Melyik évre és hogyan könyveljem?

Részlet a válaszából: […] ...398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. §-a sajátosan kezeli. Lényegében a két vagy kettőnél több évet terhelő, illetve esedékes tételek, amelyeket a mérleggel lezárt időszakban számoltak el, határolandók el időbelileg.Ezek figyelembevételével a kérdésekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

K+F-költségek elhatárolása

Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Áthúzódó informatikai fejlesztés

Kérdés: Az informatikai fejlesztésekkel foglalkozó cég 2011-ben megbízást kapott számlázási és raktárkezelési program kifejlesztésére. A megállapodás a fejlesztésen túlmenően a piaci bevezetést és az üzemeltetést is tartalmazta. A fejlesztés várható időtartama 4 év volt, a fizetési ütemezést is ennek megfelelően határoztuk meg. Évenként kiszámláztunk 8 egységet. Az informatikai fejlesztésre alvállalkozót vettünk igénybe, aki benyújtotta a számláját évenként 7 egységről. Az alvállalkozói számlák összegét az immateriális javak között mutattuk ki. A program elkészült, sikeres tesztelés után szellemi termékként, 28 egységen (4x7) aktiváltuk. Közben változtak a feltételek. A megrendelő megveszi a rendszert, de egyéb szolgáltatásokra nem tart igényt. Ár 3 egység plusz a fejlesztési szakaszban kapott összegek. Helyesen jártunk el? A kiszámlázott részleteket elszámoltuk árbevételként, a fejlesztés költségeit pedig az immateriális javak között mutattuk ki. Esetleg halasztott bevételként kellett volna a kapott összegeket elhatárolni? Ha nem módosítjuk az előző évek eredményét, 2014-ben jelentős veszteséget mutatunk ki. Ezzel az eljárással megsértjük az összemérés elvét.
Részlet a válaszából: […] ...Az adott időszak eredményének a meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni.Ha a megrendelővel abban állapodtak meg, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
Részlet a válaszából: […] ...teljesítettkifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő bevallási kötelezettség szabályaiszerint bevallást tesz.A társasház az egyéb bevételek között az udvarrészértékesítésének ellenértékét számolja el az általa számlázott összegben. Aszámlázott összeg –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Elszámolási kötelezettség az elszámolásra kiadott pénzeszközökkel

Kérdés: A kft. alkalmazottai (akik a kft. tulajdonosai is) rendszeresen vesznek fel a cég pénztárából 1-5 millió Ft-os összegeket elszámolásra. Bizonyos idő múlva ezt ugyan visszavételezik, de az alkalmazottak a felvett öszszegnél kisebb összegű vásárlásokat produkálnak. Így az elszámolásra kiadott összeg folyamatosan nő. Az elszámolásra kiadott összegek nagyságát a cég nem szabályozta. Jó ez így? Vagy a leírt gyakorlat a tulajdonosoknak adott kölcsönt leplez? Vagy netán a házipénztár hiányát akarják ezzel eltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges előleg, amelyekből egyértelműen következikazok összegszerűsége is és az elszámolás időpontja is. Hogy milyen tételektartozhatnak az adott társaságnál ide, azt a kft. belső szabályzatában kellmeghatározni, elő kell írni a maximálisan adható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...a még várhatóan felmerülő költségek ateljesítési fok alapján arányosítással is meghatározhatók.11. Árbevételt csökkentő tételek módosítása [73. § (2) bekezdésének d) és e) pontja]Az értékesítés nettó árbevételét csökkentik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Szt. hatálya alá tartozó evaalany osztalékelőlege, osztaléka

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó – evát választó – kft. 2004. évben a közbenső mérleg elkészítése után pénzt vett fel a tárgyévi adózott eredménye terhére. Hogyan kell ezt könyvelni? És hogyan kell év végén könyvelni, ha úgy dönt, hogy az adózott eredményt a tulajdonos veszi fel?
Részlet a válaszából: […] ...végén a tulajdonos az osztalékelőlegnek megfelelő osztalékot már nem veheti fel, legfeljebb visszafizeti, ha a törvényben előírt feltételek nem teljesülnek. Ezek előrebocsátása után, nézzük, hogy egyáltalán mit lehet év közben, és mit év végén (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...előírásoknak megfelelő könyvelésével.Az ellenőrzés megállapításait célszerű elkülönítetten könyvelni (az eredményt érintő tételeket külön főkönyvi számlára) azért, hogy jelentős összegű hiba esetén a mérleg és az eredménykimutatás középső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

2001. évi nyitómérleg, 2001. évi éves beszámoló bázisadatai

Kérdés: A számviteli törvény változásai miatt hogyan történjen a 2001. évi nyitótételek könyvelése? Milyen rendezőtételeket kell könyvelni? Kell-e rendezőmérleg? Hogyan lehet a 2000. évi mérleg záróadatait, a 2000. évi eredménykimutatás tárgyévi adatait a megváltozott sémának, tartalomnak megfeleltetni?
Részlet a válaszából: […] ...eltérések, rögzíthetők az összehasonlíthatóságot biztosító rendelkezések, s a kiegészítő mellékletben bemutatandó és elemzendő tételek.Mivel az új Szt. nem ír elő kötelezően rendezőmérleget, rendező eredménykimutatást, az átmeneti rendelkezések (177. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.