Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél

Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...központnak kell megállapítania, hanem magának a magyarországi fióktelepnek, a fióktelepnél elszámolt költségek, ráfordítások és bevételek (árbevétel) alapján. A kérdésben leírt eljárások közül egyiket sem lehet szabályosnak tekinteni jelen formájukban.A központ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...az 554. számlán.A jóléti és kulturális költségeket külön jogszabály nem nevesíti.Jóléti és kulturális költség jellegű tételek a számviteli törvény szerinti személyi jellegű egyéb kifizetések között:– a megváltozott munkaképességű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú melléklete tartalmazza a magánszemélyek adómentes bevételeit. Amennyiben ezen bevételeket a munkáltató, a vállalkozó (kifizető) juttatja a munkavállalójának, illetve más magánszemélynek, célszerű, ha ezen kifizetéseket a munkáltató, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Adómentes juttatások elszámolása

Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetése terhére elnyert támogatás;– az a juttatás, amelyet a magánszemély, mint károsult, jogszabályban meghatározott feltételek szerint a munkáltatójától kap segélyként, támogatásként helyreállítás, újjáépítés céljából;– az a juttatás, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Bérbe vett személygépkocsi cégautóadója

Kérdés: A kft. egy autókereskedő céggel szponzorszerződést kötött, amely szerint X db személygépkocsit ad bérbe a kft.-nek. A kft. ezt reklámszolgáltatással ellentételezi. A szponzor számlázza a bérleti díjat és a biztosítási díjat, a kft. pedig a reklámhelyek bérleti díját. Külön szerződésben rögzítették, hogy a két számlát kompenzálják. A futballidényen belül a szponzor cserélgeti a kocsikat. A szponzorral kötött szerződés nem felel meg a pénzügyilízing-szerződés követelményeinek, a kft. a gépkocsikat nem a cég érdekében bérli. A kft. a bérelt személygépkocsikat átadta a sportolóknak, akiknek a magáncélú használat miatt eddig gépkocsi-használati díjat számlázott. A sportolók semmilyen költséget nem számoltak el a kft.-nél, útnyilvántartást sem vezettek. A kft. ténylegesen felmerülő költségei a bérleti díj (amelyet kompenzál a reklámdíj) és a biztosítási díj (amely utalandó). A bérelt személygépkocsikat – szerintünk – nem terheli cégautóadó. Mit lehet tenni a magáncélú használattal, ha a kft. nem akarja a továbbiakban számlázni a gépkocsihasználatot? Az egyik gépkocsit a kft. ténylegesen a cég érdekében használja, vezetik az útnyilvántartást, és üzemanyagköltséget számolnak el. Mi lehet a megoldás az ilyen használatban lévő személygépkocsikra?
Részlet a válaszából: […] ...számolnak el akft.-nél.A kérdésből és az arra adott válaszból az a következtetésvonható le, ha nem tisztázottak a szerződéses feltételek (ideértve asportolókkal kötött vagy nem kötött szerződéseket is), akkor nem lehetjogszabályszerű választ adni a feltett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Használt személy- és tehergépkocsi költségei

Kérdés: Szeretném, ha a Számviteli Levelekben a használt személygépkocsi, tehergépkocsi beszerzése és a kapcsolódó költségek (benzin, gázolaj, javítás, téligumi-csere), valamint az ezekkel összefüggő áfa könyvelési tételeket ismertetnék. Térjenek ki az elszámolható és nem elszámolható költségekre is.
Részlet a válaszából: […] A válasz elején meg kell jegyezni, alapvetően nincs eltérésaz új és a használt gépkocsik számviteli és áfaelszámolásában. Lényeges azonbanaz eltérés annak függvényében, elsősorban az áfa elszámolásánál, hogyszemélygépkocsiról vagy tehergépkocsiról van szó, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

Parkolási pótdíj elszámolása, adózása

Kérdés: Személygépkocsijaink után a cégautóadót megfizetjük. A parkolási társaságok fizetési felszólítása alapján pótdíjfizetési kötelezettségünk van. A fizetési felszólítás elegendő bizonylat-e a könyveléshez, a kifizetett pótdíj milyen költségnek minősül, növeli-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...túlmenően – munkavállalóitartozásként az egyéb követelések között kell kimutatni a könyvvitelielszámolásban az egyéb bevételekkel szemben az Szt. 29. §-ának (6) bekezdése,illetve 77. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint. Az elszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.