34 cikk rendezése:
1. cikk / 34 NEAK felé történő elszámolás számlázása
Kérdés: Gyógyászati segédeszközöket forgalmazó egyéni vállalkozó minden hónapban elszámol a forgalmáról a NEAK felé. Ennek alapján a NEAK bizonylatot állít ki az egyéni vállalkozó részére, melynek nettó és áfatartalma van. A vállalkozó számlát nem állít ki a NEAK felé. A könyvelés a bizonylat alapján dolgozik. A kapott támogatás árbevételnek minősül-e? A kapott támogatást be kell állítani az áfabevallásba, és meg kell fizetnie a vállalkozónak az áfát? Helyesen jár el a vállalkozó, hogy nem állít ki számlát a NEAK felé erről az elszámolásról?
2. cikk / 34 Elengedett áfa könyvelése
Kérdés: Áfa adónemre mérséklést nyújtottunk be a NAV-hoz. A fizetendő áfa összegéből 20 százalék értéket elengedtek. Segítségüket kérem a könyvelési tételekben és a kontírozásban.
3. cikk / 34 Bevallás ellenőrzése megsemmisült könyvelési anyag esetén
Kérdés: Egy vállalkozás (szállodai szolgáltatás) adott évi könyvelési anyaga megsemmisült. Eredeti állapotában kizárólag a számlatömbben maradó tőpéldányok állnak rendelkezésre. A pénztárgépszalagok, a készpénzes kéziszámlák (a tőpéldányok kivételével), valamint a készpénzes, átutalásos költségszámlák megsemmisültek. A könyvelőprogramból előállított főkönyvi karton és főkönyvi kivonat rendelkezésre áll. A hiányzó bizonylatok pótlása nem történt meg. Kizárólag a főkönyvi kivonat alapján elfogadható-e az iparűzési adó alapjának, az iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek összegének a megállapítása (a főkönyv és a bevallás adatai nem egyeznek)? Véleményünk szerint ez esetben a bizonylatmegőrzés szabályainak megsértése miatt mulasztási bírság kiszabásának van helye.
4. cikk / 34 Szakképzési hozzájárulás elszámolása
Kérdés: Módosultak a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó előírások. Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Van-e ezekben változás? Hogyan kell ezeket a tételeket kiszámítani és könyvelni?
5. cikk / 34 Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
6. cikk / 34 Egyéni vállalkozás megszüntetése utáni bevételek, költségek
Kérdés: Egy havi áfabevalló, normál módon működő egyéni vállalkozó tevékenységét 2018. 09. 20-án befejezte, vállalkozását megszüntette. A vállalkozás megszűnése után még keletkeztek számlák, főként közüzemi díjakkal kapcsolatos elszámolás, valamint a Kormányhivataltól érkezett bértámogatás. Ezzel kapcsolatban kérdésem:
1. Egyéni vállalkozóval szemben a Vízmű Társaság elszámoláskor a következő számla keletkezett. A számlán feltüntetett teljesítés dátuma 2018. 10. 01. (!), a számla kelte: 2018. 09. 11., a vállalkozó a számlát 2018. 09. 12-én, bankkártyás fizetéssel rendezte. Ez a számla az áfabevallásban szerepeltethető? Költségként a számlán szereplő tétel a pénzforgalom miatt elszámolható?
2. A vállalkozás egyik dolgozóját GINOP-pályázat keretében bértámogatással foglalkoztatta. A Kormányhivatal a bértámogatás összegét 2018. 09. 27-én utalta el a vállalkozó számára. Ez az összeget bevételként el kell számolni?
3. Még október hónapban is keletkeztek áramelszámoló számlák. Ezen számlák költségként még elszámolhatók? Általánosságban kérdés, hogy egyéni vállalkozás megszűnése után keletkezett bevételek, költségek meddig számolhatóak el? A megszűnés napjáig, vagy az szja-bevallás benyújtásáig?
1. Egyéni vállalkozóval szemben a Vízmű Társaság elszámoláskor a következő számla keletkezett. A számlán feltüntetett teljesítés dátuma 2018. 10. 01. (!), a számla kelte: 2018. 09. 11., a vállalkozó a számlát 2018. 09. 12-én, bankkártyás fizetéssel rendezte. Ez a számla az áfabevallásban szerepeltethető? Költségként a számlán szereplő tétel a pénzforgalom miatt elszámolható?
2. A vállalkozás egyik dolgozóját GINOP-pályázat keretében bértámogatással foglalkoztatta. A Kormányhivatal a bértámogatás összegét 2018. 09. 27-én utalta el a vállalkozó számára. Ez az összeget bevételként el kell számolni?
3. Még október hónapban is keletkeztek áramelszámoló számlák. Ezen számlák költségként még elszámolhatók? Általánosságban kérdés, hogy egyéni vállalkozás megszűnése után keletkezett bevételek, költségek meddig számolhatóak el? A megszűnés napjáig, vagy az szja-bevallás benyújtásáig?
7. cikk / 34 Szakképzési hozzájárulás könyvelése
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szakképzési hozzájárulást, szakképzési hozzájárulási előleget, a szakképzési hozzájárulás visszaigénylését?
8. cikk / 34 Családi gazdálkodó halálához kapcsolódó adózási kérdések
Kérdés: Családi gazdálkodó 1 fő, tagok: a feleség, 2 felnőtt gyermek és 3 unoka, összesen 7 fő. Sajnos a családi gazdálkodó tegnap elhunyt (nyugdíjas lett volna októbertől). Kérném szíves és sürgős segítségüket a szükséges lépések megtételének ismertetésére. Sok kérdés merül fel e sajnálatos halál esetén: 1041-esen ki kell-e jelenteni? Folytathatja-e a családi gazdálkodást az egyik tag (fia, szakképzett) az apa adószámán, vagy teljesen új családi gazdaságot kell alapítania? Haláleset napjával kell-e most elszámolást készíteni SZJ17-en mindenkinek? Ki állapítja meg az elhunyt adóját? Új adószámos folytatás esetén év végén még egyszer SZJ 17-es a tagoknak? Az elhalálozás napja utáni dátumra érkező számlák elszámolása (fizetési határidő), utalása ezután fog megtörténni (növényvédő szerek). Folyamatban volt az árpa eladása. Erről a számla még nem érkezett meg (több millió), milyen dátumú lehet a bevételi számla? Lehet-e a haláleset napja, vagy netán későbbi néhány nappal, ha még nem készült el a számla? Az ellenérték a jövő héten várható. Mezőgazdasági támogatások hogyan alakulnak, mi lenne a teendő? Most negyedéves áfabevalló, – visszaigénylő bankszámlára visszakapja-e az I. és II. negyedévit? (75-75 nap.) Az I. negyedévi most lesz aktuális 04. 20-tól 75 nap. A 2016. évi gázolaj-támogatást a bevallásban nem kérték vissza. A folyószámlán túlfizetésként mutatkozik több százezer Ft (2017. 01. 15. J04 bevallás). 1717-esen most kiutaltathatom az elhunyt bankszámlájára?
9. cikk / 34 Látványcsapatsport-támogatás könyvelése
Kérdés:
Hogyan történik a látványcsapatsport NAV-on keresztüli támogatásának könyvelése?
10. cikk / 34 Közvetített vagy igénybe vett szolgáltatás, alvállalkozói teljesítés
Kérdés: Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az alábbiakban ismertetett tényállás szerinti ügylet során felmerült költségek közvetített szolgáltatások értékeként vagy alvállalkozói teljesítések értékeként elszámolhatóak-e az iparűzésiadó-alap meghatározása során, vagy a számviteli törvény értelmében az igénybe vett szolgáltatások költségei? Adózó vállalkozási tevékenysége m.n.s. egyéb oktatás, akkreditált felnőttképző intézményi besorolással rendelkezik. Adózó fő vállalkozási tevékenysége képzések megtartása, továbbá pedagógiai szakértés, szaktanácsadás. Tevékenysége végzése során tanácsadással, szakértéssel, akkreditált 30 órás pedagógus-továbbképzéssel, nem pedagógus akkreditált továbbképzéssel foglalkozik. Vállalja továbbá önkormányzatok közoktatásifeladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervének, esélyegyenlőségi tervének, kistérségek közoktatási tervének, minőségirányítási rendszerének elkészítését, továbbá hazai és uniós pályázatok elkészítését, valamint intézmény- és programakkreditációt. Adózó fenti tevékenységek végzéséhez igénybe vesz más vállalkozókat is. A képzést/tanácsadást/szakértést végző vállalkozók által kiszámlázott szolgáltatások értékét adózó közvetített szolgáltatások értékeként számolta el adóalap-csökkentő tételként az iparűzésiadó-bevallásában. Adózó kimenő (vevő) számláiban gazdasági eseményként akkreditált felnőttképzés; máshová nem sorolt egyéb oktatás; pedagógiai szakértés, szaktanácsadás; üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás szerepel. A kimenő bizonylatokon "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" megjelölés szerepel. Adózó a jegyzőkönyvi észrevételében hivatkozott arra, hogy véleménye szerint a szerződései egy része vállalkozási szerződésnek minősül. A vállalkozói szerződés kapcsán az eredménykötelem meglétét emeli ki. Véleménye szerint feladatai a megvalósíthatósági tanulmány készítése, pedagógiai program átdolgozása, nyilvánosság biztosítása, foglalkoztatás támogatása pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátása, intézményakkreditáció eredménykötelemmel bírnak, mivel valamely dolog tervezésére, elkészítésére, átalakítására, vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására irányult, mert a tevékenység ellátásáról írásos dokumentum készül. Fent ismertetett tényállás alapján kérem, hogy az alábbiakban megfogalmazott kérdések megválaszolásával szíveskedjenek állásfoglalásukat a vásárolt szolgáltatások minősítésére megadni.
1. A megvalósíthatósági tanulmány készítésére, a pedagógiai program átdolgozására, a nyilvánosság biztosítására, a foglalkoztatás támogatására pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátására, valamint az intézményakkreditációs feladat ellátására kötött szerződések vállalkozási szerződésnek tekinthetők-e, vagy megbízási szerződésnek? Elhatárolható-e a két szerződéstípus aszerint, hogy a tárgya szellemi vagy fizikai munkavégzésre irányul?
2. A fent megrendelt tevékenységek közül mely tevékenység végzése tekinthető eredménykötelmen alapuló és mely tevékenység gondossági kötelmen alapuló munkavégzésnek? Kimeríti-e az eredménykötelem fogalmát az, ha a vásárolt szolgáltatás lezárásának eredményeként írásbeli dokumentum készül? (Pl. jelentés, bizonylatolás, összeállított dokumentum stb.) Ehhez kapcsolódóan kérjük, szíveskedjenek kifejteni azt, hogy a Ptk. 389. §-ában megfogalmazott "munkával elérhető más eredmény létrehozására" kitétel alatt konkrétan mi értendő.
3. A projektszerződések és az akkreditált képzési szerződések esetében, amennyiben a megrendelői szerződésben részletezett feladatokat teljes mértékben szerződéssel más vállalkozók végzik, tekinthető-e a szolgáltatás változatlan formában történő továbbértékesítésnek, annak ellenére, hogy a projektkészítéssel és akkreditált képzéssel megbízott adózónak egyéb koordináló feladatai is vannak? (Az adózó neve alatt fut az akkreditáció, a projekt, illetve az adózó állítja ki a tanúsítványt, köti a felnőttképzési szerződést.)
4. A megrendelői szerződésben a közvetítés lehetőségére annyiban történik utalás, hogy a szerződések többségében tartalmazzák az alvállalkozók, illetve teljesítési segéd igénybevételi lehetőségét. Ez a szerződési kitétel megfelel a közvetített szolgáltatásokra vonatkozó tartalmi kritériumnak?
1. A megvalósíthatósági tanulmány készítésére, a pedagógiai program átdolgozására, a nyilvánosság biztosítására, a foglalkoztatás támogatására pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátására, valamint az intézményakkreditációs feladat ellátására kötött szerződések vállalkozási szerződésnek tekinthetők-e, vagy megbízási szerződésnek? Elhatárolható-e a két szerződéstípus aszerint, hogy a tárgya szellemi vagy fizikai munkavégzésre irányul?
2. A fent megrendelt tevékenységek közül mely tevékenység végzése tekinthető eredménykötelmen alapuló és mely tevékenység gondossági kötelmen alapuló munkavégzésnek? Kimeríti-e az eredménykötelem fogalmát az, ha a vásárolt szolgáltatás lezárásának eredményeként írásbeli dokumentum készül? (Pl. jelentés, bizonylatolás, összeállított dokumentum stb.) Ehhez kapcsolódóan kérjük, szíveskedjenek kifejteni azt, hogy a Ptk. 389. §-ában megfogalmazott "munkával elérhető más eredmény létrehozására" kitétel alatt konkrétan mi értendő.
3. A projektszerződések és az akkreditált képzési szerződések esetében, amennyiben a megrendelői szerződésben részletezett feladatokat teljes mértékben szerződéssel más vállalkozók végzik, tekinthető-e a szolgáltatás változatlan formában történő továbbértékesítésnek, annak ellenére, hogy a projektkészítéssel és akkreditált képzéssel megbízott adózónak egyéb koordináló feladatai is vannak? (Az adózó neve alatt fut az akkreditáció, a projekt, illetve az adózó állítja ki a tanúsítványt, köti a felnőttképzési szerződést.)
4. A megrendelői szerződésben a közvetítés lehetőségére annyiban történik utalás, hogy a szerződések többségében tartalmazzák az alvállalkozók, illetve teljesítési segéd igénybevételi lehetőségét. Ez a szerződési kitétel megfelel a közvetített szolgáltatásokra vonatkozó tartalmi kritériumnak?