Dolgozói részvény elszámolása, adózása

Kérdés: Belföldi tulajdonú zrt. dolgozói részvényeket bocsátana ki. Ennek milyen feltételei vannak, és hogyan történik a számviteli elszámolása, adózása?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint: A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történik a jegyzett tőke emelése – az (1) bekezdésben rögzített feltételek mellett akkor is, ha ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényt, illetve dolgozói üzletrészt bocsátanak ki....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Jegyzett tőke leszállítása a zrt.-nél

Kérdés: A zrt. milyen módon tudja a jegyzett tőkét leszállítani? Annak milyen adóvonzata van? A zrt. tagjai társaságok, az elmúlt években nyereséges volt, pozitív eredménytartaléka és tőketartaléka van. Szóba jöhet a tőkekivonással és a tőkekivonás nélküli verzió is. A jegyzett tőke 150 millió forint, 50 millió forintra kívánják leszállítani.
Részlet a válaszából: […] ...az alaptőke tőkekivonással történő leszállításakor az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján a rendkívüli bevételek között kell kimutatni a bevont részesedés (részvény) névértékének fejében átvett (járó) eszközök értékét: T 366, 384...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Részvényvásárlás után beolvadás

Kérdés: Az rt. 100%-ban megvásárolta egy másik zrt. részvényeit ez év februárjában. A vásárló rt. május végével be kívánja olvasztani a megvásárolt céget, és egy cégként tovább működtetni. A részvényvásárlást a részesedés számlára (171.) könyveltük, üzleti vagy cégérték nem volt. A beolvasztás során mi történik a 171. számlával? Mi a helyes eljárás a beolvasztással, és melyek a helyes könyvelési tételek?
Részlet a válaszából: […] ...részesedésének kivezetését is a jegyzett tőkével, illetve eredménytartalékkal szemben, a fentebb már leírt módon. Könyvelési tételek: névértéknek megfelelő összeg: T 411 – K 171, a részesedés bekerülési értéke és a névérték különbözete: T 171 – K 413...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Tőkeemelés tagi kölcsönből

Kérdés: Az 50 milliós alaptőkével rendelkező zrt. tagikölcsön-állománya 55 millió Ft. A zrt. 2003-ban megvásárolt egy 110 millió Ft ingatlan vagyonnal rendelkező kft.-t, ehhez vette fel az eredetileg 140 millió Ft összegű tagi kölcsönt, amiből még 55 millió Ft összeg áll fenn. Értelmezhető-e a tagi kölcsönre az elévülés fogalma? Hogyan kell ezt rendezni a könyvekben? Gondolkodunk a 288. számban az 5916. kérdésre adott válasz szerinti tőkeemelési megoldáson is. A problémát az jelenti, hogy az adóhatóság állásfoglalása szerint ez a fajta tőkeemelés tagikölcsön-elengedésnek minősül. A zrt. 2013. 01. 01. óta kiva-alany. Hogyan fog megjelenni a kiva-bevallásban a tagi kölcsön? A tagi kölcsön állománya 2009. 01. 01. óta nem változott.
Részlet a válaszából: […] ...kölcsön összege nem változott, azaz nem történt törlesztés, feltételezhetően nem így szabályozták a 2003. évi tagi kölcsön felvételekor, ezért a tagikölcsön-szerződést módosítani kellett, újabb törlesztési határidők előírásával. Reméljük, ez így történt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.