Fióktelepnek nyújtott eurós kölcsön átértékelése

Kérdés: Van egy magyar cég, amelynek van egy szlovákiai fióktelepe. A fióktelep kölcsönt kapott a magyar cégtől euróban, amelyet euróban is fog visszafizetni. A fióktelepen történik a tényleges munkavégzés, a bevétele euróban van, a magyar cégnél bevételszerző tevékenység nincs. Ebben az esetben a magyar cégnél át kell-e értékelni az adott kölcsönt, vagy mivel a szlovák fióktelep intézi ezt a bevételéből a magyar céggel, nem kell az árfolyam-különbözettel foglalkoznunk? Sajnos, ha átértékelem, akkor a cég nagyon veszteséges lesz, ami pályázat miatt nem szerencsés. Kötelező-e elszámolni ebben az esetben az árfolyam-különbözetet vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kapott kérdést javítottuk azokon a helyeken, amelyek a magyar jogi szabályozással nincsenek összhangban. A magyar jog külföldön telephelyet, fióktelepet ismer, de fióktelephelyet nem ismer. A fióktelepet létrehozó magyar céget nem lehet a számviteli előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Külföldi telephely számvitele, adózása

Kérdés: Kérem, ismertessék a külföldön létesített fióktelepek számvitelével, adózásával kapcsolatos legfontosabb előírásokat!
Részlet a válaszából: […] ...jogi feltételeit az adott ország jogszabályai rögzítik. A fióktelepet alapító székhelye szerinti ország és az alapított telephely szerinti ország között – a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Külföldi telephelyen végzett tevékenység

Kérdés: Belföldi magánszemélyek magyarországi székhellyel és osztrák telephellyel kívánnak létrehozni egy kft.-t. A kft. egészségügyi szolgáltatást végezne Ausztriában, ahol rendelőt bérelnének, és ott kezelnék a betegeket. Ehhez kapcsolódóan a kérdező által feltett kérdésekre a válaszban térünk ki.
Részlet a válaszából: […] ...igyekszünk választ adni. Ebből következően nem feladatunk a magyar társaság külföldi munkavállalásával, külföldön történő telephely-létesítésének jogi feltételeivel, a külföldi jövedelem (ideértve a munkajövedelmet is) adóztatásával kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

A 6 százalékos adómegtakarítás felhasználása

Kérdés: Mi a 10%-os társaságiadó-kulcs alkalmazásának feltétele a lekötött tartalék beruházásra történő felhasználása tekintetében? Konkrétabban: budapesti székhelyű és telephelyű, gyógyászati segédeszközök kereskedelmével foglalkozó cég megfelel a Tao-tv. 19. §-ának (3) bekezdésében megfogalmazott feltételeknek (nem vesz igénybe adókedvezményt, 8 fő a létszáma, adóalapja nagyobb a jövedelemminimumnál, rendezettek a munkaügyi kapcsolatai, valamint a minimálbér kétszerese feletti járulékokat megfizették és bevallották, adóalapja kisebb 50 milliónál). Kérdés, hogy a 6% adókedvezmény de minimis támogatásnak minősül-e, illetve ha a 6%-nak megfelelő lekötött tartalékot beruházásra kívánja felhasználni, mi lehet a beruházás tárgya? Lehet-e egyéb berendezés és felszerelés is, vagy csak termelési célú berendezés és felszerelés (mivelhogy de minimis támogatásnak minősül)? Például: Abban az esetben, ha személygépkocsit vásárol a cég, amellyel egyik dolgozó járja az országot árubemutatás végett, hogy a bevétel növekedésére esély legyen, akkor ez a beruházás megfelel-e a 10% adókulccsal történő adózás feltételeinek? Kérdés továbbá, hogy ezt a személygépkocsit a számviteli törvény szerint az "egyéb" járművek között (14-es számlacsoport) vehetjük-e csak nyilvántartásba, s nem lehet műszaki gép, berendezés?
Részlet a válaszából: […] A 10%-os társaságiadó-kulcs alkalmazása következtében elért6% adómegtakarítást akkor nem kell visszafizetni, ha az emiatt lekötötttartalékot, a lekötés adóévét követő 4 adóévben az adózó felhasználja aTao-tv.-ben előírt célra. E célok között a beruházás attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Magyarországi cég által foglalkoztatott német állampolgár

Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...46. §-a alapján olyan szolgáltatásnyújtásnak minősül, amelynél ateljesítés helye a szolgáltatást igénybe vevő székhelye, telephelye, azaz amagyar leányvállalat székhelye, telephelye, tehát Magyarország, a teljesítésnapjával a fizetendő áfát (és ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Magyarországi képviselet számlakiállítási kötelezettsége

Kérdés: Egy német anyavállalat magyarországi képviselete a Magyarországon használt gépjárművei helyett újakat szeretne vásárolni úgy, hogy a most használt gépkocsik értékét beszámítják az újak árába. A jelenleg használt gépjárművek a német anyacég tulajdonában vannak, értékcsökkenést is ők számolnak el. Az autókereskedő a képviselettől egy számlát kért be, és kérte, hogy ezen a használt gépjármű piaci értékét tüntesse fel áfatartalom nélkül, és tüntesse fel a "pénzügyi rendezést nem igényel" megjelölést. Kiállíthat-e a képviselet számlát a használt gépjárművekről? A kiállított számlán áfát fel kell-e számítani? Elegendő-e, ha egy pénzügyi levél készül a beszámítandó autók piaci értékéről?
Részlet a válaszából: […] ...határozzameg. Az Áfa-tv. 13. §-ának (1) bekezdése 9. pontjának g) alpontjaalapján a kereskedelmi képviselet az áfa vonatkozásában telephelynek minősül.Ugyanakkor a kereskedelmi képviselet az 1997. évi CXXXII. törvény szerint nemönálló jogi személy, saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Szoftverfejlesztés

Kérdés: Kimutathatók-e a szoftverfejlesztés költségei a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként, és érvényesíthető-e ezen költségekre a társaságiadó-alap kedvezménye?
Részlet a válaszából: […] ...kapott támogatás, juttatás bevételként elszámolt összegével és a belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől, vagy a Szja-tv. előírása szerinti egyéni vállalkozótól igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.