A határ túloldalán bérelt raktár

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves véleményüket (áfa szempontjából). Egy magyar kft. székhelye a határ mentén található. A cégnek lehetősége adódott, hogy kedvező feltételekkel a határ túloldalán béreljen raktárt (nem lenne telephely, csak az áru tárolására szolgálna). A kft. webáruházat és kiskereskedelmi boltot üzemeltet Magyarországon. Az áru jelentős része egy harmadik EU-s országból érkezik. Az lenne a cél, hogy az árut ebből a harmadik EU-s országból ne Magyarországra, hanem ebbe a határ túloldalán lévő bérelt raktárba szállítsák, és a kft. vagy a raktárból szállítaná az árut közvetlenül a magyar vevőkhöz, vagy előbb áthozná azt a magyar székhelyére, és innen történne a szállítás. A vevők mindkét esetben adóalanyok és nem adóalanyok egyaránt.
1. Szükséges-e telephelyként bejegyezni a raktárt, ha ott semmilyen tevékenység nem történik, kizárólag az áruk tárolása?
2. Mennyiben jelent többletadminisztrációs terhet a kft.-re a másik országban tárolt áruk Magyarországra történő értékesítése (pl. a raktár országában az adószám kiváltása, vagyonáthelyezés stb.)?
3. Mennyiben befolyásolná az előbbi pontban említetteket, ha a kft. nem raktárt bérelne, hanem egy raktárt üzemeltető cégtől venne igénybe raktározási szolgáltatást, ahol a ki- és betárolással, valamint a megőrzéssel kapcsolatos tevékenységet ez a másik cég végezné?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a társaság nem bérli a raktárt, hanem raktározási szolgáltatást vesz igénybe.Azzal kapcsolatban, hogy a bérelt raktár keletkeztet-e telephelyet, a kérdésben szereplő információk alapján egzakt válasz nem adható. Amennyiben az érintett ország és Magyarország...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Szálláshely-szolgáltatás vagy ingatlanbérlet

Kérdés: Ügyfelünk közösségiszálláshely- (munkásszállás-) szolgáltatást nyújt több megrendelője részére. Saját ingatlanja nincs, a szolgáltatást teljes egészében közvetíti. Az esetek egy részében az adott ingatlanok csak részben érintettek ügyfelünk szolgáltatásával, és a tulajdonos alkalmazottai látnak el minden, a szolgáltatással kapcsolatos feladatot (pl. takarítás). Ilyen pl., amikor egy egyetemi kollégium egy részében történik a szállásoltatás. Más esetekben egy teljes ingatlanban kizárólag ügyfelünk üzleti partnereinek az alkalmazottai kerülnek elszállásolásra, és ügyfelünk alkalmazottai látják el a helyszíni feladatokat (takarítás, ágyneműmosatás...). Ez utóbbi esetben olyan is előfordul, amikor a több évre kötött szerződés értelmében ügyfelünket terheli a beköltözés előtti festés, illetve a szerződéses időszakban az esetlegesen elhasználódó kisbútorok/fogyóeszközök pótlása, cseréje... Az ingatlan tulajdonosa minden esetben közösségiszálláshely-szolgáltatást számláz ügyfelünk felé, és ügyfelünk is ekként állítja ki a számlát a megrendelői felé.
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...attól, hogy a bejövő számlán mit (milyen szolgáltatást és milyen szöveget) tüntettek fel.A 3-5. számmal jelzett kérdésekben a telephely létrejöttét kell megítélni a cégnyilvántartási törvény, az adózás rendjéről szóló törvény és a helyi adókról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Vidéki dolgozónak szállásbiztosítás

Kérdés: Budapesti telephelyű kft.-nk vásárolt egy társasházi garzonlakást. Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni, ha saját, főállású munkaviszonyban álló, vidéki állandó lakhelyű dolgozót szállásolunk el benne, illetve ha külső személynek bérbe adjuk? A lakhatás legalitásának, illetve a számviteli bizonylati rendnek megfelelő milyen szerződést kell kötni a vállalat részéről a kedvezményezettel? A közüzemi számlák megtérítésére, illetve elszámolására milyen módszereket lehet alkalmazni, tekintettel arra, hogy a számlák címzettje a kft.?
Részlet a válaszából: […] ...állandó lakóhelye, akkor a saját, főállású munkaviszonybanálló, vidéki állandó lakhelyű dolgozó elszállásolása a budapesti telephelyenkiküldetésnek minősül, és a lakhatás költségének megtérítése bevételnek nemszámító költség személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Külföldről bérelt eszköz bérleti díjának áfája

Kérdés: Cégünk minden hónapban kap számlát a számítógépes eszköz bérleti díjáról. A számla kiállítója egy külföldi cég. A számlát USD-ben állítják ki. Mi a teljesítés helye? Az Áfa-tv. hatálya alá tartozik-e? Mi a teljesítés időpontja? Mi az áfa esedékességének időpontja? A devizás összeget melyik napi árfolyamon kell forintra átszámítani, és visszaigényelni?
Részlet a válaszából: […] ...helyét az Áfa-tv. 15. §-a (5) bekezdésének a) pontja alapján a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany székhelye, telephelye határozza meg. Az Áfa-tv. 40. §-ának (2) bekezdése alapján a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Költségelszámolás a székhelyre

Kérdés: A Számviteli Levelek 555. kérdésére adott válaszhoz kérem a törvényi hivatkozást. A válasz vonatkozik az egyéni vállalkozóra is?
Részlet a válaszából: […] ...díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax, CB-rádió, telex (ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet e kiadásokat figyelembe venni az adott költségre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.