9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Kulcsrakész lakások értékesítése, bérbeadása
Kérdés: Építőipari generálkivitelező kft. kulcsrakész lakásokat értékesít 5% áfával, illetve lakásokat ad bérbe 27% áfával speciális áfakörös bejelentkezés alapján. A könyvelés az 5. költségnemek számlaosztályban összköltségtípusú eredménykimutatásban készül, a készletszámlákat év közben nem vezeti. A folyamatos anyag, alvállalkozói díj, fuvar, bérköltség könyvelése és az áfa levonása hogyan történhet? Az eladásra kerülő új lakások használatbavételekor szükséges-e értékelni, aktiválni az építés bekerülési értékét?
2. cikk / 9 Pótlólagos beruházás, felújítás vagyonkezelésbe vett eszközökön
Kérdés: Államháztartáson kívüli, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésébe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének eleget tett. Kérem, szíveskedjenek bemutatni mind a vagyonkezelésbe adó önkormányzat, mind a vagyonkezelésbe vevő gazdasági társaság oldaláról az ilyenkor kötelezően nyilvántartásba veendő valamennyi gazdasági eseményt és könyvelési lépést (a társaság beruház, a vagyonnövekmény a társaság könyveiből az önkormányzat tulajdonába és könyveibe kerül, majd az önkormányzat a visszapótolt vagyont vagyonkezelésbe visszaadja a társaság részére). Terheli-e a feleket a fent vázolt gazdasági eseményeknél pénzügyi, számviteli, adó stb., bármilyen bizonylatkiállítási kötelezettség, ha igen, melyek ezek? A vagyon "mozgatása" során bármelyik félnél felmerül-e általános forgalmi adó és ahhoz kapcsolódó bevallási, fizetési kötelezettség?
3. cikk / 9 Üzletrész-visszavásárlás adói
Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
4. cikk / 9 Könyvelés a lengyel telephelyen
Kérdés: Egyik projektünk kapcsán telephelyet kellett alapítanunk Lengyelországban. A lengyel telephely fogja számlázni a teljesítést áfásan. A szerződés egy ipari berendezés tervezését, gyártását és beüzemelését foglalja magában. A munkálatok egy részét lengyel alvállalkozók végzik, lengyel áfával számlázzák telephelyünk nevére, címére és adószámára. A lengyel telephelyen bejelentett munkavállalónk nincs, csak az alvállalkozók számláit fogadja, és számlázza a projekt teljes árbevételét. A közvetlen költségek másik részét a magyar vállalkozásban felmerült bér, anyag, igénybe vett szolgáltatás adják. A magyar cégnél történik a tervezés egy része és a berendezések gyártása is. A magyar cég mindkét hely felmerült költségeit könyveli, és a telephely költségeit és bevételeit elkülönítetten gyűjti. Milyen módon biztosítható, hogy a lengyel telephely adózásához a projekthez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek bekerüljenek a lengyel könyvelésbe? Elegendő egy belső számlázás, vagy a kapcsolódó összes magyar számlát is könyvelni kell? A bérek és a közvetett költségek hogyan fognak megjelenni? Milyen értéken kell a lengyel telephelynél a projekttel kapcsolatos költségeket érvényesíteni? Különös tekintettel a magyar-lengyel egyezmény szerinti telephely nyereségére. A lengyel telephely csak közvetíti a tevékenységünket, amelynek a nyereségtartalma eltér a jelen projekt tényleges nyereségétől. Milyen költséget kell alkalmazni a lengyel és a magyar társaságiadó-bevallás vonatkozásában? Hogyan kell könyvelni azt, ha a magyar vállalat átvezet egy bizonyos összeget a lengyel telephely bankszámlájára a szállítói tartozások kifizetésére? Milyen feltételei vannak?
5. cikk / 9 Devizás szállítói tartozás kiegyenlítése
Kérdés: Devizás szállítói tartozás kiegyenlítésének könyvelésénél helyes-e a következő kontírozás: T 4542. Külföldi anyag- és áruszállítók – K 386. Devizapénztár a nyilvántartott kötelezettség összegével, és T 386. Devizapénztár – K 976. Deviza forintra átváltásának árfolyamnyeresége, illetve T 876 – K 386 veszteség esetén? Ha használunk árfolyam-különbözeti számlát, annak az egyenlegét mikor vezetjük át? Átvezetési számla használatának bevezetése év közben megengedett? Jól tudom, hogy forintszámláról devizaszámlára utaláskor nem számolunk árfolyam-különbözetet, viszont a devizás számláról forintszámlára történő utaláskor árfolyam-különbözet keletkezik?
6. cikk / 9 Étkeztetés feltöltött bankkártyáról
Kérdés: Étkeztetőcég vagyunk. Nálunk nemcsak készpénzért, hanem melegétkezési utalvány ellenében, sőt az alkalmazottaknak és külsős cégeknek kártyára történő feltöltéssel is lehet meleg ételt fogyasztani. A cég, aki feltölteti az alkalmazottai kártyáját, az adómentesen adható, jelenleg 12 000 Ft-ra tölti fel. Amíg futja, addig a kártyáról fogyasztanak, amikor elfogy a kártyán lévő összeg, akkor készpénzzel fizetnek a kasszánál. Hogyan történjen a számla kiállítása? A cégek a pénzt az étkeztetés előtt utalják. Áfás legyen a számla? Mi a helyzet akkor, ha a cég a saját alkalmazottait is így étkezteti?
7. cikk / 9 Devizaszámlához kapcsolódó gazdasági események
Kérdés: Újra olvastam a Számviteli Levelek devizabetétszámla vezetésével kapcsolatos kérdéseit, a rá adott válaszokat, észrevételeket. Számomra még mindig nem világos, hogy a devizabetét és a valutakészlet csökkenéseit milyen árfolyamon kell forintra átszámítani. Azt nem tudom, hogy a készletcsökkenést mikor kell könyv szerinti és mikor teljesítésnapi választott árfolyamon könyvelni. Mikor keletkezik a devizabetét-, illetve a valutapénztár-számlákon árfolyam-különbözet, és mikor nem?
8. cikk / 9 Devizaalapú ügyletek
Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
9. cikk / 9 Devizaelszámolások
Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
