Civil szervezet részére ingyenes kivitelezés

Kérdés: Építőipari vállalkozásként egy civil szervezettel (nem közhasznú szervezet) kötött támogatási szerződés alapján ingyenesen kivitelezzük egy építmény meghatározott, építészetileg elkülönülő részét. Az általunk elkészítendő építményrészre megvannak a kiviteli tervek, vállalkozásunk saját beszerzéssel biztosítja ehhez az építési anyagot, illetve saját munkaerővel és eszközökkel a kivitelezést. Az elkészült építmény a civil szervezet tulajdonába kerül. Hogyan kell az ügylethez kapcsolódó áfát kezelni? A csak és kizárólag ezen projekt elvégzéséhez kapcsolódóan jelen időben beszerzett anyagok előzetesen felszámított áfája levonható-e? És mi a teendő a már készleten lévő anyagok levont áfájával? Hogyan kezelendő az építkezésben részt vevő munkagépek működtetéséhez beszerzett gázolaj áfája? Az elkészült építmény átadásakor kell-e és ha igen, milyen módon fizetendő áfát megállapítani, mi ennek a bizonylata? Ezen tevékenység megvalósítását, illetve a befejezéskor a civil szervezetnek való átadását hogyan kell könyvelni, milyen hatással van ez a társaságiadó-alapra?
Részlet a válaszából: […] ...jog illeti meg.Az Áfa-tv. 68. §-a alapján a 11. §-ban említett esetben az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítésekor megállapított beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke.Az Áfa-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Garanciális visszatartásra értékvesztés

Kérdés: Építőipari zrt. 20 millió forint összegű garanciális visszatartása 10 évre szól. Egy éven túli kintlevősége 60 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? Most képeznénk rá céltartalékot a 2010. évi beszámoló elkészítésekor. Példán keresztül szeretném látni 2010-től a következő évek visszavezetésével együtt, hogyan alakulhat az adóalap. Ha lehet, a könyvelési tételeket is.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségekre a 2010. évi beszámoló elkészítésekor isképezhető céltartalék, az előbbiek figyelembevételével, akkor is, ha ateljesítés (a számlázás) nem 2010-ben, hanem már azt megelőzően történt.Feltételezzük,hogy az egy éven túli kintlevőség 60...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Igazolás nélküli teljesítés készletértéke

Kérdés: Építőipari tevékenységet folytató kft. jelentős kivitelezési munkákban vesz részt, mint alvállalkozó. Az utolsó részteljesítésről a számlát nem tudta kiállítani, mert a megrendelő a teljesítésigazolást nem adta ki. Emiatt a ki nem számlázott teljesítés közvetlen önköltsége a kft. könyveiben a készletek között szerepel, a mérlegfőösszeg 15%-ában. Az elismert teljesítések sem realizálódtak teljes összegükben, amelyre 100%-ban a kft. értékvesztést számolt el. A kft. bírósági eljárást nem kezdeményezett, mivel a megrendelő és a fővállalkozó között ugyanebben a témában peres eljárás van folyamatban. A kft. sem fogadott be alvállalkozói teljesítményeket, így azokat a könyveiben nem mutatja ki. A kft. szerint a teljesítés megfelelő volt! Több év után kimutatható-e készletként az el nem ismert teljesítés közvetlen önköltsége? Elszámolható-e értékvesztés? Leltárként elfogadható-e a három éve számba vett közvetlen költségek értéke?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kft.-nek amegrendelővel szembeni követelését, továbbá az el nem ismert teljesítéselismertetését elsősorban közvetlenül a megrendelőjével szemben kellérvényesítenie, illetve a teljesítést elismertetnie, a kft. és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Befejezetlen termelés felszámolás esetén

Kérdés: Cégünk építőipari középvállalkozás. Vállalkozási szerződés alapján nagy összegű követelésünk van egy felszámolás alá került céggel szemben. A munka elkészült, de a számlát teljesítésigazolás hiányában nem tudtuk benyújtani. Ez a követelés a 2006. évi mérlegben mint befejezetlen termelés szerepel. Hogyan vezethető ki a könyvekből, hogy minél kisebb veszteséget eredményezzen? (A beépített anyagok és az alvállalkozói teljesítmények értékét sem kapjuk meg.)
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 56. §-ának (1) bekezdése alapján, ha a befejezetlentermelés bekerülési értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint amérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, a különbözetetértékvesztésként kell elszámolni. A kérdésben leírtakból az következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.