Közösen finanszírozott sablon nyilvántartása

Kérdés: Egy vállalkozás sablont (öntőformát) készít. A sablon azt a célt szolgálja, hogy a sablonnal a jövőben sorozatban gyártsanak termékeket. Asablonkészítés finanszírozásához két magánszemélyt és egy zrt.-t von be. A sablon közös tulajdona a finanszírozóknak. A zrt. a Ptk. szerinti közös tulajdonba kerülő eszköz finanszírozását egy olyan befektetésnek tekinti, amely hosszú távon megtérül értékcsökkenés útján olyan formában, hogy a vállalkozás által eladott termékek után használati díjat kap. Az ingóságoknál a közös tulajdon tulajdonosra jutó hányadának elszámolásáról a számviteli törvény nem rendelkezik. Ha az ingatlanhoz hasonlítom, akkor mint tárgyi eszközt kellene nyilvántartásba venni a vállalkozó által kibocsátott számla alapján és értékcsökkenés elszámolása mellett. Igaz, itt nincs olyan külön hatósági nyilvántartás, mint az ingatlan esetében. A zrt. a sablon készítéséért fizetett ellenértéket nem végleges pénzeszközátadásnak, fejlesztési hozzájárulásnak tekinti. Véleményük szerint a zrt.-ben hogyan kell elszámolni az ingóság résztulajdon szerzését?
Részlet a válaszából: […] ...eszközt kimutató cégnél a közös finanszírozáshoz hozzájárulók befizetéseit – kölcsönszerződés alapján – a pénzügyi teljesítéskor kölcsönként (célszerűen hosszú lejáratú kötelezettségként) kell nyilvántartásba venni (T 384 – K 441). [A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Nyílt végű pénzügyi lízingnél az eszköz nyilvántartásba vétele

Kérdés: Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingjével kapcsolatosan hogyan kell tárgyi eszközként nyilvántartásba venni az értékcsökkenés alá eső részt: áfával vagy áfa nélkül? Ha a személygépkocsi áfáját nem igényli vissza, akkor az áfa is aktiválandó? Ha 2019. évtől az áfa 50%-át vissza szeretné igényelni, akkor azt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a lízingbeadóval szembeni kötelezettség csökkentéseként: T 448 – K 384;– a törlesztőrészletre jutó áfát az Áfa-tv. szerinti teljesítés időszakában: a levonható 50 százalékot: T466 – K 4544, a le nem vonható 50 százalékot: T 8671 – K 4544, majd a T 4544 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Földhasználati jog elhatárolása

Kérdés: A zrt. 10 éves határozott időre földhasználati jogot biztosít a vele szerződéses kapcsolatban álló kft. részére, amely kft. tulajdonosa a zrt. gazdasági társaság területére – a földhasználattal érintett földterületre – épített építménynek. A földhasználati jog bejegyzése folyamatban van. A földhasználati jog ellenértékének pénzügyi rendezése részletekben, negyedévente esedékes. A zrt. a földhasználati jogról a számlát a teljesítéskor fogja kiállítani egy összegben. A zrt. a földhasználati jog ellenértékét hogyan számolja el a bevételei között? El kell-e határolni a bevételt 10 évre? Vagy a számla teljesítéskori időszakának a bevétele lesz, bár 10 évre szól, az ellenértéket is 10 év alatt kapja meg a zrt.?
Részlet a válaszából: […] ...zrt. földterületét, amely használatnak az ellenértékét 10 év alatt, részletekben fizeti meg.A földhasználati jogról a számlát a zrt. a teljesítéskor (a földhasználati jog bejegyzésekor) állítja ki egy összegben és számolja el a számla alapján árbevételként (T 311 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Eladott gép visszavétele

Kérdés: Társaságunk nagy értékű gépet szállított megrendelőnk részére. A gép a megrendelő részéről nem váltotta be a hozzá fűzött elvárásokat. Végül megállapodás született arra vonatkozóan, hogy társaságunk a gépet – másfél év után – visszaveszi, a teljes vételárat "jótállásként" visszautalja. Van-e az ügylettel kapcsolatosan számlaadási kötelezettség? A visszautalt összeg tartalmaz-e áfát? A visszavett gépet piaci áron kell értékelnem?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, pontos válasz csak akkor adható, ha maga a kérdés minden lényeges elemre kitér. Nincs szó arról, hogy a gépet a megrendelő használta-e vagy sem. (Nyilvánvalóan használta, ennek kapcsán jött rá arra, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Holtig tartó eltartás ingatlan ellenében

Kérdés: Magánszemély a közhasznú nonprofit kft.-vel eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a kft.-re ruházta át, és megállapodott a kft.-vel, hogy élete végéig természetben ellátják. A tartás értékét a kft. által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó eltartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be. Hogyan és milyen értéken kell a kft.-nél könyvelni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség az ingatlan elidegenítéséhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...(T 311 – K 91-92, 467). A számlázás miatt a magánszemély felé fennálló követelését a kft. a magánszeméllyel szembeni kötelezettsége teljesítésébe kell, hogy beszámítsa (T 455 – K 311). Ez a beszámítás mindaddig folytatódik, amíg a magánszeméllyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Nyílt végű pénzügyi lízing a lízingbevevőnél

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevő vállalkozásnál?
Részlet a válaszából: […] ...T 4544 – K 384;– a törlesztőrészletre jutó áfát, amelyet a lízingbevevő általában levonható áfaként könyvel az Áfa-tv. szerinti teljesítéskor: T 466 – K 4544 és T 4544 – K 384;– a fizetendő kamatot, amelyet a lízingbevevő kamatráfordításként könyvel: T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing

Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helyt­álló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
Részlet a válaszából: […] ...nem). Ha az előbbieket végiggondoljuk, akkor valóban ellentmondás van az Szt. és az Áfa-tv. között. (Nem ez az egyetlen, gondoljunk csak a teljesítés időpontjára!)Alapvető követelmény, hogy a pénzügyi lízinget lízingszerződés támasztja alá, és nem bérleti szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...a kamatrésznek egyértelműen ki kell tűnnie a lízingszerződésből. (Legfeljebb figyelemfelhívó levél legyen a szerződésben foglaltak teljesítésére!)A figyelemfelhívó levél és a bankbizonylat alapján a könyvelés– a lízingbe adónál a tőketörlesztő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Devizavételi, -eladási árfolyam használata

Kérdés: A számviteli törvény 60. §-ának (6) bekezdéséhez kapcsolódóan kérdezem: tudnának olyan példát mondani, amikor indokolt lehet a középárfolyamtól eltérni, és vagy csak a devizavételi, vagy csak a devizaeladási árfolyamon értékelni az eszközöket és a kötelezettségeket?
Részlet a válaszából: […] ...devizaeladási árfolyam használata valójában akkor indokolt, ha a társaságnak devizában van a bevétele, amelyet nem devizakötelezettségek teljesítésére fordít, hanem eladja forintért, vagy éppen fordítva, nincs devizabevétele, de van devizában felmerült kifizetése, amelyhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás átadása

Kérdés: Az evás kft. székhelye egyik tulajdonosának ingatlanában volt, ahol felújítást végzett, az evás időszak előtt, az áfát levonták. A székhely egy belépő új tulajdonos lakásába került át. Az eredeti székhely ugyan nem szerepelt a társasági szerződésben telephelyként, de budapesti irodának még használta a cég. Csak az értékcsökkenési leírás volt a költség a felújításnak bérelt ingatlanon végzett beruházáskénti elszámolása után. A kft. a beruházást nyilvántartási értéken át akarja adni a tulajdonosnak. Ha nem szerepelt telephelyként az ingatlan, elszámolható az értékcsökkenési leírás? A társasági szerződésben nem szereplő telephelyet be kellett volna jelenteni a NAV-nak? Az átadás ingatlan­értékesítésnek számít? Ha nem jelentettük be, akkor mentes, és a 120 hónapból még hátralévő levont áfát be kell fizetni? A tárgyieszköz-értékesítést az evás kft.-nek melyik bevallásában kell szerepeltetnie? Ha az ingatlant a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása keretében adjuk át a tulajdonosnak, milyen áfa- és adóvonzata lesz?
Részlet a válaszából: […] ...(áfával vagy áfa nélkül), majd az értékesítés miatti követelést beszámítják a tőkeleszállítás miatti kötelezettség teljesítésébe.Ha a magánszemély részére a felújítás átadása– értékesítés formájában történik – legalább a könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.
1
2