Becsléssel megállapított árbevétel következményei

Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...feltételezzük, hogy 2020-ban – olyan értékesítésről, szolgáltatásnyújtásról szóló számlákat talált, amelyeket nem könyveltek a teljesítés időszakában (2019-ben), akkor azokat legkésőbb az adóhatósági határozat jogerőre emelkedése időpontjával – mint a 2019...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...A támogatási szerződések, a pályázatok utófinanszírozásának gondjai ezzel a módosítással enyhülhetnek, feltéve hogy a teljesítés az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig megtörtént, ezt követően az elszámolást elkészítették, benyújtották a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Késett árbevételszámla

Kérdés: Mi a teendő a már beszámolóval lezárt üzleti évet érintő késett árbevételszámla esetén? A nem jelentős összegű hiba nem befolyásolja a közzétett beszámoló adatait annyira, hogy emiatt módosítani kellene azt. Ilyenkor a tárgyév adatai között is szerepeltethetők. A késve érkezett árbevételszámla ugyanakkor eleve áfa-önellenőrzést von maga után. Ha az áfa miatt módosítom az érintett hónapot, akkor módosítottam a beszámolóval lezárt év adatait is!
Részlet a válaszából: […] ...árbevételszámláról általában nem lehet beszélni. Azlehet, hogy az értékesítésről, a szolgáltatásnyújtásról a számlát a teljesítéstkövetően, a teljesítés elismertetése után nem készítik el, nem küldik meg avevőnek, a megrendelőnek, illetve nem könyvelik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Másodfokú határozat könyvelése

Kérdés: Az adóhatóság másodfokú határozatában milliárdos nagyságrendű áfahiányt állapított meg. Az adózó bizományosi konstrukcióban vásárolt különféle árukat, amelyeket adómentes közösségi értékesítésként adott el. Az adóhatóság a beszerzési számlákat nem fogadta el adólevonási jogot keletkeztető dokumentumként, az ügylet egészét fiktívnek minősítette. A felszámolás alatt álló adózó bírósági felülvizsgálatot kér. Jelen kérdésünk a következményekre vonatkozik: a jogerős határozat birtokában hogyan kell kezelni a határozat megállapításait? A bejövő, a kimenő számlákat sztornírozni kell? Ha igen, akkor fontos, hogy az érintett partner megkapja a sztornószámlát? A könyvelés során változik az adózás előtti eredmény és így az adófizetési kötelezettség is? Ha lényeges a saját tőkére gyakorolt hatása, akkor a beszámolót ismételten közzé kell tenni? Mi lesz majd a számviteli teendő, ha a bíróság – részben vagy egészében – helyt ad az adózó keresetének? Az adóhatóság az áfavizsgálatok után átfogó vizsgálatot is indított. Kötelező-e figyelembe vennie az átfogó vizsgálat során az áfavizsgálatok fent említett jogerős megállapításainak a következményeit?
Részlet a válaszából: […] ...akorábban már megkapott ellenérték a vevőnek visszajár, azt a társaságnak a vevőrészére vissza kell fizetnie. Ha viszont valós volt a teljesítés a külföldivevő szerint is, akkor nyilvánvalóan a helyesbítő számlát nem fogadja be,visszaküldi. Ha a külföldi vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.