Kaparós sorsjegyek elszámolása

Kérdés: A társaság megveszi a Szerencsejáték Zrt.-től a sorsjegyeket, amelyeket azonnal kifizet. Visszavásárlásra nincs lehetőség. A zrt. elszámolási bizonylattal átadja a sorsjegyeket, majd azonnal önszámlázás formájában számlázza a jutalékot, és az elszámolási bizonylat végén a sorsjegyek eladási árából levonva, megállapítja, hogy mennyi a társaság által fizetendő összeg. Mit és hogyan kell a társaságnál könyvelni? A sorsjegy eladásakor az ellenértéket be kell ütni a pénztárgépbe? Ha ez a bevétel, akkor mi az elábé? Ha igen, akkor mentes a bevétel? Amennyiben a vásárló nyer, akkor azt a pénztárgépben milyen jogcímű kifizetésként kell rögzíteni? Hova könyvelendő? A nyertes sorsjegyeket be kell vinni egy lottózóba, ahol számviteli bizonylattal kifizetik a nyeremény összegét. A kapott összeget szerepeltetni kell a pénztárgépben?
Részlet a válaszából: […] ...szemben mint követelést: T 311 – K 91-92. Ezt a követelést azonban az elszámolási bizonylat alapján a zrt.-vel szembeni kötelezettség teljesítésébe be kell számítani: T 454 – K 311, és a különbözetet kell pénzügyileg rendezni: T 454 – K 384. A zrt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Termékvásárláshoz adott kupon számlázása

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...jár, de adózási szempontból lényegesen olcsóbb.Az Áfa-tv. 77. §-ának (3) bekezdése szerint az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak árengedményt (például üzletpolitikai célból). Ehhez az szükséges, hogy– számlával egy tekintet alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Szemüveg és szemvizsgálat számlázása

Kérdés: Optikus kft. egy céggel kötött szerződés szerint a szemüveg készítéséhez kapcsolódóan szemvizsgálatot is végez. A szemvizsgálatért egy szemészorvos vállalkozóként tárgyi adómentes számlát állított ki ügyfelünknek. Ügyfelünk a megrendelő nevére két számlát állít ki: egyet a szemvizsgálatról, egyet pedig az elkészített szemüvegekről. Elfogadható-e ez a számlázási gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtása a 85. § (1) bekezdése és 86. §(1) bekezdése szerint mentes az adó alól, feltéve hogy gondoskodik olyan, azügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely az Szt.rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül. Mivel ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Két számla egy termékértékesítésről

Kérdés: Cégünk Magyarországon bejegyzett társaság. A kft. rendelkezik közösségi adószámmal. Közösségi adószámmal nem rendelkező osztrák vevőinknek is adunk el terméket. Cégünk kért és kapott osztrák közösségi adószámot, azért, hogy ne kelljen áfával számlázni a közösségi adószámmal nem rendelkező osztrák vevőknek. Szabályos-e, ha két számlát állítunk ki egy termékértékesítésről: az egyiken cégünk az eladó magyar közösségi adószámmal és a vevő is osztrák közösségi adószámmal, az Áfa-tv. 29/A §-a alapján adómentesen, a másikon az eladó cégünk osztrák közösségi adószámmal, a vevő az osztrák vevő osztrák áfával. Hogyan kell a két számlát könyvelni? A második számlán mi a teljesítés időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...72. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint azárbevétel elszámolása a vevőnek – a szerződésben meghatározott feltételek szerintiteljesítés alapján – kiállított, elküldött, a vevő által elfogadott, elismertszámlában rögzített vagy készpénzben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.

Euróalapú nyílt végű lízing elszámolása

Kérdés: Euróalapú nyílt végű lízing számlázásakor bérleti díj + áfa és a kamat jelenik meg a számlán. Az árfolyamváltozás hatását külön soron tüntetik fel, tőkére + áfával, valamint kamatra 0 százalék áfával. Hova kell könyvelni az árfolyam-különbözetet + az áfa sort? Részét képezi-e a bérleti díjnak, illetve kamatnak?
Részlet a válaszából: […] ...beruházásként és kötelezettségként kimutatott összeget a számlán szereplő euró alapján át kell számítania az általa alkalmazott – teljesítéskori – választott devizaárfolyamon számított értékre (a különbözet a beruházásként és a kötelezettségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.