Felújítás alatt álló épület értékesítése

Kérdés:

Az "A" kft. keretszerződés keretében elvállalta "B" kft. épületének a felújítását, a részteljesítés számlázásában is megállapodtak. A felújítási munkák végzését "A" kft. megkezdte, már részszámlát is benyújtott, amelyet a "B" kft. elfogadott, elismert. A megkezdett felújítás első részszámlájának a kiegyenlítése után azonban a "B" kft. a felújítás alatt lévő épületet értékesítette "C" zrt. részére azzal, hogy a felújítás az új tulajdonosnál is folytatódik. Természetesen a folytatódó felújítás költségeit már "C" zrt. viseli. Hogyan kell a fentieket a három szervezetnél elszámolni, könyvelni?

Részlet a válaszából: […] ...részletesen rögzítik az elvégzendő munkákat, továbbá – többek között – azt is, hogy mely munkák elvégzését tekintik a részteljesítésként történő számlázás feltételeinek, amely teljesítés igazolásához kapcsolódhat a részszámlázás. A keretszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Eredeti állapot helyreállítása

Kérdés: Az építőipari cég 2009-ben értékesített egy saját előállítású társasházi lakóingatlant, eladási ára 13 M Ft+20% áfa volt, előállítási költsége 10 982 E Ft+1587 E Ft telekérték. A vevő hibás teljesítés miatt 2011-ben pert indított, amelyet 2016-ban jogerősen megnyert, és a bíróság ítélete alapján a felek megállapodtak az eredeti állapot helyreállításában. A földhivatal az eredeti állapot helyreállítását bejegyezte. Hogyan kell ezt a számviteli nyilvántartásokban rögzíteni? Miként kell elszámolni az ügylet áfatartalmát és társasági adó hatását? Ha nem igényelhető vissza az áfa, hogyan kell a számviteli nyilvántartásokban elszámolni? Az elszámolásnak milyen hatása lesz a 2016. évi társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] A társasházi lakóingatlant a kérdező cég 2009-ben értékesítette. Az eredeti állapot helyreállítása valójában azt jelenti, mintha 2009-ben nem történt volna értékesítés, amelyet 2016-ban kell meg nem történtnek tekinteni. A 2009-ben történt értékesítést 2016-ban, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...a kamatrésznek egyértelműen ki kell tűnnie a lízingszerződésből. (Legfeljebb figyelemfelhívó levél legyen a szerződésben foglaltak teljesítésére!)A figyelemfelhívó levél és a bankbizonylat alapján a könyvelés– a lízingbe adónál a tőketörlesztő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Fejlesztési támogatás elszámolása végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor a fejlesztési támogatás kivezetése kétféle módon történhet. Melyik a helyes? A város tulajdonában lévő kht. 1999-ben 74%-os fejlesztési támogatással díszburkolatot aktivált a város tulajdonában lévő telken, 40 millió forintos összegben. A végelszámolás előtti értékesítés lehetősége: a díszburkolat nettó értéke 33 M Ft-tal terven felüli értékcsökkenésként kivezetendő, a 24 M Ft-os támogatás rendkívüli bevételként könyvelhető? A díszburkolat szabad forgalomban nem adható el, így az áfaalap lehet 1 M Ft-os érték is? A másik megoldás a végelszámolás végén a tulajdonosnak történő átadás. Ez esetben a díszburkolat nettó értéke egyben a fizetendő áfa alapja is. Mi a szerepe ez esetben a fejlesztési támogatásnak? Hogyan értelmezhető a forrás átadása a tulajdonosnak?
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni (a passzív időbeli elhatárolás nem adható át atulajdonosnak);– a tulajdonos felé fennálló kötelezettség teljesítésére (avagyon kiadása miatt) a díszburkolat (ha kiadható!) közvetlenül nem adható ki,az Szt. 72. §-a (4) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...ezért az áfát a lízingdíj elszámolásakor kell megfizetni. Ebből is következően a lízingdíj elszámolása a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg, számlát helyettesítő okmány, esetleg számla alapján: a tőketörlesztő részlet: T 448 – K 384,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.