24 talált cikk az elhatárolás , áfa , szerződés , bizonylat , teljesítés kifejezésre

Kérdés: Egy külföldi társaság ("A") tulajdonában álló építőipari belföldi gazdasági társaság ("B") végelszámolást kíván indítani. "B" társaságnak korábbi – fordított adózás alá tartozó – építési-szerelési tevékenysége után még garanciális kötelezettsége áll fenn a megrendelője felé, amelyre céltartalékot is képzett. A végelszámolásra tekintettel ezért "B" társaság garanciális kötelezettségét az "A" társaság magyarországi fióktelepe ("C", az általános szabályok szerint adózó áfaalany) át kívánja vállalni, amelyhez az építési munkák korábbi megrendelője írásban előzetesen hozzájárul. A garanciális kötelezettségátvállalás ellenértéke pontosan a "B" társaságnál a garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék összegével egyezik meg. Felmerült azonban kérdésként, hogy ha az esetlegesen felmerülő garanciális javítási kötelezettségeket a "C" fióktelep nem tényleges javítási, építési-szerelési tevékenységgel teljesíti, hanem valamilyen formában pénzben téríti meg a megrendelő felé, akkor azt milyen formában tudja megtenni? Megoldásként felmerült egyrészt az esetleges garanciális kötelezettségek átvállalása a "C" fióktelep által a Ptk. 6:208. § (1) bekezdése alapján, amely kötelezettségvállalás után "C" fióktelep végleges pénzeszközátadás formájában teljesítené az eredeti megrendelő felé a felmerülő garanciális kötelezettségeket. Másrészt felmerült a szerződés ellenértékes átruházása is "B" társaság és "C" fióktelep között ugyanezen Ptk.-paragrafus alapján. Miután a jogviszony folytonosságát a szerződésátruházás nem érinti, a szerződésből kilépő és a szerződésbe belépő fél között tehát a szeződésátruházás eredményeként is elszámolható lenne a garanciális javítások költségeinek megtérítése "C" fióktelep által az eredeti megrendelő felé. Szerintünk áfaalapot is érintő számlamódosításra nem kerülhet sor, hiszen az eredeti ügylet áfaelszámolása, illetve bizonylatolása az eredeti szerződő felek – "B" társaság és megrendelője – között történt meg. Továbbá, megítélésünk szerint "C" fióktelep akár kötelezettségátvállalás, akár szerződésátruházás keretében lesz kötelezettje a jövőben felmerülő garanciális kötelezettségeknek, mindenképpen áfaköteles ügyletet valósít meg "B" társaság felé, így "C" fióktelep az általános szabályok szerint 27%-os mértékkel bocsát ki számlát az ügyletről "B" társaság felé. Melyik ismertetett módozat fogadható el, illetve milyen megoldási alternatíva képzelhető el, azok adózási, számviteli, illetve bizonylatolási vonatkozásában?

Kérdés: Cégünk előfizetési szerződésben áll egy telefontársasággal. Vásároltunk telefonokat, amelyekre 100%-ban kedvezményt kaptunk. A számlák nulla végösszegűek, fizetési kötelezettség nincs. A telefonok soronként vannak értékkel feltüntetve "nettó+áfa = bruttó értékkel, majd rögtön az egyes sorok alatt szerepel: kedvezmény "nettó+áfa = bruttó" érték. Jól gondolom-e, hogy mivel az Szt. 47. § (1) bekezdése szerint a bekerülési érték az engedményekkel csökkentett ellenértéket foglalja magában, ezért csak a kedvezménnyel csökkentett értéken lehet a telefonokat állományba venni, azaz 0 Ft értéken? Az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az adó alapjába nem tartozik bele a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény, így előzetesen felszámított áfa keletkezett, de befizetendő áfa nem. Hogyan könyveljük ezt az előzetesen felszámított áfát?

Kérdés: Ha egy adott munkát 2020. 11. 15-én kezdenek el, és 2021. 02. 15-én fejeznek be, 2021. 02. 22-én születik meg a teljesítési igazolás, amely alapján 2021. 02. 22-ei teljesítéssel kerül kiállításra a számla (szerződésben a teljesítési igazolás elszámolásának dátumát tekintik teljesítésnek), így az áfa a 02. havi bevallásban kerül elszámolásra, akkor fel kell-e tüntetni a számlán az elvégzett munka időszakát, vagyis a 2020. 11. 15. – 2021. 02. 15. időszakot? Ha igen, akkor szíveskedjenek törvényi hivatkozást adni. Ezen számla összegéből a 2020-as évre eső részt el kell határolni? Véleményünk szerint fel kell tüntetni és el is kell határolni, de ha a számlán nincs ez az adat, akkor az elhatárolás nem, vagy csak többlet-utánajárással valósítható meg. Véleményünk szerint ezen eljárás független a szerződéses elszámolási egység megítélésétől.

Kérdés: Társaságunk víziközmű-szolgáltató. A 2011. évi CCIX. törvény 72. §-ának (2) bekezdése szerint a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a víziközmű-szolgáltató szedi be az ellátásért felelős javára, és jogosult azt jogszabály vagy hatóság által előírt vagy az üzemeltetési szerződésből fakadó felújítási, pótlási és beruházási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni, összhangban a hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervvel. Állásfoglalásunkat olyan esetre szeretnénk kérni, hogy helyes eljárásnak tekinthető az, ha
-az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában áll a víziközművagyon, társaságunk az önkormányzattal kötött bérleti-üzemeltetési szerződés keretében üzemelteti azt, és gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról;
-a nem lakossági felhasználók a közműfejlesztési hozzájárulást társaságunk részére fizetik meg, amelyről társaságunk a befizetést követően kiállítja a számlát;
-társaságunk a befizetett hozzájárulást elkülönítetten halasztott bevételként tartja nyilván;
-a rendelkezésre álló közműfejlesztési hozzájárulást az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában lévő víziközmű-rendszeren végzett felújítási, bővítési munkákra használja fel.
Amennyiben a fenti eljárás helyes, további kérdésünk, hogy
-az önkormányzati tulajdonon elvégzett beruházási, illetve felújítási munkák (létrejött új eszközök, illetve felújítások) milyen módon és milyen bizonylati alátámasztással/megállapodással, illetve milyen számviteli elszámolással (könyvelési tételek megjelölésével) kerülhetnek az önkormányzat részére átadásra;
-a befizetett közműfejlesztési hozzájárulás felhasználása (a halasztott bevétel feloldása) milyen számviteli elszámolással lehetséges.
Kérjük, hogy állásfoglalásukban szíveskedjenek a jogszabályi hivatkozásokat is feltüntetni a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódóan. Amennyiben a fenti vázolt eljárásunk – véleményük szerint – nem megfelelő, kérjük, hogy a szabályos eljárási menetet az azt alátámasztó bizonylatolással és kapcsolódó könyvelési tételek megjelölésével szíveskedjenek megadni.

Kérdés: Az őrzés-védésről szóló kimenő számlát folyamatos teljesítéssel 2020 januárjában állítják ki, és az áfa teljesítése is januári, azonban a szolgáltatás 2019. december hónapra vonatkozik. Aktív időbeli elhatárolást kell alkalmazni, vagy a teljes számlát le kell könyvelni 2019-ben? Passzív időbeli elhatárolásként kell-e könyvelni a könyvelési számlát, ami szintén decemberre szól, de 2020 januárjában állították ki, és az áfa teljesítése is 2020. januári? Bejövő telefonszámlákat el lehet-e határolni év végén, amelyek szintén december hónapra szólnak, de 2020 januárjában van a teljesítésük és az áfájuk is? A fent említett számlák fizetési határideje a 2020. évet érinti. Az időbeli elhatárolásoknál mikor kell úgymond szállítóra-vevőre könyvelni, illetve mikor kell az elhatárolást használni?

Kérdés: A vevői követelések, szállítói kötelezettségek év végi egyeztetésénél sok ellentmondás tapasztalható. A kiküldött egyenlegközlőkből derül ki, hogy a cégek eltérő módon könyvelnek, van, akinél a számla 2018. évi vevői követelés, a partnernél pedig 2019. évi szállítói kötelezettség. Az egyértelmű, hogy az árbevétel és a költség a felmerülés évének az eredményében kell, hogy szerepeljen. A követelés és kötelezettség mikor, milyen esetben és hogyan szerepel a beszámolóban? Mikor kell elhatárolásként könyvelni? Ezekhez kapcsolódik még a program korlátozottsága, hiszen van olyan, amelyik nem engedi meg a felhasználónak, hogy az előző időszakra rögzítse a számlát. A számviteli törvény értelmezése sem egyértelmű.

Kérdés: Egyes építőipari szolgáltatások tekintetében a vonatkozó kivitelezési szerződésben rész- (szakasz-) elszámolásban állapodtak meg a megrendelővel, rész- (szakasz-) számla egyidejű benyújtása mellett. Az így kialakításra kerülő rész- (szakasz-) számlák szerinti összegek azonban nem a ténylegesen elvégzett teljesítményhez igazodnak, hanem a különmegállapodás tárgyát képező fizetési feltételekhez (a fizetés ütemezéséhez). Ennek viszont egyenes következménye, hogy a ténylegesen elvégzett és a rész- (szakasz-) számlákban érvényesített összegek (árbevételek) nincsenek összhangban, az összhangot a számviteli elszámolás során, az összemérés elvére hivatkozással, az árbevételként elszámolt összeg passzív időbeli elhatárolásával igyekeznek megteremteni. Helyes ez így?

Kérdés: A szállodában gyakorlat, hogy a foglalást követően előre elkérik a teljes díjat, és erről előlegszámlát állítanak ki, a vendég távozásakor pedig kiállítják a végszámlát. Ez dupla adminisztrációt jelent. Mivel a végszámla és az előlegszámla összege jellemzően azonos, gyakran előfordul, hogy nem készül végszámla. A hiba többletmunkával korrigálható. A Számviteli Levelek 325. számában megjelent 6657. kérdésre adott válaszuk alapján felmerült a kérdés, a webáruház-számlázáshoz hasonlóan nem lehetne a szállodáknál is kihagyni az előlegszámlát? Ha akár hónapokra, akár egy évre előre is ki lehet számlázni a bérleti díjat, miért nem lehetne néhány nappal, esetleg néhány héttel előre kiszámlázni a szállodai díjat is? Megoldást jelenthetne az is, ha nem előleget kérnének, hanem arra kérnék a vevőt, hogy szíveskedjen a szállodai díjat előre átutalni?

Kérdés: Oktatási intézmény a gyermekek étkeztetésére szerződésben áll külsős szolgáltatóval, ahonnan vásárolja a menzára az ételadagokat. Partnerünkkel megállapodás van arról, hogy az ügylet az Áfa-tv. 58. §-a (1a) bekezdésének b) pontja szerint számlázandó havonta, az intézmény is ily módon számláz. Mindkét esetben azon túl, hogy a számla kelte, a teljesítés ideje az elszámolás időszakát követi, az elszámolási időszakot is feltüntettük a számlán. A 2016. december havi étkezésről szóló vevői és szállítói számlát 2017 januárjában állítják ki részünkre, és állítjuk ki mi is. Zárt integrált rendszerünk e számlákat technikailag nem is engedte a 2016-os könyvbe rögzíteni, csak 2017-re, mivel a számlák teljesítési ideje a 2017. évre esett. A vevői és a szállítói számlák nettó összegeit elhatároltuk vegyes könyveléssel 2016-ra, az áfa 2017. januári időszakban marad. Helyes ez így?

Kérdés: Társaságunk közvetett és közvetlen vámügyintézéssel, jövedéki, termékdíj- és intrastadt-bevallással foglalkozik. A termékdíjbevallás munkadíjának számlázása: szerződéseink szerint a "számlázás negyedévente, tényleges teljesítés alapján történik". A termékdíjbevallásokat a tárgynegyedévet követő hó 15-ig készítjük el, mivel a 2016. IV. negyedéves anyagot 2017. január első hetében kapjuk meg. Hogyan kell helyesen számlázni a fentieket?