Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés: A 6441. és 6449. kérdésre adott válaszukat olvasva, azok elgondolkodtattak. A szerződésekkel, kötelmekkel kapcsolatosan általános szabály, hogy az új törvényt a Ptk. hatálybalépését – azaz 2014. március 15-ét – követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. A hatálybalépés előtt létrejött szerződésekre a korábbi Polgári Törvénykönyv szabályozását kell alkalmazni. Az Önök válaszában ez áll: "A Ptk. előírását megszegve jár el az a kötelezett, amelyik 2014. január 1-jétől nem könyvelte a költségátalány miatti tartozását." Mikortól kell alkalmazni a behajtási költségátalányt?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség kezdő napján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerinti megfelelő forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Késedelmi kamatról lemondás

Kérdés:

A NAV 2014. augusztus 7-én közzétett tájékoztatása rendezi a behajtási költségátalány elszámolására vonatkozó polgári jogi, adójogi és számviteli rendelkezéseket. Eszerint a jogosult a behajtási költségátalányról lemondhat. A késedelmi kamat tekintetében is van lehetőség annak a lemondására és a behajtási költségátalányra vonatkozó elszámolási szabályok alkalmazására?

Részlet a válaszából: […] ...késedelmi pótlék mértékének meghatározásában szabadon dönthetnek, de annak mértéke nulla nem lehet. A késedelmi kamat a pénztartozás teljesítésének időtartamára, a késedelemmel érintett naptári napokra fizetendő.Az új Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Költségátalány tartozáskénti rögzítése

Kérdés: Kérem, értelmezzék, hogy a behajtási költségátalány tartozásként rögzíthető-e akkor is, ha az tételesen ütközik az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontjával, miszerint azt a jogosult nem tette ismertté, elszámolttá, ezért az nem fizetendő?
Részlet a válaszából: […] ...következhet a két fél közötti szerződésből, de következhet a jogszabály tételes előírásából is. Például a szerződés késedelmes teljesítése esetén fizetendő késedelmi kamatot a kötelezettnek a tényleges teljesítéssel egyidejűleg könyvelnie kell (anélkül, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.