Tulajdon helyett használati jog

Kérdés: A vállalkozás ipari telepén több csarnok áll, amelynek egy részét értékesítette. Az értékesítést megelőzően társasházat hozott létre. A tulajdoni lapon feltüntetett adatok szerint az ipari terület földterülete a társasház tulajdonába került, és ezzel egyidejűleg a területen a társaságnak használati joga keletkezett. A számviteli nyilvántartások szerint, a 2008-ban beszerzett telek értéke 42 millió forint. A társaságnál nyilvántartott telekérték kivezetésére és a használati jog nyilvántartásba vételére milyen számviteli és adózási szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...használati jogának a megszerzése (a számlának áfát is kell tartalmaznia): T 126, 466 – K 454 (50+13,5 = 63,5 M Ft);– a kötelezettség teljesítésébe a követelés beszámítása a kisebbik összegében: T 454 – K 311 (50 M Ft), az áfa pénzügyileg rendezendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Fejlesztési támogatás elszámolása végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor a fejlesztési támogatás kivezetése kétféle módon történhet. Melyik a helyes? A város tulajdonában lévő kht. 1999-ben 74%-os fejlesztési támogatással díszburkolatot aktivált a város tulajdonában lévő telken, 40 millió forintos összegben. A végelszámolás előtti értékesítés lehetősége: a díszburkolat nettó értéke 33 M Ft-tal terven felüli értékcsökkenésként kivezetendő, a 24 M Ft-os támogatás rendkívüli bevételként könyvelhető? A díszburkolat szabad forgalomban nem adható el, így az áfaalap lehet 1 M Ft-os érték is? A másik megoldás a végelszámolás végén a tulajdonosnak történő átadás. Ez esetben a díszburkolat nettó értéke egyben a fizetendő áfa alapja is. Mi a szerepe ez esetben a fejlesztési támogatásnak? Hogyan értelmezhető a forrás átadása a tulajdonosnak?
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni (a passzív időbeli elhatárolás nem adható át atulajdonosnak);– a tulajdonos felé fennálló kötelezettség teljesítésére (avagyon kiadása miatt) a díszburkolat (ha kiadható!) közvetlenül nem adható ki,az Szt. 72. §-a (4) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon

Kérdés: Meglévő raktárépületből ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon. Az elvégzett munka 60 százaléka a tulajdonos felé – megállapodás alapján – kiszámlázásra került. Ez az összeg a havonta számlázott és fizetendő bérleti díjba beszámításra kerül. Hogyan kell elszámolni az üzem kialakításának költségeit? Hogyan kell elszámolni a meg nem térült 40, illetve a kiszámlázott 60 százalék értékű munkákat?
Részlet a válaszából: […] ...díjnak – a megállapodásszerinti – beszámított (a bérlő által ki nem egyenlített) összegét pedig aberuházás miatti kötelezettség teljesítésébe számítja be (T 455 – K 311). A leírtakból következően a bérlő a bérbeadó által számlázottbérleti díjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnalcsökkentett eladási áron is értékelhető, a még várhatóan felmerülő költségek ateljesítési fok alapján arányosítással is meghatározhatók.11. Árbevételt csökkentő tételek módosítása [73. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.