Garanciális kötelezettség átvállalása

Kérdés: Egy külföldi társaság ("A") tulajdonában álló építőipari belföldi gazdasági társaság ("B") végelszámolást kíván indítani. "B" társaságnak korábbi – fordított adózás alá tartozó – építési-szerelési tevékenysége után még garanciális kötelezettsége áll fenn a megrendelője felé, amelyre céltartalékot is képzett. A végelszámolásra tekintettel ezért "B" társaság garanciális kötelezettségét az "A" társaság magyarországi fióktelepe ("C", az általános szabályok szerint adózó áfaalany) át kívánja vállalni, amelyhez az építési munkák korábbi megrendelője írásban előzetesen hozzájárul. A garanciális kötelezettségátvállalás ellenértéke pontosan a "B" társaságnál a garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék összegével egyezik meg. Felmerült azonban kérdésként, hogy ha az esetlegesen felmerülő garanciális javítási kötelezettségeket a "C" fióktelep nem tényleges javítási, építési-szerelési tevékenységgel teljesíti, hanem valamilyen formában pénzben téríti meg a megrendelő felé, akkor azt milyen formában tudja megtenni? Megoldásként felmerült egyrészt az esetleges garanciális kötelezettségek átvállalása a "C" fióktelep által a Ptk. 6:208. § (1) bekezdése alapján, amely kötelezettségvállalás után "C" fióktelep végleges pénzeszközátadás formájában teljesítené az eredeti megrendelő felé a felmerülő garanciális kötelezettségeket. Másrészt felmerült a szerződés ellenértékes átruházása is "B" társaság és "C" fióktelep között ugyanezen Ptk.-paragrafus alapján. Miután a jogviszony folytonosságát a szerződésátruházás nem érinti, a szerződésből kilépő és a szerződésbe belépő fél között tehát a szeződésátruházás eredményeként is elszámolható lenne a garanciális javítások költségeinek megtérítése "C" fióktelep által az eredeti megrendelő felé. Szerintünk áfaalapot is érintő számlamódosításra nem kerülhet sor, hiszen az eredeti ügylet áfaelszámolása, illetve bizonylatolása az eredeti szerződő felek – "B" társaság és megrendelője – között történt meg. Továbbá, megítélésünk szerint "C" fióktelep akár kötelezettségátvállalás, akár szerződésátruházás keretében lesz kötelezettje a jövőben felmerülő garanciális kötelezettségeknek, mindenképpen áfaköteles ügyletet valósít meg "B" társaság felé, így "C" fióktelep az általános szabályok szerint 27%-os mértékkel bocsát ki számlát az ügyletről "B" társaság felé. Melyik ismertetett módozat fogadható el, illetve milyen megoldási alternatíva képzelhető el, azok adózási, számviteli, illetve bizonylatolási vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...valamikor megfogalmazott állásponttal vitatkoznának. Ezért jogi kérdéseket fogalmaznak meg, pedig csak a garanciális kötelezettség teljesítésének, illetve átvállalásának számviteli szabályaira kellene koncentrálni.A Ptk. 6:203. §-a szerint: Ha a kötelezett és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Településüzemeltetési feladatok ellátása támogatás ellenében

Kérdés: 100 százalékban önkormányzati tulajdonú kft.-vel a tulajdonos 2016-tól a településüzemeltetési feladatok ellátására közszolgálati szerződést kötne, és az ellentételezést támogatás formájában nyújtaná. A közszolgáltatási szerződésben meghatározott feladatok ellátása mellett az önkormányzat eseti feladatokkal is megbízná a kft.-t, amely egyszerű szolgáltatásnyújtásnak minősülne, külön szerződésekkel. Az így kapott támogatás ellenértéknek minősül-e, szükséges-e a számla kibocsátása akkor, ha a feladat ellátását konkrétan, nagyon részletesen (mennyiség és egységár szerint) meghatározza az önkormányzat? Ha a támogatás nem minősülne ellenértéknek, a kft. visszaigényelheti-e teljes mértékben az e feladat ellátásával kapcsolatosan beszerzett termékek és igénybe vett szolgáltatások áfáját?
Részlet a válaszából: […] ...felszámított áfáját a kft. sem vonhatja le.Az eseti feladatok – külön szerződések alapján történő – szerződés szerinti teljesítésekor az ellenértéket – az áfa felszámításával – a kft. számlázni fogja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Adott támogatások elszámolása alapítványnál

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány a tárgyévi bevételei terhére dönt támogatások kifizetéséről, miközben a támogatások elszámolása a számviteli törvény szerint pénzforgalmi tétel. Ez az éves számviteli eredmény indokolatlan ingadozását okozhatja, gátolja a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését. A kuratórium gazdálkodási döntéseit a tárgyévben járó és legkésőbb a mérlegkészítésig pénzben is megkapott támogatások terhére hozza. Ezek terhére kerülnek az adott támogatások megítélésre. Lehetséges elszámolási mód lehetne az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazása a következők szerint: a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 86 – K 479 (Egyéb ráfordítás – különféle egyéb kötelezettség); a pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381; év végén a rövid lejáratú kötelezettségek közül az egy éven túl lejárókat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé. Ez az elszámolási rend könnyen követhető, analitikája egyszerűen szervezhető. Egyedül az egyéb ráfordítást, összhangban az összemérés elvével, nem pénzforgalommal könyveljük. Másik alternatíva: a kuratórium döntését könyvvitelen kívül vezetjük, majd pénzforgalommal elszámoljuk a támogatást ütemezés szerint: T 86 – K 384; a támogatási szerződésből még hátralévő biztos tartozásokat – a realizációs elvet felrúgva, az összemérés elvét nem teljesítve – nem könyveljük.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
– -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
– -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
– -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.
Részlet a válaszából: […] ...összemérés számviteli alapelv egyértelműen fogalmaz: az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Visszamenőleg kiállított számla

Kérdés: Az egyéni vállalkozó és a költségvetési szerv között folyamatos teljesítésű szerződés áll fenn. Az egyéni vállalkozó tevékenysége egészségügyi szolgáltatás, tehát áfamentes. A szerződés szerint a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig számláz az egyéni vállalkozó, a költségvetési szerv pedig 30 napon belül fizet. Az egyéni vállalkozó az idei évben visszamenőleg 4 évre állított ki teljesítési számlát, évenként külön-külön. Lehet visszamenőleg ennyi évet számlázni? Köteles a költségvetési szerv befogadni?
Részlet a válaszából: […] ...az Art. rendelkezéseinek figyelembevételével az elévülési időn belül (5 év) lehet visszamenőleg számlázni, ha a korábban elvégzett teljesítést a teljesítést követően nem számlázták, vagy nem megfelelő értéken számlázták, jellemzően akkor, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Munkaidő-kedvezmény elszámolása

Kérdés: Helyesen számoljuk-e el az 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 138/A. § (1) bekezdése alapján az apát megillető 5 munkanap munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díjat? Az eddigi gyakorlat során a távolléti díjat bérköltségként számoltuk el, a 305/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján benyújtott igényünkre folyósított összeget pedig egyéb bevételként. Felvetődött az elszámolásnak az a módja is, hogy ezen távolléti díjak összege, mint költségvetési kiutalási igény kerüljön elszámolásra az egyéb követelések között, a pénzügyi teljesítéskor ezen összegek kiegyenlítése könyvelendő. Ezen elszámolás a munkáltatót terhelő költségek szempontjából áttekinthetőbb, de a járulékok elszámolása külön figyelmet kíván meg. Melyik elszámolás a helyes?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a gyermeke születéseesetén az apát munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidőre munkabér jár,amiből következik, hogy a munkaidő-kedvezmény időtartamára fizetendő díjat isúgy kell elszámolni, mint a munkabért. A KSH által kiadott, 2004....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnalcsökkentett eladási áron is értékelhető, a még várhatóan felmerülő költségek ateljesítési fok alapján arányosítással is meghatározhatók.11. Árbevételt csökkentő tételek módosítása [73. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Megbízás alapján erdőtelepítés

Kérdés: Társaságunk erdőtelepítéssel kíván foglalkozni. A betelepítendő földterület magánszemélyek tulajdona. Regisztrált erdőgazdálkodónak társaságunk jelentkezett be, így a pályázat alapján elnyerhető támogatást cégünk részére folyósították. Ehhez a magánszemélyek a támogatás átengedéséről nyilatkoztak. A telepítés várható befejezése 6-8 év, az első körben ekkor válik befejezett beruházássá, ezután visszakerül a magánszemélyek kezelésébe. Az erdőbirtokossági társaság a jövőben valószínűleg csak gondozni fogja az erdőt. Hogyan történik a telepített erdő, illetve az állami támogatás elszámolása? A telepítés befejezése után az átadás elszámolása? Milyen társaságiadó-, szja- és áfavonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 22. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés ellenértéke, melybe beletartozik gyakorlatilag minden fizetendő összeg, különös tekintettel az árkiegészítésre és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Támogatások áfakötelezettsége, elszámolása

Kérdés: A különböző támogatások elszámolásáról és áfakötelezettsége megítéléséről kérnénk részletes tájékoztatást.
Részlet a válaszából: […] ...ellenérték [Áfa-törvény 13. §-a (1) bekezdésének 1. pontja] a teljesítésért való tartozás, s mint ilyen, azzal szoros összefüggésben áll. Ez a kapcsolat értelemszerűen független a pénz elnevezésétől, vagyis az előbbi kritériumnak megfelelő támogatás is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.