17 talált cikk a személyi jellegű , szerződés , tevékenység , teljesítés kifejezésre

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?

Kérdés: Egy magyar kft. szerződést kötött egy magyar építési konzorciummal magyarországi építkezésen végzendő szerelési munkára. Az áfaelszámolás a fordított adózás szerint történik. Az építkezésen végzett szerelési munkára a magyar kft. alvállalkozási szerződést kötött egy lengyel céggel, amely a szerelési munkák nagy részét elvégezte, amit 0% áfával számlázott. A lengyel cégnek szállítási szerződése is van az építési konzorciummal. A lengyel cég az építkezéshez szükséges termékeket leszállítja Magyarországra, 0%-kal számlázza. A magyar cég az építkezésen elvégzi a teljes projektmenedzseri feladatokat, irányítást, ellenőrzést. A magyar cég az építkezésen igénybe vett gépek és konténerek bérleti díját továbbszámlázza a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A szállításhoz szükséges kamion behajtási engedélyét a magyar cég intézi, és ő kapja az áfás számlát, amelyet átszámláz a lengyel cégnek. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A lengyel cég alkalmazottainak, vezetőinek esetenként a magyar cég intézi a szállásfoglalást, az étkeztetést Magyarországon, és fizeti ennek a számláját, amelyet továbbszámláz a lengyel cégnek. Kérdése mint az előbbieknél! A magyar cég végzi a szereléshez esetenként felmerülő anyag- és szerszámbeszerzéseket, amelyet számláz a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell ezt számlázni, a befogadott számlát hogyan kell könyvelni? Visszaigényelhető az áfa?

Kérdés: Magánszemély a közhasznú nonprofit kft.-vel eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a kft.-re ruházta át, és megállapodott a kft.-vel, hogy élete végéig természetben ellátják. A tartás értékét a kft. által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó eltartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be. Hogyan és milyen értéken kell a kft.-nél könyvelni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség az ingatlan elidegenítéséhez kapcsolódóan?

Kérdés: A társaságnak feles bérleti szerződése van adószámos magánszeméllyel. A bérleti szerződés alapján a földhasználat fejében átadott termékmennyiség adózási, számviteli elszámolása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A szerződés rögzíti: az adott földön megtermelt termény 15 százaléka a bérleti díj. A bérleti díj fejében terményt kap a bérbeadó, a megkapott terményt értékesíti.

Kérdés: A társaság ügyvezetője részére – a munkaviszonya megszűnését követően – versenytilalmi megállapodás alapján egy évig egy meghatározott díjat fizet. Az ügyvezető munkaviszonya a tárgyév decemberében szűnik meg, az említett díj fizetése a tárgyévet követő évben havonta, egyenlő részletekben történik. A versenytilalmi megállapodás alapján fizetendő díj után kell-e céltartalékot képezni? Vagy nem jelentkezik céltartalékképzési kötelezettség, mivel a versenytilalmi megállapodás alapján járó díj a munkaviszony megszűnését követően teljesítendő munkavállalói kötelezettségre tekintettel járó ellenérték, amelynek összege és esedékességének az időpontja egyértelműen meghatározott?

Kérdés: A növényvédőszer-nagykereskedő cég törzsvásárlói programot hirdet ügyfelei körében. A társaság vevői elsősorban társas vállalkozások, de egyéni vállalkozók és őstermelők is vannak a vevői körben. A szabályzat szerint a pontgyűjtéssel érintett termékek vásárlása esetén, meghatározott összegenként pontot kap a vevő, amelyeket beváltva különböző kedvezményekre lesz jogosult. A kedvezmények egyik csoportja az, hogy a vevő ajándékutalványokat kap, amelyek különböző termékre (műszaki cikk), szolgáltatásra (utazási utalvány) jogosítanak. A kedvezmények másik csoportja a vásárlások nettó értéke alapján járó százalékos visszatérítés (egyfajta utólag adott engedmény). A vevő dönti el, hogy melyik kedvezményt választja. Minősíthető-e a program üzletpolitikai célból adott adómentes juttatásnak? Ha igen, milyen dokumentációs, adminisztrációs, számlázási kötelezettséget kell a társaságnak teljesítenie? Ha nem, akkor milyen adófizetési kötelezettség keletkezik a program keretében adott juttatásokkal kapcsolatban? Levonható-e az áfa a programhoz beszerzett termékek és szolgáltatások után? A társasági adó szempontjából elismert költség-e a program szerinti juttatás?

Kérdés: A rendezvényszervező cég a megbízó által megrendelt rendezvényen különböző kisebb ajándékokat (toll, sál stb., amelyek a megbízó nevével vannak ellátva) ad a résztvevőknek, vetélkedőn a résztvevőket díjazásban részesíti. A rendezvényszervező cég a rendezvény teljes körű megszervezését, lebonyolítását számlázza a megrendelő felé, annak tételes kibontása nélkül. A részletes feladatokat szerződésben rögzítik. Minek minősül ebben az esetben a vetélkedő, illetve a résztvevők díjazása, vannak-e adó- és közterhei, és azok kit terhelnek? Hogyan kell könyvelnie, adóznia, bizonylatolnia a vállalkozásnak ebben az esetben? A résztvevőknek adott ajándék anyagköltségként elszámolható? Ezek után milyen adó-, járulékfizetési kötelezettség keletkezik?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány a tárgyévi bevételei terhére dönt támogatások kifizetéséről, miközben a támogatások elszámolása a számviteli törvény szerint pénzforgalmi tétel. Ez az éves számviteli eredmény indokolatlan ingadozását okozhatja, gátolja a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését. A kuratórium gazdálkodási döntéseit a tárgyévben járó és legkésőbb a mérlegkészítésig pénzben is megkapott támogatások terhére hozza. Ezek terhére kerülnek az adott támogatások megítélésre. Lehetséges elszámolási mód lehetne az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazása a következők szerint: a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 86 – K 479 (Egyéb ráfordítás – különféle egyéb kötelezettség); a pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381; év végén a rövid lejáratú kötelezettségek közül az egy éven túl lejárókat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé. Ez az elszámolási rend könnyen követhető, analitikája egyszerűen szervezhető. Egyedül az egyéb ráfordítást, összhangban az összemérés elvével, nem pénzforgalommal könyveljük. Másik alternatíva: a kuratórium döntését könyvvitelen kívül vezetjük, majd pénzforgalommal elszámoljuk a támogatást ütemezés szerint: T 86 – K 384; a támogatási szerződésből még hátralévő biztos tartozásokat – a realizációs elvet felrúgva, az összemérés elvét nem teljesítve – nem könyveljük.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
- -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
- -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
- -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.

Kérdés: Egészségügyi termékek kereskedelmével foglalkozó cég az árut EU-s partnertől szerzi be. Belföldön csak kiskereskedőknek értékesít szerződés alapján. A szerződésben van mennyiséghez kapcsolódó, közvetlenül adott árengedmény és meghatározott mennyiséghez utólag adott árengedmény, általában negyedéves elszámolással, pénzügyi értesítő levél kiküldésével. A szerződés tartalmazza még az áru értékesítéséhez tartozó mérőeszköz térítésmentes átadását a kiskereskedőknek, amelyet a külföldi szállító helyesbítő számlával megtérít a kft.-nek. A térítésmentesen átadott mérőeszköz elszámolásának mi a helyes gyakorlata és milyen adóvonzata van? A mennyiséghez kötött árengedmény elszámolásának melyek a jogszabályi feltételei?

Kérdés: A dolgozók részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előleg devizában, a valuta, deviza növekedése MNB-árfolyamon, csökkenése átlagárfolyamon kerül meghatározásra. A kérdés ezzel kapcsolatosan tartalmazza az elszámolás módját, valutapénztárból történő kifizetés esetén, illetve a valutapénztár megszüntetése mellett, kétfajta megoldási lehetőséggel. Mivel a kérdésben leírt elszámolási mód nem minden esetben helyes, így azt itt nem mutatjuk be, a válaszban térünk vissza arra.