7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Számlák sorszámozása
Kérdés: Cégünk ügyviteli rendszer fejlesztésével foglalkozik. A szoftverben kiállított számlák minden évben új sorszámtartományból folyamatosan, kihagyás és ismétlés nélkül kapják a sorszámot – ami tartalmazza az adott év számát –, majd évváltásnál akkor lesz egy számla sorszáma az új évi tartományból, ha a teljesítés dátuma már az új évben van. Például a 2012. 01. 03-án kiállított december 28-i teljesítésű számla 2011-es sorszámot kap, míg a 2012. 01. 02-án kiállított januári teljesítésű számla 2012-es sorszámot. Az általunk folytatott gyakorlat megfelel-e a jogszabályi előírásoknak?
2. cikk / 7 Gyűjtőszámla
Kérdés: Társaságunk sütőipari termékek értékesítésével foglalkozik. Partnereinkkel a szerződésben rögzítjük a számlázási időszakokat. Ez lehet szállításonkénti vagy akár havi elszámolás is. Van olyan ügyfél, akinek 20 üzletbe naponta két alkalommal szállítunk, és havonta egy számla készül róla. Eddig ez az ún. gyűjtőszámla úgy nézett ki, hogy termékenként összevontan szerepelt rajta az összes tárgyhavi értékesítés. A számla mellé volt csatolva a leigazolt szállítólevelek egy-egy példánya. Az új Áfa-tv. gyűjtőszámlára vonatkozó rendelkezése szerint a számlán teljesítésenként szerepeltetni kellene az áfaalapot, az áfát? Mit jelent ez a fent leírt partner esetében? A partnerekkel kötött szerződésben a számlázási időszak elszámolási időszaknak tekintendő-e? És az elszámolási időszakonként kiállított számla gyűjtőszámla-e?
3. cikk / 7 Áfa könyvelése, eltérő teljesítési időponttal
Kérdés: Ügyfeleim a szolgáltatásaikra 2008-tól az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint számítják fel az áfát. Így az ő könyveikben a számviteli teljesítés eltér az Áfa-tv. szerinti teljesítéstől. Hogyan alakítsam könyvelésüket, bizonylataikat? Eddig mindig igaz volt az, hogy a 466-467. főkönyvi számlákra könyvelt tételek megfeleltek az áfabevallás tételeinek is, ez az egyezőség adta az ellenőrzés alapját. Az új rendszerben a számlákat a tényleges teljesítés hónapjában rögzítem a számvitelben, és többségüket egy későbbi elszámolási időszakban az áfabevallásban. Milyen módszert lehet használni? Kell-e tudatnom a vevővel, hogy az áfát az 58. § szerint számolom el? A számlán a tényleges teljesítés időpontját, vagy az esedékesség időpontját, vagy mind a kettőt fel kell tüntetni?
4. cikk / 7 Általános számla készpénzes számla helyett
Kérdés: Gyakran előfordul, hogy olyan számlát kapunk, ami eredetileg nem "készpénzfizetési számla", amelyen szerepel a kelte, a teljesítés időpontja, a fizetési határidő. Ha az átutalásos számlatömbös számlának a fizetési módjához "készpénzt" írnak, és a három dátum megegyezik, bizonyított-e az, hogy a számla valóban ki is lett fizetve? Ha az van a számlára írva, hogy fizetve, akkor már jó lesz? Vagy az átutalásos számlatömb eleve nem alkalmas a készpénzfizetési számla helyettesítésére?
5. cikk / 7 Naponta kiszállítás, hetenkénti számlázás
Kérdés: A pékség naponta szállítja a pékárut az üzletekbe. A számlázás heti rendszerességgel történik. A számlákat készpénzzel egyenlítik ki. A teljesítés tényét milyen dokumentumokkal, milyen részletezettségben kell alátámasztani készpénzes és átutalásos fizetés esetén?
6. cikk / 7 Újságértékesítés elszámolása
Kérdés: Kiskereskedelmi tevékenységünk mellett újságok árusításával is foglalkozunk. Az újságok elosztását végző társaság (továbbiakban: Kereskedő) az elszámolás alapján hátrahagyja a jutalékot, olyan számlát ad, amelyen ő a vevő, mi a szállító, és nem fogad be tőlünk számlát. Hogyan járjunk el?
7. cikk / 7 Helyesbítő vagy sztornószámla?
Kérdés: Mikor kell sztornószámlát, és mikor helyesbítő számlát kiállítani? Mit kell tartalmazniuk?