Közkereseti társaság átalakulása

Kérdés:

Egy kkt. szeretne átalakulni kft. társasági formára. Milyen lehetősége van erre a legegyszerűbb módon? A szakirodalomban több lehetőség ígérkezik. Kérem, hogy válaszukban jelöljék meg a törvényi hivatkozást is.

Részlet a válaszából: […] ...vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében teljesítették, illetve vállalták az új társasági formára vonatkozó tőkefeltételek teljesítését.A törvény szabályozza azt, hogy mikor nem alakulhat át a gazdasági társaság, illetve azt, hogy mikor kötelező átalakulni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Projektelszámolás csökkent összköltség mellett

Kérdés:

Egy kft. a 2021. év zárása során a befejezetlen munkái értékelésére a projektelszámolás módszerét alkalmazta. A projekt 2021–2023-as üzleti éveket érinti, a zárás során az ügyvezetés nyilatkozott a várható költségekről (380 millió Ft) és a költségek évenkénti megoszlásáról. A szerződés szerint az összes bevétel 535 millió Ft, amely a következő megosztásban kerül kiszámlázásra: 2021-ben 120 millió Ft, 2022-ben 288 millió Ft, 2023-ban 127 millió Ft. Számítási alapunk az volt, hogy az ügyvezetés által megadott adatok alapján a 2021. évben a projekt 14%-a, a 2022. évben a projekt 43%-a (halmozott), 2023-ban 100%-a készül el. A 2022. évi zárási munkák egyeztetései során kiderült, hogy a külső gazdálkodási körülmények változása, valamint a megváltozott beszerzési feltételek miatt (új beszállító) 100 millió Ft-tal kevesebb lesz a projekt összköltsége, ami 2023-ban realizálódik. Mi a teendő ebben az esetben, hogyan módosítsuk a számítást? A változás miatt a 2021. évet is módosítani szükséges? Milyen árfolyamon kell megállapítani a bevételt, ha a szerződésben euróban határozták meg az árat?

Részlet a válaszából: […] ...szerződés elszámolási egységének a teljesítésével arányosan (a teljesítési fok arányában) kell elszámolni a nettó árbevételt, és az összemérés elvével összhangban az így meghatározott nettó árbevételnek megfelelő (azaz az adott teljesítési fokhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Tartozik egyenleg a szállítói számlán

Kérdés: A 2018. évi főkönyvi kivonatban a szállítói számlák egyenlege sok esetben tartozik egyenleget mutatott. Később az is kiderült, hogy a 2018. évet megelőző évek főkönyvi számlái is hasonlóan rendre Tartozik egyenleget mutattak. A partnerek egy része már megszűnt jogutód nélkül. Mit lehet tenni? Hogyan lehet ezt 2019-ben rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...számlák Tartozik egyenlegeit rendezni.Amennyiben az utólagos egyeztetés, ellenőrzés nem vezet eredményre, mert a szállító nem ismeri el a teljesítés melletti kétszeri kifizetést, vagy a teljesítés nélküli pénzügyi rendezést, vagy a szállító jogutód nélkül megszűnt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Túlszámlázás, fiktív számlák

Kérdés: 2017-ben rendőrségi eljárás keretében műszaki értékbecslő megállapította, hogy a társaságnál jelentős összegű túlszámlázás történt, sőt fiktív számlákat is befogadott, amelyek értékével az egyik épület bekerülési értékét növelte. A számlák egy részének értékét már 2016-ban aktiválta, a többi része a beruházási számlán van. Növelheti-e a tárgyi eszköz értékét a számlázott, de el nem végzett munka értéke? Milyen időponttal kell az önellenőrzést elvégezni? Önellenőrzés során követelésként kimutathatjuk-e a túlszámlázott összeget?
Részlet a válaszából: […] ...29. §-ának (1) bekezdésében leírt követelés fogalomnak (különösen nem felel meg fiktív számla esetében), nem elismert, elfogadott teljesítéshez kapcsolódik, ezért nem lehet ezt követelésként kimutatni (bár jogilag – bírósági eljárásban – követelhető lehet),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Jelentős összegű hiba könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a jelentős összegű hibákat?
Részlet a válaszából: […] ...van szó, hanem legalább egy hibáról és az ahhoz kapcsolódó hibahatásról. Például a hiba az, hogy a társaság az árbevételt nem a teljesítés időszakában számolta el. Hibahatások: helyesbíteni kell a közvetlen önköltséggel az eredményt, a saját termelésű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Behajthatatlan követelés dokumentálása

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés semmis. Ilyen esetben bármelyik fél kérheti az eredeti állapot helyreállítását. Ha ez esetben volt a felek között valamilyen teljesítés, akkor azt kötelesek egymásnak visszaszolgáltatni.Behajthatatlan követelés az a követelés, amely a hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...A támogatási szerződések, a pályázatok utófinanszírozásának gondjai ezzel a módosítással enyhülhetnek, feltéve hogy a teljesítés az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig megtörtént, ezt követően az elszámolást elkészítették, benyújtották a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Társasági adó önrevíziója mikrogazdálkodónál

Kérdés: Hogyan kell könyvelni mikrogazdálkodói beszámolónál a társasági adó önrevíziója kapcsán megnövekedett társaságiadó-fizetési kötelezettséget? Nincs középső oszlop. A beszámolót ismételten nem lehet közzétenni. Ha csekély összegű, tárgyévi tételként könyvelendő, de hová? Egyéb ráfordítás lesz?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelték. Lehetnek azonban olyan tételek, amelyeket még nem könyveltek, de már az előző évben könyvelni kellett volna. Például a teljesítés a mérlegfordulónap előtt megtörtént, de az önellenőrzésig azt nem könyvelték, akkor azt az ellenőrzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Tőkeemelés tagi kölcsönből

Kérdés: Az 50 milliós alaptőkével rendelkező zrt. tagikölcsön-állománya 55 millió Ft. A zrt. 2003-ban megvásárolt egy 110 millió Ft ingatlan vagyonnal rendelkező kft.-t, ehhez vette fel az eredetileg 140 millió Ft összegű tagi kölcsönt, amiből még 55 millió Ft összeg áll fenn. Értelmezhető-e a tagi kölcsönre az elévülés fogalma? Hogyan kell ezt rendezni a könyvekben? Gondolkodunk a 288. számban az 5916. kérdésre adott válasz szerinti tőkeemelési megoldáson is. A problémát az jelenti, hogy az adóhatóság állásfoglalása szerint ez a fajta tőkeemelés tagikölcsön-elengedésnek minősül. A zrt. 2013. 01. 01. óta kiva-alany. Hogyan fog megjelenni a kiva-bevallásban a tagi kölcsön? A tagi kölcsön állománya 2009. 01. 01. óta nem változott.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kölcsönszerződésben milyen visszafizetési, törlesztési időpontot határoztak meg.A régi Ptk. 327. §-a alapján a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a kötelezett részéről a tartozás elismerése megszakítja az elévülést. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Mérlegfordulónapot követő számlák

Kérdés: A Számviteli Levelek 253. számában az 5188. kérdésre adott válasz a mérlegfordulónapot követően kibocsátott vagy beérkezett számlák helyes számviteli nyilvántartásba vételét részletezi. Kérem, szíveskedjenek egyértelművé tenni, hogy mi az az időpont, amíg a fordulónap után beérkezett vagy kibocsátott (előző évi teljesítést tartalmazó) számlákat árbevételként a vevőnél, költségként a szállítónál nyilvántartásba kell venni, és nem elhatárolásként könyvelni.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben hivatkozott válaszban részletesen indokoltuk,hogy a mérlegfordulónapig bezárólag történt teljesítésekről a számlát – aszámviteli előírások figyelembevételével – a számla kibocsátójánál csak avevővel, a számla címzettjénél csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.
1
2
3