7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Áfatörvény szerinti árfolyam használata
Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?
2. cikk / 7 Közösségen belül beszerzés késve érkező számlája
Kérdés: Cégünk 100%-ban külföldi tulajdonú. A tulajdonos megköveteli minden hónap 8. napjáig az előző hónap zárását. Ez azt jelenti, hogy arra a hónapra már semmit nem könyvelhetünk. A problémát a Közösségen belüli beszerzések jelentik, mert vannak olyan számlák, amelyek 8-a után érkeznek be. Ha az Áfa-tv. 63. § rendelkezését vesszük figyelembe, akkor nem hibázunk, ha a következő havi áfabevallásba állítjuk be a fizetendő és a levonható adót. Azonban vannak olyan állásfoglalások, amelyekből az állapítható meg, hogy amennyiben a bevallás esedékességéig (következő hónap 20-ig) beérkezik a számla (ez esetünkben azt jelenti, hogy 8-a és 20-a közötti időszakban), akkor még be kell állítani az áfabevallásba a számlán lévő kiállítás dátuma szerinti hónapra. Ez esetben mi a helyes eljárás? Mekkorát hibázunk, ha csak a következő hónapban valljuk be? Mi a helyes eljárás abban az esetben, amikor a szállítói számla kiállítása még az előző hónap végén megtörténik, ám az áru a telephelyre csak következő hónap elején érkezik be?
3. cikk / 7 Visszaküldött exporttermék elszámolása
Kérdés: Cégünk mezőgazdasági gépalkatrészeket gyárt német exportra. Előfordult, hogy a kiküldött alkatrész selejtes volt. Így azt a német cég visszaküldte, továbbá a terhelési értesítőben az alkatrészen kívül külön költségeket is levont tőlünk, például ellenőrzési költséget. A közösségi bevallásban jelenteni kell-e ezt a visszaküldést? Vagy nem minősül a tranzakció termékbeszerzésnek? Szolgáltatásként kell elszámolni a külön költségeket és visszáruként a visszaküldött alkatrészt?
4. cikk / 7 Termékbeszerzés a Közösségen belül
Kérdés: Operatőri tevékenységhez a kft. nagy értékű eszközt vásárolt (nem személygépkocsit) EU-tagállamból. A fizetés euróval történik, forintszámláról. Hogyan történik a könyvelése, az áfa bevallása?
5. cikk / 7 Tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing a Közösségen belülről
Kérdés: A tevékenységhez szükséges nagy értékű eszközt az EU-tagállamból tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing keretében hozza be a társaság. Ez esetben mi a teljesítési időpont? Hogyan történik a könyvelés, az áfa bevallása?
6. cikk / 7 Tagállami építési munkához anyag biztosítása
Kérdés: Közösségi adószámmal rendelkező társaság Magyarországon beszerzett anyagot visz ki Bécsbe, ott beépíti a magánszemély megrendelő építési munkái során. Miként kell az építési munkákat és a felhasznált anyagokat számlázni? Be kell-e a kinti adóhatósághoz jelentkezni, kell-e ott bevallást adni? Itthon miként kell a leírt ügyletet a számvitelben elszámolni? Változtat-e a helyzeten az, ha a megrendelő az anyagot saját kocsijával viszi ki Magyarországról, és a szerelés helyén biztosítja a kivitelező részére?
7. cikk / 7 Teljesítési időpont közúti teherszállításnál
Kérdés: Mi minősül a teljesítés időpontjának az Áfa-tv. szempontjából közúti teherszállításnál? A Ptk. szerint: a fuvarozó díjazás ellenében az árut rendeltetési helyére továbbítja és a címzettnek átadja. A fuvarozási szerződés valójában az áru címzettnek történő kiszállításával teljesül.
