Naposcsibe-elhullás könyvelése

Kérdés: Partnerem húshibrid naposcsibét értékesít. A csibék 24 óránál nem idősebb, még nem etetett, 32 grammnál nem könnyebb minőségben kerülnek a kamionra. A naposcsibék szállításával együtt számlát is kiállítanak. Ügyfelem – a vevővel kötött szerződés szerint – a hizlalás 1-10 napjáig az esetlegesen felmerülő rejtett hibákra szavatossági felelősséget vállal. A 10 nap letelte után sor kerül a helyszíni szemlére, amikor megállapítják az elhullott naposcsibék mennyiségét. A helyszíni szemlén készült jegyzőkönyv alapján a kár rendezésére X db naposcsibe jóváírásra kerül a vevő részére. Hogyan kell a vevő számára dokumentálni az elhullást? Mi alapján történjen a pénzügyi rendezés? Kell-e jóváíró számla? Beszélhetünk-e ez esetben kártérítésről vagy kártalanításról?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében ehhez az eladó-partnernek helyesbítő számlát kell kiállítani az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint, amelyen a teljesítés időpontja a szavatossági igény megismerésének időpontja, a helyszíni szemle jegyzőkönyvének kelte kell hogy legyen....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Visszaküldött exporttermék elszámolása

Kérdés: Cégünk mezőgazdasági gépalkatrészeket gyárt német exportra. Előfordult, hogy a kiküldött alkatrész selejtes volt. Így azt a német cég visszaküldte, továbbá a terhelési értesítőben az alkatrészen kívül külön költségeket is levont tőlünk, például ellenőrzési költséget. A közösségi bevallásban jelenteni kell-e ezt a visszaküldést? Vagy nem minősül a tranzakció termékbeszerzésnek? Szolgáltatásként kell elszámolni a külön költségeket és visszáruként a visszaküldött alkatrészt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt termékértékesítés csak a számvitelielőírások szerint minősül termékexportnak, az Áfa-tv. szerint nem termékexport,hanem adómentes Közösségen belüli termékértékesítés levonási joggal.Mind az Szt., mind az Áfa-tv. szerinti elszámolás igényli,hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Termékben adott engedmény

Kérdés: Társaságunk nagykereskedelmi partnerétől – szerződésben szabályozott módon – mennyiségi rabatot kap. Minden hónap végén 10 db gyógyszer vásárlása után 1 db-ot ingyen kapunk, amit partnerünk nulla forintértéken számláz nekünk, de a termék adó nélküli forgalmi értéke után számlát helyettesítő okmányban áfát hárít át. Levonható-e a számlát helyettesítő okmány áfatartalma, ha a terméket a bevételszerző tevékenységhez használjuk fel? Alkalmazható-e az Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének f) pontja? Az Szt. szerint az így beszerzett készletet könyveinkben milyen értéken szerepeltessük? Vagy térítés nélküli átvételről van szó? És akkor az így realizált bevétel elszámolható az adózás előtti eredményt csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...(2004. május 1-jétől stornószámla kiállításával) és új, 11 db gyógyszer vásárlásáról szóló számla kiállításával, az eredeti teljesítés időpontjára (változás az egy termékre jutó eladási, illetve bekerülési értékben van); a kérdésben szereplő 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Forgalommal arányosan utólag adott engedmény

Kérdés: A forgalommal arányosan utólag adott engedmény elszámolásának új előírásait részletesen ismertetik a Számviteli Levelek 1. számában, a 8. kérdésre adott válaszban. Miként volt ez 2000. december 31-ig szabályozva? A 2000. évi forgalom után utólag adott engedményt (bónuszt) melyik időszakra kell elszámolni, ha a pénzügyi teljesítés 2001-ben volt?
Részlet a válaszából: […] ...az eladónak az áfatörvény 45. §-ának megfelelő helyesbítő számlát kell kiállítania, és az engedményt az eredeti számla szerinti teljesítés időpontjára vonatkozó helyesbítésként kell az eladónál árbevételt csökkentő tételként, a vevőnél pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.