Utazásszervezők áfaelszámolása

Kérdés: Az utazásszervezők áfaelszámolása 2020. január 1-től megváltozott. Az árrésáfát utasonként, utanként külön-külön kell megállapítani, a negatív árréseket nem lehet összevonni, valamint az árrés elszámolását az út teljesítésekor kell megállapítani. Az előlegszámla mindig olyan áfatartalmú, mint amilyen az alapügylet. A gyakorlatban a következő kérdések merülnek fel:
1. Az utak foglalásakor (előleg számlázásakor) sokszor nem áll rendelkezésre a külföldi fél számlája, de az utazási iroda a szerződés alapján már átutalta a külföldi fél díját. Milyen bizonylatok fogadhatók el az előleg áfatartalmának megállapítása során? Lehetséges-e egy előkalkulált árrés alapján megállapítani az előleg áfatartalmát?
2. Szállás-, busz- vagy repülőgép-kontingens esetében a szerződött és kifizetett férőhelyek feltöltése nem mindig 100%-os. Ha nem teljes a kihasználás, akkor csökken az árrés összege. Milyen feltételekkel lehet figyelembe venni a várható kihasználás mértékét az előlegárrés meghatározása során? Hogyan történjen a tényleges kihasználtság után a helyesbítés?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítása érdekében szükséges bizonylatok tekintetében az alábbiak mondhatók el. Az utazásszervezési szolgáltatás esetén a teljesítés időpontja az Áfa-tv. 55. §-a szerint az ügylet tényállásszerű megvalósulása, azaz rendszerint az utas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Késedelmes visszaküldés esetén a számla helyesbítése

Kérdés: Európai uniós székhelyű autógyáraknak szállítunk alkatrészeket ex works paritással. A szigorú minőség-ellenőrzés során előfordulnak kifogásolt tételek, amiről selejtértesítővel és terhelési értesítővel értesítenek. A terhelési értesítő tartalmazza a kimenő számlák számát, a hibás tételek azonosításához szükséges adatokat, egységárat, kifogásolt darabszámot, összértéket és az áfát. A hibás tételek csak több hónap elteltével érkeznek vissza. Az árumozgáshoz kapcsolódó bevételezést csak akkor tudjuk elvégezni. Mivel vevőnk a terhelési értesítést könyveli, mi pedig az áru visszaérkezését, az adott időszakra vonatkozó negyedéves EU-jelentés emiatt (is) eltér a vevő adott időszaki szállítói könyvelésétől. Szükséges-e a visszárutételekről számlát kiállítani? Ha igen, akkor mi a teljesítés időpontja?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert az abban foglaltak atételes szabályokkal egyértelműen nem támaszthatók alá, és ezért a tételeselőírások sajátos értelmezését, esetleg az ellentmondásosság feloldását igénylia válasz. Az ex works paritással történő értékesítésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Devizaalapon számlázott összeg helyesbítése

Kérdés: Társaságunk egy hazai szállítóval kötött szerződésben a termék ellenértékét euróban határozta meg. Mivel akkor nem volt arra lehetőség, hogy a szállító euróban számlázzon, a szállító az általa meghatározott – egy évre vonatkozó – fix árfolyamon állapította meg a számlázandó összeget. Ebben az évben megállapodás született arról, hogy a szállítóval – 3 évre visszamenőleg – sor kerül a tényleges, illetve a számlázásnál alkalmazott árfolyam közötti különbözet rendezésére. Helyesen járunk-e el, ha a különbözetet a külföldi pénzértékre szóló követelések-kötelezettségek árfolyam-különbözeteként számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...annak áfáját helyesbítik szerződésmódosítással. A helyesbítésről az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az eredeti teljesítés időpontjára vonatkozóan helyesbítő számlát kell kiállítani. A 3 évre vonatkozó visszamenőleges rendezés azt jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.