Utazásszervezés, árrésszámítás

Kérdés: Cégünk utazásszervezési szolgáltatást nyújt, árrés szerint adózik. Az árrés számítására lennénk kíváncsiak. Több szaklapban, iránymutatásban eltérő számítási módokat találtunk. Mind pozíciószámonkénti, mind az utankénti árrésszámítás szerint. A két számítási mód szerint ugyanaz a fizetendő áfa jön ki? Ha a bevétel 1000 Ft, az árrés 29%, az árrés összege 290 Ft, ami az áfát is magában foglalja? Külfölditől szerzem be az árrésadózáshoz a szolgáltatást, fordítottan adózik, és nem vonhatom le az áfát, az árrés ennyivel csökken! Jól értelmezzük? A le nem vonható áfát hova kell könyvelni? A külföldi szolgáltatás áfájának le nem vonhatóságában 2011-től csak pontosítás történt? 2010-ben is így volt? Ha a külföldi számla áfáját nem vonjuk le, azzal az árrést csökkentjük, mennyi lesz az áfa?
Részlet a válaszából: […] ...a kivonandó tag pedig az utazásszervezési szolgáltatásteljesítéséhez szükséges, más adóalany által teljesített szolgáltatásnyújtás,termékértékesítés megtérített vagy megtérítendő, pénzben kifejezett – adóvalszámított – együttes ellenértéke.A 212/B. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Visszaküldött exporttermék elszámolása

Kérdés: Cégünk mezőgazdasági gépalkatrészeket gyárt német exportra. Előfordult, hogy a kiküldött alkatrész selejtes volt. Így azt a német cég visszaküldte, továbbá a terhelési értesítőben az alkatrészen kívül külön költségeket is levont tőlünk, például ellenőrzési költséget. A közösségi bevallásban jelenteni kell-e ezt a visszaküldést? Vagy nem minősül a tranzakció termékbeszerzésnek? Szolgáltatásként kell elszámolni a külön költségeket és visszáruként a visszaküldött alkatrészt?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt termékértékesítés csak a számvitelielőírások szerint minősül termékexportnak, az Áfa-tv. szerint nem termékexport,hanem adómentes Közösségen belüli termékértékesítés levonási joggal.Mind az Szt., mind az Áfa-tv. szerinti elszámolás igényli,hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Termékben adott engedmény

Kérdés: Társaságunk nagykereskedelmi partnerétől – szerződésben szabályozott módon – mennyiségi rabatot kap. Minden hónap végén 10 db gyógyszer vásárlása után 1 db-ot ingyen kapunk, amit partnerünk nulla forintértéken számláz nekünk, de a termék adó nélküli forgalmi értéke után számlát helyettesítő okmányban áfát hárít át. Levonható-e a számlát helyettesítő okmány áfatartalma, ha a terméket a bevételszerző tevékenységhez használjuk fel? Alkalmazható-e az Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének f) pontja? Az Szt. szerint az így beszerzett készletet könyveinkben milyen értéken szerepeltessük? Vagy térítés nélküli átvételről van szó? És akkor az így realizált bevétel elszámolható az adózás előtti eredményt csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...eredményező tevékenységi köréből kivonja – ide értve a más tulajdonába történő ellenérték nélküli átadást is -, az termékértékesítésnek minősül, és mint ilyen, áfafizetési kötelezettséggel jár. Ennek bizonylata a termék adó nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.