Vetőmag ellenében új termék felvásárlása

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége növénytermeltetés és -feldolgozás. A termelőktől felvásárolt termelői szárított növénylevelet társaságunk a vevőink igénye szerint feldolgozza, és az előállított saját termelésű készterméket a vevők részére értékesíti. A szükséges alapanyag biztosítása érdekében társaságunk termesztési és felvásárlási szerződést kötött romániai termelőkkel és a tulajdonukban álló termelői csoport – Romániában bejegyzett és működő – vállalkozással, hogy társaságunk részére növényt termeljenek Romániában. Társaságunk a termesztéshez szükséges jelentős értékű vetőmagot (melynek beszerzésével kapcsolatban társaságunkat áfalevonási jog illette meg) térítésmentesen biztosítja a termelők részére azzal, hogy aki nem használja fel az átadott vetőmagot a leszerződött terület beültetésére, annak a fel nem használt vetőmag kiszámlázásra kerül a termelői csoporton keresztül közösségi értékesítés keretében. A termelők által megtermelt és megszárított növénylevelet felvásároljuk. Véleményem szerint: A fenti ügylet keretében a leszerződött terület beültetésére felhasznált vetőmag tekintetében egyfajta bérmunka valósul meg. Társaságunk a térítésmentesen átadott vetőmag értékét anyagköltségként számolja el, ami részét képezi a felvásárolt növényből előállított késztermék önköltségének. A térítésmentes vetőmagátadás vállalkozási célból és tulajdonjog-fenntartással valósul meg, így ez nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek. Következésképpen, az átadott és felhasznált vetőmag értéke után társaságunknál nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, és nem kell társaságiadó-alapot sem módosítani.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés elbírálásához kapcsolódóan először isaz Áfa-tv. és az Szt. termékértékesítésre vonatkozó szabályaira kell kitérni.Az Áfa-tv. 9. §-a (1) bekezdésének elő­írása, mely szerint termék értékesítése:birtokba vehető dolog átengedése, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Teljesítés időpontja eszközök értékesítésekor

Kérdés: Eszközök értékesítésekor (ide nem értve a lízinget, részletre vételt) a teljesítés időpontjára vonatkozóan több helyen olyan állásfoglalásokat lehetett olvasni, hogy az adásvétel Ptk., Szt., Áfa-tv. összefüggésben akkor teljesül, amikor a vevő megszerzi a tulajdonjogot. Ezért, ha az adásvételi szerződésben a tulajdonjogot fenntartják a vételár teljes kifizetéséig, akkor a fizetés dátuma lesz a teljesítési dátum, amely meghatározza a számviteli, adózási feladatokat, és nem vehető figyelembe korábbi átadás/átvételi, birtokba adási dátum. 2008 előtti magyarázatokban nem a tulajdonjog megszerzése volt a meghatározó a teljesítés időpontjára vonatkozóan. Hogyan kell helyesen eljárni ingatlanok, más eszközök értékesítéskor?
Részlet a válaszából: […] ...dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményezőügylet. Az áfatörvényi értelmezésből sem következik az, hogy addig nincstermékértékesítés, amíg a tulajdonjog az átvevőre nem száll át. Sőt az Áfa-tv.10. §-ának a) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Viszonteladói tevékenység áfája

Kérdés: Egy autókereskedelemmel foglalkozó társaság az Áfa-tv. előírásainak megfelelően alkalmazza a 214-227. §-ban előírtakat. Kérdésünk az, hogy az áfa felszámítása mellett beszerzett járműveket neki is áfa felszámítása mellett kell értékesíteni? Az APEH-árverés keretében beszerzett autókról számlát nem kap, csak a befizetés és az árverezési jegyzőkönyv áll a könyvelés rendelkezésére. Helyes-e ez így? A tevékenységéhez (ami így vegyes, normál és viszonteladói adózás) kapcsolódó beszerzések (pl. könyvelési díj, ügynöki jutalék, tárolási díj) áfája levonásba helyezhető-e? A Közösségen belüli értékesítés tekintetében az Áfa-tv. alapján elfogadható az a gyakorlat, hogy a szerződésben magyarországi teljesítés van, a számlázás áfa felszámítása nélkül, a kiléptetést alátámasztó CMR kiállítására csak hónapokkal később kerül sor? Tehát az árut a Közösség más tagállamába kiszállítják, csak nem a számla szerinti teljesítés időpontjában.
Részlet a válaszából: […] ...áfaalany, akkor ezen eladása az Áfa-tv. 9. §-ának (1) bekezdése és16. §-a előírásainak együttes olvasata alapján olyan termékértékesítésnekminősül, amelyet az Áfa-tv. X. fejezetének általános előírásai szerint kötelesszámlával kísérni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Adófizetési kötelezettség zálogjog érvényesítése esetén

Kérdés: Mikor keletkezik adófizetési kötelezettség zálogjog érvényesítése esetén? A teljesítés ideje melyik számlánál mikor van? Ha a zálogtárgy tulajdonosa a felszólításra átadja a zálogtárgyat a zálogjogosultnak, aki vagy akinek a nevében harmadik személy értékesíti? Ha a zálogtárgy tulajdonosa a zálogtárgyat felszólításra nem adja át, a zálogjogosult a végrehajtó által szerzi meg a jogot a zálogtárgyra, és a végrehajtó ezt értékesíti az árverésen? Ha a zálogkötelezett nem ad számlát?
Részlet a válaszából: […] ...egy, a zálogtárgy tulajdonosa és a zálogjogosult közötti, illetveegy, a zálogjogosult és harmadik személy közötti termékértékesítésként. Elsőértékesítésként a zálogjog alapítása kezelendő, amely után azonban adófizetésikötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Magángazdaságból kivont áru átadása

Kérdés: Házastársak elváltak. A vagyonközösség megosztásának részeként a férj a magánvállalkozásából 10 millió forint értékű árut ad át a feleségének. Az átvett árut a feleség bevitte az általa újonnan alapított kereskedelmi kft.-be. Kíséri-e számla az átadást? Kinél hogyan jelentkezik az áfafizetés, illetve -visszaigénylés lehetősége? Hogyan kell az áru átadását könyvelni a vállalkozónál, hogyan az átvételnél? Az átvett áru értékével meg kell-e növelni az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján termékértékesítésnek minősül, következésképpen adófizetési kötelezettség terheli, a terméknek a gazdaság tevékenységi köréből való kivonását, más tulajdonába történő ellenérték nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.