Vizsgadíjak bizonylatolása

Kérdés: Közúti járművezetők képzésével foglalkozó belföldi gazdasági társaság (Autósiskola Kft.) a közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendeletben foglaltak alapján, az elméleti és gyakorlati vizsgák lebonyolításához a rendelet mellékletében foglalt vizsgadíjat szed a közúti gépjárművezetői képzésre és vizsgára jelentkező természetes személyektől. A vizsgadíjat a Vizsgaközpont Nonprofit Kft. bankszámlájára banki átutalással vagy készpénzben kell megfizetni. Tehát az Autósiskola Kft. a vizsgadíjat a Vizsgaközpont – lényegében a Magyar Állam – nevében és javára szedi be a vizsgára jelentkező természetes személy tanulóktól. Az Autósiskola Kft. által a képzésre jelentkezőktől beszedett elméleti és gyakorlati vizsgadíjak bemutatott számviteli elszámolása megfelel-e a számviteli törvény rendelkezéseinek? A KHEM rendelet 4. § b) pontja és az illetéktörvény 31. § (1) bekezdése első mondatának együttes értelmezése alapján a vizsgadíj megfizetésére a képzésre jelentkező természetes személy kötelezett. Ehhez kapcsolódó kérdés, hogy a Képzőközpontnak a képzésre jelentkező magánszemély részére vagy az Autósiskola Kft. részére kell a vizsgadíjról számviteli bizonylatot kiállítani? A Vizsgaközpontnak a vizsgadíjról milyen jellegű számviteli bizonylatot kell kiállítani? Azért kérdés, mert a vizsgadíj egy közigazgatási hatósági díj, amely nem minősül termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének. Véleményünk szerint ebben az összefüggésben a közigazgatási hatósági díj kísérő bizonylata nem az Áfa-tv. alapján kiállított számla.
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül (T 381 – K 91-92).Téves a kérdező azon gondolatmenete, hogy a vizsgadíj közigazgatási hatósági díj, és nem minősül termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének. A vizsgadíj az elméleti és gyakorlati vizsga – mint tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Bérelt személygépkocsi áfájának megosztása

Kérdés: Az egyszeres és a kettős könyvvitelben hogyan kell könyvelni személygépkocsi esetén – a magán- és az üzleti utak következtében havonta változó arányszám miatt – a visszaigényelhető, illetve a befizetendő áfát?
Részlet a válaszából: […] ...és folyamatos követésére, hogy a termék, a szolgáltatás használata, egyéb módon történő hasznosítása adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást vagy arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást szolgálja. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetése

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2005. évben vásárolt kistehergépkocsiját – áfás időszakában – a vállalkozásából kivonja 2015. évben az egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetése miatt, már alanyi mentes időszakában. Az áttéréskor nem volt korrekciós tételként befizetendő áfa. Kérdésként merül fel, hogy mivel kell bizonyítani a gépjármű forgalmi értékét, milyen bizonylatot kell kiállítani, áfát kell-e fizetni, illetve ha igen, akkor a nettó összeg a vállalkozás bevétele lesz-e?
Részlet a válaszából: […] ...ha tárgyi eszközként használt terméket értékesít. Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján ellenérték ellenében történő termékértékesítés az is, ha az adóalany a terméket a vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Közösségen belüli közlekedésieszköz-beszerzés

Kérdés: Magyarországi székhellyel rendelkező betéti társaság EU-tagállamból akar tehergépjárművet vásárolni magyarországi értékesítésre. Milyen kötelezettségek merülnek fel, kell-e a bt. beltagjának a tevékenységben személyesen eljárni? Mi a teendő akkor, ha a bt. az EU-tagállamból megvásárolt tehergépjárművet nem belföldön, hanem más tagállamban, vagy esetleg Unión kívül kívánja értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...az exportra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben nem újközlekedési eszköz értékesítéséről van szó, akkor a termékértékesítésre–beszerzésre vonatkozó általános áfaszabályokat kell alkalmazni.A bt. beltagjának személyesen csak abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

2003-ban vásárolt földterület apportálása

Kérdés: A társaság 2003-ban vásárolt egy nagy értékű földterületet, amelyet kempingként üzemeltet. A területen minimális értékű felépítmény (üzlet) található. Az eladó 2003-ban a földterület értékesítését tárgyi adómentesként, a felépítményt 25 százalékos áfával állította be a számlába. A vásárló 2004-ben apportálni szeretné a földterületet. Helyesen járnak-e el, ha az apportált földterületet áfával növelten adják át, és az apportot befogadó cég az áthárított áfát levonja?
Részlet a válaszából: […] ...attól, hogy a 2003. évi beszerzéskor az a tárgyi adómentesség körébe tartozott.Az Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint termékértékesítésnek minősül a termék nem pénzbeni betétként, hozzájárulásként való átengedése (apportálása). Ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Egyéni vállalkozó teherautó-lízingjének áfája

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó teherautót vásárolt lízingre. A lízingbeadó egy összegben kiállította a számlát, fizetési mód a szerződés szerint. Az egyéni vállalkozó 5 évig havonta, csekken fizeti meg a vételárat. Hogyan történik ez esetben az áfa elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...esedékes lízingdíj (vagy maradványérték) megfizetésével tulajdonjogot szerez a szóban forgó gépjármű felett. Mivel biztos, hogy a termékértékesítés meg fog történni, az áfafizetési kötelezettség egyetlenegyszer, a birtokbaadáskor keletkezett. Ezért van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.