9 talált cikk a költség , kézirat , igénybe vett szolgáltatás , termékértékesítés kifejezésre

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.

Kérdés: Cégünk a számítógépeit egy informatikai társaságtól bérli bérleti szerződés alapján. A használati idő lejárata után cégünk dolgozóinak lehetősége lenne megvenni a számítógépet, azonban ezt nem közvetlenül az informatikai cégtől. A társaság adná el a dolgozónak, tehát cégünk csak "közvetítő" szerepet töltene be. Természetesen mindkét féllel szerződést kötnénk. A dolgozó számára kiállított számlán feltüntethetjük-e a számlakiállítási díjat (nekünk külső szolgáltató végzi a számlakiállítást, több ezer forintért), és ha igen, akkor ezt külön sorban, vagy a számítógép eladási árát megnövelve tehetjük meg? Ez a számlakiállítási díj milyen bevételt jelent cégünknek?

Kérdés: Az általunk könyvelt vállalkozás (többek között) szoftverlicencek adásvételével foglalkozik. A munkánk során azonban egyre többféle licencezési konstrukcióval találkozunk, és ezek helyes számviteli elszámolását szeretnénk egyeztetni. A kérdésfeltevés mindegyik esetben az adásvételnek a viszonteladó cég könyveiben történő elszámolására vonatkozik. Időbeli korlátozás nélküli licenc (örökös szoftverhasználati jogosultság) adásvétele esetén jól gondoljuk-e, hogy termékértékesítésként kezelendő, és a nettó eladási ár a tárgyév nettó árbevétele, a nettó beszerzési érték pedig a tárgyév elábéjeként könyvelendő? Időben korlátozott szoftverhasználati jogosultság (egyre gyakrabban szoftver- vagy licencbérlet elnevezéssel) esetén, amikor a határozott idő lejárta után a végfelhasználó nem jogosult a szoftvert tovább használni, közvetített szolgáltatásról van szó, ezáltal – amennyiben a szoftverhasználati jogosultság időtartama több üzleti évet érint, mivel a vevő több évet fizet ki előre – jól gondoljuk-e, hogy a viszonteladónak a nettó árbevételt is és a nettó beszerzési értéket is (amely lehet igénybe vett szolgáltatás vagy közvetített szolgáltatás) az érintett üzleti évek között el kell határolnia? Hogyan kezelendő a fenti két licenctípushoz jellemzően hozzákapcsolt szoftverkövetés elnevezésű szolgáltatás, amely arra jogosítja fel a végfelhasználót, hogy a megvásárolt szoftverkövetés időtartama alatt hozzáférhet a licencekhez kapcsolódó frissítésekhez és bizonyos támogatási szolgáltatásokhoz, amelyeket a licenc kibocsátója/jogtulajdonosa nyújt? A szoftverkövetést a viszonteladó cég a licencekkel együtt megvásárolja, és továbbértékesíti. Jól gondoljuk-e, hogy a fenti szoftverkövetés minden esetben szolgáltatásnak minősül, így amennyiben az több évet érint (a vevő több üzleti évre vonatkozóan megvásárolta), mind a szoftverkövetéshez kapcsolódó nettó árbevételt, mind a nettó beszerzési költséget az érintett üzleti évek között el kell határolni? Természetesen, amennyiben a viszonteladó cég bármiféle szolgáltatást nyújt az általa viszontértékesített szoftverekhez kapcsolódóan, ott – több üzleti év érintettsége esetén – a kiszámlázott árbevétel az üzleti évek között elhatárolandó.

Kérdés: A kft. termékeinek egy részét utánvéttel értékesíti postán keresztül. A termékértékesítésről kiállított számlán a terméken kívül külön soron feltünteti a szállítási költséget és azt, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz. A posta a szolgáltatás díját időszakonként számlázza le. A kft. kezelheti a kiszámlázott szállítási költséget közvetített szolgáltatás bevételének, és a posta által kiállított bejövő számlán pedig a postai szolgáltatást közvetített szolgáltatás ráfordításának? A Számviteli Levelek 98. számában a 2017. kérdésben foglaltakat olvastam, viszont találkoztam olyan értelmezéssel is, miszerint a közvetített szolgáltatás önmagában nem valósulna meg, csak termékértékesítéssel együtt. Így a teljes értékesítés összegét termékértékesítésként kell figyelembe venni, a postaköltséget pedig igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni. Melyik eljárás a helyes?

Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?

Kérdés: A kft. bérbeadással foglalkozik. Egyik esetben megvásárolja az "üres" használt lakást és külön a berendezési tárgyakat. A berendezési tárgyakat egyedileg kell nyilvántartani a tárgyi eszközök között, vagy rá lehet/kell aktiválni a lakásra? A másik esetben új lakást vásárol, megbíz egy lakberendezőt, hogy rendezze be a lakást, és a lakberendezői szolgáltatásról kap számlát, a berendezési tárgyak nincsenek egyedileg nyilvántartva, azokat a lakberendező szerezte be. Ha nincsenek egyedileg nyilvántartva a berendezési tárgyak, akkor egy berendezési tárgy elhasználódása és cseréje esetén hogyan lehet kivezetni a lecserélt eszközt a könyvekből?

Kérdés: A térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázásával és annak könyvelésével kapcsolatban kérdezzük: mi a helyes számlakiállítás és könyvelés az átadónál és az átvevőnél? Szíveskedjenek kitérni mindkét esetre: ha az átvevő nem téríti meg az átadónak az áfát, és arra is, ha megtéríti. Afenti esetekben a számlának csak áfát kell tartalmaznia, az alap elegendő, ha megjegyzésként szerepel a számlán? Ebben az esetben a NAV felé történő online adatszolgáltatásnál bekerülnek a számla adatai, vagy az adatszolgáltatás hibaüzenetet eredményez? Vagy a számlának alapot és áfát is tartalmaznia kell, mint egy normál számlának, csak rá kell írni, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel? Amennyiben az átvevő adóalany, és vállalkozási célra használja pl. az ingyenesen kapott eszközt, és vissza szeretné igényelni a számla áfatartalmát (kifizeti az áfát az átadó félnek), akkor elegendő-e a számlán csak az áfa feltüntetése (megjegyzésben szerepel az alap), vagy normál számlát (alap+áfa) kell kiállítani azzal a megjegyzéssel, hogy csak az áfa összege teljesítendő pénzügyileg? Sajnos több választ is találtunk, így szeretnénk tisztán látni a fenti ügyben.

Kérdés: A munkaszerződéssel eltérő foglalkoztatással kapcsolatos költségeket kell-e, lehet-e számlázni, átterhelni a fogadó cégre? Melyek lehetnek ezek a költségek? Hogyan kapcsolódnak a költségek a két munkáltató között? A konkrét esetben "A" fuvarozással foglalkozó kft. két munkavállalóját "B" szintén fuvarozással foglalkozó céghez rendeli munkavégzésre. A munkával kapcsolatos eszközöket (kamion) a "B" munkáltató biztosítja. Az "A" kft. szeretné a bérrel kapcsolatos költségeket átterhelni a "B" cégre, mivel ott jelentkezik bevétel.

Kérdés: Közúti járművezetők képzésével foglalkozó belföldi gazdasági társaság (Autósiskola Kft.) a közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendeletben foglaltak alapján, az elméleti és gyakorlati vizsgák lebonyolításához a rendelet mellékletében foglalt vizsgadíjat szed a közúti gépjárművezetői képzésre és vizsgára jelentkező természetes személyektől. A vizsgadíjat a Vizsgaközpont Nonprofit Kft. bankszámlájára banki átutalással vagy készpénzben kell megfizetni. Tehát az Autósiskola Kft. a vizsgadíjat a Vizsgaközpont – lényegében a Magyar Állam – nevében és javára szedi be a vizsgára jelentkező természetes személy tanulóktól. Az Autósiskola Kft. által a képzésre jelentkezőktől beszedett elméleti és gyakorlati vizsgadíjak bemutatott számviteli elszámolása megfelel-e a számviteli törvény rendelkezéseinek? A KHEM rendelet 4. § b) pontja és az illetéktörvény 31. § (1) bekezdése első mondatának együttes értelmezése alapján a vizsgadíj megfizetésére a képzésre jelentkező természetes személy kötelezett. Ehhez kapcsolódó kérdés, hogy a Képzőközpontnak a képzésre jelentkező magánszemély részére vagy az Autósiskola Kft. részére kell a vizsgadíjról számviteli bizonylatot kiállítani? A Vizsgaközpontnak a vizsgadíjról milyen jellegű számviteli bizonylatot kell kiállítani? Azért kérdés, mert a vizsgadíj egy közigazgatási hatósági díj, amely nem minősül termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének. Véleményünk szerint ebben az összefüggésben a közigazgatási hatósági díj kísérő bizonylata nem az Áfa-tv. alapján kiállított számla.