Lízingszerződés lejártakor a személygépkocsi megvétele

Kérdés: A kft. nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött személygépkocsira 2019. évben. A szerződés ez év júniusában lejár. A lízingbe adó nyilatkozattételt kér az ügyben, hogy az eddigi lízingbe vevő kft. vagy egy harmadik fél akar élni a gépjármű-megvásárlás lehetőségével (ennek hiányában át kell adni az autót a lízingbe adónak). A kft. is a könyveiben nyilvántartotta a személygépkocsit, a havi tőke+kamat részleteket (az áfa 50%-át) helyezte csak levonásba, T 448/8712/4661 – K 454 tétellel könyvelte. A kft. kívánja megvásárolni az autót. A megadott 1.200.000 + áfa fennmaradó vételárat hogyan könyveljük, az áfával mit kezdjünk? Rá kell aktiválnunk a meglévő könyv szerinti értékre? Tehát az induló rész áfájának 50%-át helyeztük levonásba, illetve a havi törlesztőrészletek 50%-ának áfáját is. Ebből egy esetleges NAV-ellenőrzéskor lehet-e gond, hogy most a futamidő végén a kft. veszi meg az autót? Nem minősítik át, vagy a levont áfákkal nem lesz gond?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja szerint: Termékértékesítésnek minősül továbbá a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Nyílt végű pénzügyi lízing áfája

Kérdés: Áfamentes betéti társaság nyílt végű pénzügyi lízinggel szerez be személygépkocsit. A kérdés a le nem vonható áfára vonatkozik. Helyes-e az az eljárás, ha a bt. a gépjárművet a nettó értéken (azaz áfa nélkül) veszi nyilvántartásba, és a havi törlesztőrészletekről szóló számlában szereplő áfaösszeget teljes egészében egyéb ráfordításként számolja el? Vagy – mivel az áfa teljes egészében nem levonható – az a bekerülési értéke része? Példa: gépkocsi nettó ára 3.500.000 Ft, 27% áfával növelt ára 4.445.000 Ft. A számla a törlesztőrészletről nettó 50.000 Ft, áfa 13.500 Ft, kamat 15.000 Ft. Nyilvántartásba vétel: T 16 – K 44: 3.500.000 Ft. Törlesztőrészlet-számla könyvelése: T 44 – K 45: 50.000 Ft; T 86 – K 45: 13.500 Ft; T 87 – K 45: 15.000 Ft. Vagy a nyilvántartásba vétel: T 16 – K 44: 4.445.000 Ft. Törlesztőrészlet-számla: T 44 – K 45: 63.500 Ft, T 87 – K 45: 15.000 Ft. Mindkét esetben a futamidő végén a 44 egyenlege nulla lesz, viszont nem azonos a gépkocsi nyilvántartási értéke, és így az elszámolt értékcsökkenés összege sem. Melyik eljárás a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...idéztük a kérdést teljes terjedelmében.)Az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja alapján csak a zárt végű pénzügyi lízing minősül termékértékesítésnek. Ebből következően a nyílt végű pénzügyi lízing nem termékértékesítés, hanem szolgáltatásnyújtás....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Nyílt végű pénzügyi lízingnél az eszköz nyilvántartásba vétele

Kérdés: Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingjével kapcsolatosan hogyan kell tárgyi eszközként nyilvántartásba venni az értékcsökkenés alá eső részt: áfával vagy áfa nélkül? Ha a személygépkocsi áfáját nem igényli vissza, akkor az áfa is aktiválandó? Ha 2019. évtől az áfa 50%-át vissza szeretné igényelni, akkor azt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...és összefüggéseket megismertetni.Az Áfa-tv. nevesítetten nem foglalkozik a pénzügyi lízinggel. Az Áfa-tv. 10 §-ának a) pontja termékértékesítésnek minősíti a termék birtokbaadását olyan ügylet alapján, amely a termék meghatározott időre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Út- és közműberuházás térítés nélküli átadása

Kérdés: Társaságunk ipari parkba elsőnek települt be, és létesített raktározó csarnokot. A beruházás során fizetnünk kellett a vízszolgáltatónak az ipari park tulajdonosán keresztül (továbbszámlázta felénk a közműszolgáltató által igényelt összeget) közműfejlesztési hozzájárulást, kiépítettünk egy 35 kV-os elektromos vezetéket, valamint gázfogadó állomás létesítése is megvalósult. Ezenfelül útépítésre is sor került, egyrészt az ipari park területén belül (a társaságunk ingatlanán kívül), másrészt az ipari parkon kívül közúthoz csatlakozva. A fenti létesítményeket "elvileg" át kell adnunk az érintett szolgáltatóknak. A korábbi Számviteli Levelekben olvasott állásfoglalások alapján (92/2001., 499/2002., 970/2002., 1209/2003., 2486/2006.) és véleményünk szerint ezeket a létesítményeket térítés nélkül ugyan, de áfásan ki kell számlázni. Ezzel szemben az áramszolgáltató kifogásolja eljárásunkat, arra való hivatkozással (1999/172. APEH-iránymutatás), hogy társaságunk nem igényelheti vissza az áfát, ezért nem is kell azt kiszámlázni. Kérem szíves véleményüket arról, hogy a 2006. évi jogszabályi keretek között, az egyes közművek esetében külön-külön mi a követendő eljárás számviteli szempontból és áfa szempontjából (pl. áfa levonható, nem levonható), az átadást hogyan bizonylatoljuk (számla, megállapodás, egyéb)? A bizonylaton milyen értékek szerepelhetnek?
Részlet a válaszából: […] ...esetén az Áfa-tv. 33. §-a alapján az áfa eleve lesem vonható, vagy a 7. § alapján, mint ellenérték nélküli termékértékesítésután kell az áfát megfizetni, az alábbi támpont adható:Főszabály szerint, ha az adóalany...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.

Levonható áfa elszámolása, ha le nem vonhatóvá válik

Kérdés: Az Áfa-tv. módosításával a nem lakóingatlanok bérbe-, illetve haszonbérbe adása tárgyi adómentessé vált. De az adóalany dönthetett úgy is, hogy az általános szabályok szerint adózik, azaz felszámít és visszaigényel áfát. Tevékenységei között az ingatlanhasznosítás szerepel, választását az Art. szerint legkésőbb 2004. 02. 15-ig az adóhatósághoz be kellett jelentenie. Az egyik szaklapban 2004 márciusában a következőket olvastuk: "Az az adózó, aki (amely) tudatosan vagy a meghosszabbított határidőt is lekésve ingatlan bérbeadása tekintetében 2004. évben tárgyi adómentes szolgáltatást nyújt, köteles megvizsgálni, hogy tárgyi adómentes tevékenysége okán az Áfa-tv. 39. §-a (1) és (2) bekezdésében foglalt előírások szerint áfakorrekcióra kötelezett... A konkrét esetben átfordul a korábban adóköteles tevékenység tárgyi adómentesbe annál az adóalanynál, aki bejelentés alapján nem választotta továbbra is az adókötelezettséget. Ha tehát az adóalany irodát, gazdasági épületet épített, vásárolt bérbeadás céljából, a létrehozással kapcsolatos áfát jogszerűen levonta. De mivel tevékenysége megváltozott, a változás évétől a 10 éves időtartamból még hátralévő évekre eső áfát köteles az adóbevalláson keresztül – évenkénti bontásban – visszafizetni." Nem értünk egyet azzal a kitétellel, hogy "De mivel a tevékenysége megváltozott", mert a tevékenység nem változott. Életbe léphet-e egy törvényi módosítás visszamenőleges hatállyal az adózó hátrányára? A hivatkozott szöveg összhangban van-e a hatályos előírásokkal?
Részlet a válaszából: […] ...évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Levonható áfa elszámolása, ha le nem vonhatóvá válik

Kérdés: A vállalkozás 2003. év végéig kizárólag adóköteles tevékenységet végzett, így az áfát levonta. 2004. évtől ingatlan-bérbeadási tevékenységet is végez, amelyre nem kérte az adózás általános szabályok szerinti folytatását, így az tárgyi adómentessé vált. Hogyan kell az arányosítást alkalmazni az alábbi példa alapján:- az 1997. évben rendeltetésszerűen használatba vett ingatlan visszaigényelt áfája 900 000 Ft, a végleges felhasználási arány "1", mert kizárólag adómentes tevékenysége volt,- a 2004. évi levonási hányad 0,91, nincs teendő a tárgyi eszköz levonható áfájához kapcsolódóan, mert nincs 10 százalékpontot meghaladó változás,- a 2005. évi levonási hányad 0,85, a pótlólag bevallandó adó: 900 000 (1-0,85):10 = 13 500 Ft,- a 2006. évi levonási hányad 0,91, nincs teendő, mert a változás nem éri el a 10 százalékpontot,- a 2007. évi levonási hányad 0,55, nincs teendő, mert a használatbavételt követő 9 év már eltelt.Változik-e a fenti számítás, ha az ingatlannak csak egy része van bérbeadva?
Részlet a válaszából: […] ...végleges felhasználási arány, amely tételes elkülönítés esetén "1", ha a tárgyi eszköz közvetlenül adólevonásra jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik;FTV: a tárgyévre érvényes végleges felhasználási arány, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Előzetesen felszámított áfa megosztása

Kérdés: Az államháztartási támogatások miatt az előzetesen felszámított áfa megosztása levonható, illetve le nem vonható része az Áfa-tv. 38. §-a alapján különböző módon történhet, annak függvényében, hogy a beszerzéshez kapcsolódó, vagy költséget ellentételező támogatás miatt történik. Kérjük ezt egy példa keretében bemutatni!
Részlet a válaszából: […] ...áfabevalló vállalkozás januári adatai a következők:1. áfa nélküli adóköteles bevétele (a vállalkozás főtevékenységét jelentő termékértékesítésből):8 millió Ft;2. ingatlan-bérbeadásból származó tárgyi adómentes bevétele: 2,5 millió Ft;3. az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Le nem vonható áfa elszámolása

Kérdés: Évről évre bővül a le nem vonható, előzetesen felszámított áfa köre. Szabályszerű-e az az eljárás, ha a le nem vonható áfát a könyvvitelben az egyéb ráfordítások között szerepeltetjük, vagy az a helyes eljárás, ha az adó viseli a kapcsolódó költségek sorsát?
Részlet a válaszából: […] ...előzetesen felszámított áfa az Áfa-tv. 2003. december 31-ig hatályos előírása szerint, ha az eszközbeszerzés adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében történt, akkor az előzetesen felszámított áfát le lehetett vonni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.