Visszáru, raklap bizonylatolása

Kérdés: Olajos magvak előállításával és értékesítésével foglalkozó, élelmiszeripari társaság vagyunk. Az Online Számla adatszolgáltatás miatt a számlahelyesbítések, a visszáru és a raklapok bizonylatolásával kapcsolatban több problémánk is felmerült. A számlahelyesbítések esetén az egy gazdasági eseményhez kapcsolódó korrekciónál, módosításnál kell számlahivatkozást alkalmazni, az online adatszolgáltatás rendszere miatt. Abban az esetben viszont, amikor már a kiszállított késztermékek kiszámlázásra is kerültek, és akár egy vagy több szállítást érintő mennyiségben vennénk vissza árut a vevőtől, mi a helyes eljárás? Ebben az esetben akár hónapokkal korábbi számlákra is hivatkoznom kell? Véleményem szerint ezek – mint visszárus tételek – új gazdasági eseménynek minősülnek, új teljesítési dátummal. Abban az esetben viszont, ha jóváíró – mínuszos – számlát készítünk a vevő felé, az a NAV online rendszere felé nem megy fel. A vevőnek kellene felém számláznia az utólag visszaszállított tételeket? Ez a saját termelésű készlet számviteli elszámolása, a készletrendszerünk miatt nem kivitelezhető. Mi lehet a helyes megoldás? A raklapok tekintetében is hasonló a problémánk. Vannak olyan partnereink, akik nem adnak minden alkalommal csereraklapot, mi kiszámlázzuk. Abban az esetben, ha például nagyobb mennyiséget hoz vissza, akkor több számla módosításaként hivatkozzunk a kimenő bizonylatra? Vagy ha csak jóváíró számla készül (mínusz), akkor az online adatszolgáltatás sérül. A megoldás itt – mivel vásárolt készletről van szó – az lehet, hogy ő számlázza felénk?
Részlet a válaszából: […] ...fennállása esetén az eladó kötelezettséget vállal az áru vagy annak egy részének visszavásárlására. Ilyen esetben valójában két termékértékesítés teljesül: egyszer az alapügylet, majd pedig a visszavásárolt mennyiség kapcsán egy ellentétes irányú értékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Munkagép használatba adása keretszerződés keretében

Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében az alábbi szerződést kötötték (kivonatosan):
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
Részlet a válaszából: […] ...közötti kapcsolat a tulajdonjog megszerzésének lehetőségében csúcsosodik ki.Az egyik gazdasági eseménysor az ügyfél által történő termékértékesítés, a gazdáknál a termékbeszerzés, amelyet az ügyfélnek számláznia kell az áfa felszámításával, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Ingatlan értékesítése részletre

Kérdés: 2003 júliusában adásvételi szerződéssel a tulajdonunkat képező ingatlanunkat eladtuk 3,5 millió forintért. Előtte a vevő 1,5 millió forint foglalót adott, júliusban 1 millió forint vételárrészletet fizetett, a fennmaradó részt 2004 májusában köteles megfizetni. Mikor állítsuk ki a számlát, és mikor vezessük ki a könyveinkből? Az eladó az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg az ingatlant a vevő használatába adta (a vevő azt a saját költségén felújítja), de az eladó a tulajdonjogot a teljes vételár megfizetéséig fenntartja. Mennyiben változik a helyzet, ha a vételárból 1 millió forint a telek, 2,5 millió forint a gazdasági épület, és nem rögzítették, hogy a foglalót és az első részletet mire fizették?
Részlet a válaszából: […] ...azt a vevő saját költségén a vételár teljes megfizetése előtt felújítsa.Az Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján termékértékesítés a termék átadása olyan okirat alapján, amely a termék részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Részletre történő vásárlás

Kérdés: Részvénytársaságunk ingatlan vásárlását tervezi. A vételár 50 százalékát és az áfa teljes összegét a szerződés aláírásakor kifizetné, a vételár fennmaradó 50 százalékát (a tőketörlesztést és annak kamatát) 60 hónap alatt törlesztené. Mikor száll át a tulajdonjog, a teljes ár kifizetésekor, vagy már az 50 százalékos vételár megfizetése után? Mikor lehet az ingatlant aktiválni?
Részlet a válaszából: […] ...Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kamat összegét külön nem kell meghatározni.Az Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján termékértékesítés a részletvétellel történő értékesítés is. Az adófizetési kötelezettség ez esetben az Áfa-tv. 16....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

A tulajdonjog fenntartásával történő értékesítés

Kérdés: A számlában tulajdonjoggal fenntartott termékértékesítésnél mikor történik a gazdasági esemény könyvelése és az áfa megfizetése? Év végén készletre kell-e venni (saját termelésű készletek)?
Részlet a válaszából: […] ...elfogadott számlában rögzített vagy készpénzben kapott – áfát nem tartalmazó – ellenértéket árbevételként kell elszámolni. A termékértékesítés számlázása, árbevételkénti elszámolása független attól, hogy a tulajdonjogot fenntartják-e vagy sem, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Szerződés szerinti teljesítés

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az Szt. 72. §-ának (1) bekezdését, különös tekintettel a "szerződés szerinti teljesítés"-re?
Részlet a válaszából: […] ...szabad elszámolni. (Nem feltétel a számla, ha az ellenérték kiegyenlítése készpénzben történik!)A leírtakból az is következik, hogy termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a számlát csak akkor lehet kiállítani (a számlázott összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.