Speciális gyártóeszközök előállítása, elszámolása

Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.
Részlet a válaszából: […] ...minősül, át kell sorolni a tárgyi eszközök közé (T 161 – K 211, T 131 – K 161),–ha egy éven belül elhasználódik, akkor a termék-előállítás költségét anyagköltségként kell elszámolni (T 51 – K 211).A leírtak alapján a szerszámkészítés folyamata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Jövedéki termékekkel kapcsolatos elszámolások

Kérdés:

A vállalkozás zárjeggyel ellátott dohányterméket állít elő. A zárjeggyel ellátott dohánytermék jövedéki adóját az alábbiak szerint könyveli (kezeli). Minden hónapban az adott havi szabad forgalomba helyezésről a vállalkozás integrált könyvelési rendszere elkészít egy főkönyvi feladást: T 8674210. Belföldi késztermék elszámolt jövedéki adó (technológiai számla), K 4631230. Jövedéki adó fizetési kötelezettség előírása, illetve T 8675210. Belföldi késztermék elszámolt jövedéki áfa (technikai számla), K 4631231. Jövedéki áfa fizetési kötelezettség előírása. Majd elkészülnek az adott havi értékesítésről a számlák: T 3121210. Belföldi vevők, 58112. Szivarka, cigaretta, dohány állományváltozása, K 911. Belföldi értékesítés árbevétele, 251. Késztermék. A 911. és a 3121210. tartalmazza az eladási árat + jövedéki adót + jövedéki áfát. Ezután az integrált könyvelési rendszerből lekérdezzük, hogy mennyi volt az értékesítésre jutó jövedéki adó, illetve jövedéki áfa. Ezt átvezetjük a 8674210-ről a 867211-re. Belföldi késztermék elszámolt jövedéki adó ODBE, illetve a 8675210-ről a 8675211-re Belföldi késztermékek elszámolt jövedéki áfa ODBE számlákra. Ha kevesebb volt az értékesítés, mint amennyi a szabad forgalomba helyezés, a fennmaradó összeget átvezetjük a 3921221. Belföldi késztermék elszámolt jövedéki adó ODBE elhat. és a 3921222. Belföldi késztermék elszámolt jövedéki áfa ODBE elhat. számlákra. Ha több volt az értékesítés, mint a szabad forgalomba helyezés, akkor a különbözetet visszavezetjük a 3921221. és a 3921222. számlákról a 8674211. és a 8675211. számlákra. Tehát a 8674211. és a 8675211. számla havonta tartalmazni fogja az értékesítésre jutó jövedéki adót és jövedéki áfát. A 3921221. és a 3921222. számlák tartalmazni fogják a szabad forgalomba helyezett és a depókba kiszállított, de még nem értékesített dohánytermékek jövedéki adóját és jövedéki áfáját. A 8674210. és a 8675210. technikai számlák egyenlege nulla lesz. Az értékesítés bizományosi szerződés keretében történik, emiatt nem egyezik meg a szabad forgalomba helyezésre jutó és az értékesítésre jutó jövedéki adó és jövedéki áfa összege, ezért határoljuk el a már szabad forgalomba helyezett, de még nem értékesített termékek jövedéki adóját és jövedéki áfáját. A fent részletezett gyakorlat számvitelileg megfelelő? Ha nem helyes az általunk alkalmazott könyvelési metodika, kérem szíves útmutatásukat az általunk előállított dohánytermék jövedéki adójának megfelelő elszámolására.

Részlet a válaszából: […] ...termék szabad forgalomba bocsátásával a szabad forgalomba bocsátás időpontjában keletkezik. Mivel a szabad forgalomba bocsátás a termék-előállítás befejezése után történik, célszerű, ha a fizetendő jövedéki adót az egyéb szolgáltatások költségei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Szoftverfejlesztés a megrendelőnél, a fejlesztőnél

Kérdés: A szoftverfejlesztő cég ügyviteli szoftvert fejleszt egy másik társaságnak. A programozó cég eladásra fejleszti a programot, saját maga nem használja. A vevő pedig tárgyi eszközre, szellemi termékre könyveli a szoftvert mint végfelhasználó. A vevőé a program, de nem adhatja tovább, csak a vevő használhatja. A program értéke közben folyamatosan növekszik, amit a vevő tárgyi eszközeiben is nyilvántart. Ebben az esetben a szoftverfejlesztő cégnek készletre vagy az immateriális javak között állományba kell venni a szoftvert? Milyen értéken? Ha készletre kell venni, hogyan történik a könyvelés? Ha a szoftverfejlesztő cég használja is a programját, akkor is készletre kell venni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján az állapítható meg, hogy a szoftverfejlesztő valójában a szoftverfejlesztést megrendelésre végzi, kizárólag a vevő részére. A szoftverfejlesztés költségeit – mint a szellemi termék előállításának költségeit – a szoftverfejlesztőnél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Önköltségszámítás az eladási árból

Kérdés: Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással. Nincs tételes ármeghatározás. Hogyan lehet a kalkulált hasznot az előző év költségadatai alapján meghatározni? A tárgyévi befejezetlen termelést szeretném meghatározni. Ismertek a közvetlen költségek és ezek különbözete, valamint a 2014. évi nettó árbevétel. Az előző évi befejezetlen termelést, az alvállalkozói teljesítményt, a közvetített szolgáltatást miként kell számításba venni?
Részlet a válaszából: […] ...célszerű differenciálni, a nagyobb anyagfelhasználással járó termékeknél, az átlagosnál alacsonyabb mértékben, míg a munkaigényesebb termék-előállításnál, illetve szolgáltatásnyújtásnál, az átlagosnál magasabb mértékben a kalkulált hasznot megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Eredetiségi költség minősítése

Kérdés: Közösségi megrendelőinknek egyedi tulajdonságokkal rendelkező biztonsági papírra van szüksége, amely egyediségvédelmi elemekkel testesül meg. Társaságunk arra vállal kötelezettséget, hogy ezen egyediséget eredményező védelmi elemek megjelenését egyszeri ellenszolgáltatás fejében mintegy gyártási jogként biztosítja a megrendelt papírban. A papír gyártásához a vevő elképzelései szerint társaságunk elkészíti a szükséges terveket és szerszámokat, amelyeket azonban nem ad át a megrendelőnek. A társaság arra vállal kötelezettséget, hogy az adott termékből – megrendelésre – gyárt, illetve meghatározott ideig gyártásra rendelkezésre áll. A mennyiség túllépése vagy a meghatározott idő elteltét követően ugyanezen biztonsági papír megrendelése esetén az eredetiségi költséget ismét ki kell fizetnie a megrendelőnek. A fenti szerződéses konstrukció áfa szempontjából hogyan ítélhető meg? Belföldi megrendelő – számviteli szempontból – miként kezeli az eredetiségi költséget?
Részlet a válaszából: […] ...és a megrendelőnek átadott termék számláin kell azt plusztételként felszámítani. Ez esetben a ténylegesen felmerült költségeket a termék-előállítás költségei között kell kimutatni, és ezen költségek még tovább nem hárított részét pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye II.

Kérdés: A cég a kkv-tv. szerint kisvállalkozásnak minősül. Az elkészült szoftver értékével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerint az adóalap csökkenthető-e a 2009. évi társasági adó bevallásakor, figyelemmel a következőkre: 1. A szoftver készítőjétől, eladójától kell kérni egy nyilatkozatot, hogy a szoftver tulajdonjogát vagy csak a használati jogát értékesítették? Ez a számlából nem derül ki. 2. A szoftver "üzembe helyezése" (használatbavétele) 2010. január 1-jén lesz. A bekerülés értékével a beszerzés évében, 2009-ben, vagy csak 2010-ben csökkenthető az adóalap, ha a szoftver tulajdonjogának a megvásárlása megtörtént? 3. Amennyiben a szoftver tulajdonjogának a megvásárlása megtörtént, akkor a teljes bekerülési értékre (50% pályázattal elnyert támogatás) érvényesíthető-e a beruházási adóalap-kedvezmény, vagy csak a kisvállalkozás által finanszírozott 50%-ra?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján azadózás előtti eredmény a korábban még használatba nem vett szellemi termékbekerülési értékével csökkenthető. Az Szt. előírása szerint [25. § (7)bekezdés] a szellemi termékek közé sorolandók – többek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Önköltségszámítás norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a saját termelésű készleteknél az előállítási költség lehet a norma szerinti közvetlen önköltség, a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége pedig a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. De hogyan kell a norma szerinti közvetlen önköltséget meghatározni? Milyen feltételei vannak? A norma szerinti közvetlen önköltség meghatározásának módszerével a szakirodalomban még nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] ...nyújtásához milyen minőségű, milyen jellemzőkkel rendelkező anyagokból mennyire van szükség (naturális értékben kifejezve), a termék-előállítás, a szolgáltatásnyújtás milyen élőmunka közvetlen felhasználásával jár [milyen szakképzettségű (szakképzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással

Kérdés: Az Szt. ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő a saját termelésű készlet értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározhatja. Ennek a módszerére kérnék javaslatot, mivel a szakirodalomban még ezzel nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] ...célszerű differenciálni, a nagyobb anyagfelhasználással járó termékeknél az átlagosnál alacsonyabb mértékben, míg a munkaigényesebb termék-előállításnál, illetve a szolgáltatásnyújtásnál az átlagosnál magasabb mértékben a kalkulált hasznot meghatározni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.